Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 22. kedd, az Országgyűlés 5. ülése - Az ülésszak tárgysorozatának ismertetése - A Kormány programjának ismertetése: - ELNÖK (Szabad György): - KERESZTES SÁNDOR, DR. (KDNP)
172 beterjesztett szöveg ismeretében el kell ismernünk, a maguk szempontjából logikusan jártak el. (Derültség a bal oldalon .) Nemcsak azért, mert a kormányprogram nem állhatja ki a nyilvánosság próbáját, hanem azért is, mert a megvalósítására kiválasztott jelöltek némelyikének szakértelmét illetően komoly kétségek fogalmazódtak meg bennünk. Mit gondoljunk akkor, amikor az egyi k miniszterjelölt meghallgatásakor kijelenti, hogy minden tekintetben helyre kell állítani a '47es tulajdoni állapotokat; vagy arról, hogy akad olyan miniszterjelölt, aki szerint a Kádárrezsim kormányainak minden intézkedése törvénytelen? Bá r az 1956 utáni kormányok lesújtó politikai megítélése tekintetében – az MSZPtől eltekintve – talán nincs lényeges különbség az itt helyet foglaló pártok között, nehezen hihető, hogy komolyan gondolhatja bárki, hogy a korábbi kormányok kodifikációján nyug vó összes jogügylet érvénytelen, és ezért helye lenne valamiféle eredeti állapot helyreállításának. A fiatal demokraták leszögezik, hogy a választás eredményét tiszteletben tartják; helyesnek tekintik, hogy a legnagyobb párt elnöke kapott megbízást kormány alakításra. Elismerjük, hogy nehézséget okoz 40 év után először szabadon kormányt alakítani. Mégis, mindezt figyelembe véve is, csalódottak vagyunk. A Fidesz, szándéka szerint, konstruktív ellenzék kíván lenni a Parlamentben. A kérdés most már csak az, hog y kormányprogram hiányában hogyan lehetünk konstruktívak? Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalról.) ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm a Fiatal Demokraták Szövetségének állásfoglalását ismertető felszólalását Orbán Viktornak. Megadom a szót Keresztes Sándornak, aki a Kereszténydemokrata Néppárt állásfoglalását ismerteti. Felszólaló: Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának nevében: Dr. Keresztes Sándor KERESZTES SÁNDOR, DR. (KDNP) Tisztelt Országgyűlés! Elnök Úr! Képviselőtársaim! A kijelölt miniszterelnök mai ülésünket olyannak minősítette, amelyet végtelennek tűnő várakozás előzött meg, s melyről gyakran hittük, hogy talán soha sem fog eljönni. De ha el is jön – mondta – valaha, azt közülünk kevesen érik meg. Én most megilletődötten állok Ön ök előtt, mert megértem ennek a napnak az eljöttét, s a Kereszténydemokrata Néppárt nevében szólhatok röviden a miniszterelnök által ismertetett kormányprogramhoz. Negyvenhárom évvel ezelőtt, az 1947. évi utolsó többpártrendszerű választást követően, jogel ődünk, a Demokrata Néppárt listáján nyertem képviselői mandátumot. Nem sokáig birtokolhattam mandátumomat, mert attól, mint klerikófasisztát, egy év múlva megfosztottak és egy fél év múlva, 1949ben pártunkat is felmorzsolták. Ennek oka az volt, hogy nem voltunk hajlandók csatlakozni társutas pártként a kommunista párt által vezetett kormánykoalícióhoz. A keresztény világnézeten alapuló eszmerendszer, amelyet a Demokrata Néppárt – amelyet Barankovicspártnak is neveztek – magáénak vallott, kiállta az idő p róbáját és ma a Kereszténydemokrata Néppárt azt vállalva, a választópolgárok bizalmából most koalíciós partnerként kíván részt venni a parlamenti és a kormányzási munkában. Tisztelt Képviselőtársaim! A politika a lehetőségek művészete, ahogyan szokták mond ani, melyet kompromisszumok útján lehet megvalósítani. Egy koalíciós kormány, mely létrejön és a pártok, amikor koalícióra szövetkeznek, szükségképpen kompromisszumot kötnek egymással; és pedig nemcsak a pozíciókat illetően, hanem szükségképpen a programju kat illetően is. A Kereszténydemokrata Néppárt nem vett részt az itt már többször emlegetett szabad demokraták és a Demokrata Fórum egyezségének a megkötésében. Tudomásul veszi azonban, hogy ezt szükségszerűen meg kellett tenni, hiszen az új kormánynak meg kellett alakulnia, és működésének stabilitását és biztosítani kellett. Éppen ezért a magunk részéről, amikor megkötöttük ezt a koalíciós megállapodást, elfogadtuk ezt a megállapodást, még akkor is, ha nem értünk minden pontjával egyet.
