Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 22. kedd, az Országgyűlés 5. ülése - Az ülésszak tárgysorozatának ismertetése - A Kormány programjának ismertetése: - ELNÖK (Szabad György): - POZSGAY IMRE (MSZP)
166 pártokat arr a, hogy a legjobb teljesítményt nyújtsák, az ellenzéket pedig arra, hogy éberen figyeljen, és legfőképpen a kormánypártokat és az ellenzéket egyaránt arra, hogy tevékenységüket ne önző pártszempontok, hanem az ország népének az érdekei irányítsák. Ha nem í gy tesznek, nem lesz esélyük a soron következő választásokon. És most engedtessék meg nekem némi elfogultság. A kormányprogram hitelességét számomra legfőképpen emberközpontúsága jelenti, és ebben a Magyar Demokrata Fórum által képviselt eszmeiséget érzem meghatározónak. Ennek alátámasztására idézek a Magyar Demokrata Fórum programjából egy mondatot: "Az MDF az embert mint individuumot és erkölcsi személyiséget szólítja meg, azt akarja elérni, hogy megalázott emberségünkből és sértett magyarságunkból emelke djünk olyan polgári helyzetbe, amelyben nemzetiség, származás, vallás, világnézet vagy pártállás nem érdem, sem nem vétek, hanem a személyiség természetes állapota." És végezetül egy szubjektív reflexió! Figyelemmel hallgattam a legnagyobb ellenzéki párt k épviselőjének hozzászólását, és én éreztem ebből a hozzászólásból – bár lehet, hogy Tölgyessy Péter tiltakozni fog – az őszinte bizalom hangját. (Derültség és taps.) A bizalomét, amelyre most nemcsak a kormánynak, hanem – azt hiszem – mindannyiunknak a leg nagyobb szüksége van, hiszen országunkat abból az állapotából, amelybe a bukott rendszer taszította, csak az egész nemzet összefogásával tudjuk kimozdítani. Igazi nemzeti összefogás csak úgy valósulhat meg, ha a társadalmunkat mélyen átható gyanakvás légkö rét felváltja az egészséges bizalom. Bizalom egymás iránt, és bizalom és hit önmagunkban! A helyzet súlyos, a feladat nehéz, de ezúttal nincs számottevő erő sem az országon belül, sem azon kívül, amely gátolná céljaink megvalósítását. Történelmü nkben ritka, talán egyedüli alkalom: most minden rajtunk múlik, ha képesek vagyunk bízni egymásban és hinni önmagunkban! Köszönöm szépen. (Nagy taps.) ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm a Magyar Demokrata Fórum oldaláról szóló Kónya Imre felszólalását, és felkérem Pozsgay Imrét, a Magyar Szocialista Párt nevében mondja el felszólalását. Felszólaló: Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának nevében: Pozsgay Imre POZSGAY IMRE (MSZP) Tisztelt Országgyűlés! Elnök Úr! A pillanat – valóban ünnep. Ám ezen ünn epélyes pillanat tárgyszerűségre és tárgyilagosságra kötelez mindannyiunkat. Figyelemmel meghallgattuk a kijelölt miniszterelnök által előterjesztett programot, s e programban a legfőbb jószándékot felismerve azt tapasztaltuk: benne van egy alapvető nemzet i konszenzus, közmegegyezés lehetősége. Ez az, amit nagyra értékelünk, a Szocialista Párt nevében is támogatunk. Hiszen az az értékválasztás, amely kifejeződött e program alapgondolataiban, azt hiszem, nem idegen itt egyetlen képviselőtől sem. Akarjuk, val amennyien azért küzdöttünk, hogy egy szabad parlament olyan kormányt válasszon, amely a szabadság kormánya, bízzon meg hatalommal olyan pártokat, amelyek a nép kormányát hozzák létre, s e megbízatás jegyében előkészítik a gazdasági fordulatot, s a méltó be lépést Európába. Ezek vállalhatók – mondhatnám azt is – , hogy valóban közmegegyezést szorgalmazó, buzdító, és kormányzati alapvetést teremtő, értékes gondolatok. Ugyanakkor, s mindehhez kapcsolódva még vállalhatók azok a további értékek is, amelyek ebből a kiindulópontból, ezekből az alapokból kerültek itt felmutatásra, miközben előre is sejtettük, sejthette itt mindenki, hogy a parlamenti munka működésének, a kormány megalakulásának első szakaszában éppen hogy nem a program lesz az a tárgy, amely körül az ellentétek kiéleződnek, amely körül identitását minden párt elnyerheti, de különösképpen a koalíció és az ellenzék a maga szerepét kialakíthatja. Fatális hasonlóság van mindannyiunk gondolatában, gondolkodásmódjában, és ez nem lehet véletlen. Az ország ugy anazon gondjaira, ugyanazon nyomorúságára keressük a választ, a megoldási lehetőségeket, s ezért ez a közelség, nem pedig identitási zavarok miatt!
