Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 22. kedd, az Országgyűlés 5. ülése - Az ülésszak tárgysorozatának ismertetése - A Kormány programjának ismertetése: - ELNÖK (Szabad György): - ANTALL JÓZSEF, DR. kijelölt miniszterelnök:
156 Ezután következik az a rész, amelyikben az ember, a haza és a nagyvilág dolgaival számol és ahhoz viszonyít. A Magyar Köztársasá g független, a nemzeti érdekek elsődlegességén alapuló külpolitikát fog folytatni. Nemzetközi helyzetünk ehhez pillanatnyilag kedvező, mert valamennyi nagyhatalom elfogadja, illetve támogatja a végbement politikai átalakulást, és szuverenitásunk teljes kör ű megvalósítását. Mondom ezt úgy is, hogy a nehézségeket természetesen ismerjük, és nincsenek illúzióink abban sem, hogy vannak, akik nem feltétlenül örülnek ennek. A gazdasági átalakulás eredményessége mellett elsősorban külpolitikánkon múlik, hogy az elm últ években megszerzett előnyt és a térségünkben kialakult hatalmi átrendeződést kihasználva megszilárdítjuke helyzetünket, és el fogjuke tudni foglalni a hagyományainkból és földrajzi helyzetünkből fakadó, bennünket megillető helyet Európában. Magyarors zág függetlensége és biztonsága érdekében arra törekszünk, hogy az 1991. június 30ai határidő előtt eltávozzanak hazánkból a szovjet csapatok, de mindenképpen arra kell törekednünk, hogy ez pontosan következzék be, ha más mód nincs. Az államterület és az új politikai szerkezet védelmét az ütőképes honvédség mellett egy új, összeurópai kollektív biztonsági és együttműködési rendszerre kell építeni. Ez többet jelent mint a nagyhatalmi garanciák nélküli semlegesség. Egy ilyen szerződés létrehozásában való tev ékeny közreműködés a magyar külpolitika egyik első számú feladata. Ettől függetlenül, már a legközelebbi jövőben, kezdeményezni fogjuk a velünk szomszédos államokkal kölcsönös érdekeket és jószomszédi viszonyt biztosító kétoldalú szerződéses kapcsolatok lé trehozását. A Varsói Szerződésben való részvételünk ellentétes a nemzet 1956ban kifejezett és a legutóbbi választásokon is megerősített akaratával. Véleményünk szerint maga a szerződés is szükségtelen. Jogi, katonai és politikai álláspontunk érvényesítése érdekében tárgyalásokba fogunk bocsátkozni a szerződés tagállamaival, figyelembe véve a nemzetközi jogi feltételeket, szomszédaink álláspontját és hadseregünk ütőképessége fenntartásának szükségességét. És itt kell figyelembe vennünk a magyar Országgyűlés erre vonatkozó állásfoglalását is. Földrészünk mesterséges megosztottságának megszűnésével Magyarország külpolitikájának legjelentősebb területe – a gazdasági érdekeken és a közös tradíciók alapján – tág értelemben – politikai és kulturális – téren vett E urópa lesz. Ennek a döntő koncepcionális váltásnak a tartalmi, intézményes kereteit kezdjük kiépíteni az Európa Tanácsba történő belépéssel és a különféle nyugateurópai szervezetek munkájába történő bekapcsolódással. Szükséges lesz nemzetközi szerződésköt éseink joggyakorlatának a felülvizsgálata, az újakhoz való csatlakozás. Mindez elő fogja mozdítani az Európai Közösség teljes jogú tagjává válást előkészítő társulási egyezmény megkötését. Külpolitikánk európai iránya nem áll ellentétben a széles értelembe n vett atlanti együttműködés gondolatával, az Egyesült Államok és Kanada, valamint Európa két világháborúban bizonyított egymásrautaltságának és együttműködési kényszerének. A fennálló kapcsolatok elmélyítésére törekszünk valamennyi demokratikus berendezke désű és a magyarországi átalakítási folyamatokat támogató állammal, figyelembe véve mind a hagyományos kulturális és földrajzi közösséget, mind pedig a változó globális egyensúlyt a keletközépeurópai térségben. A német egység megteremtését támogatjuk és büszkék vagyunk annak elősegítésében játszott szerepünkre. Az ideologikus megfontolásoktól mentes, kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági kapcsolatokban nagy lehetőségek kínálkoznak, ezek kiaknázásához azonban felül kell vizsgálnunk prioritásainkat, átcsopo rtosításokat kell végeznünk egész külképviseleti rendszerünkben. A velünk szomszédos nagyhatalommal, a Szovjetunióval, kiegyensúlyozott, korrekt, az egyenjogúságra épülő jószomszédi viszony kialakítására törekszünk. Ennek érdekében mind politikai, mind gaz dasági kapcsolatainkat új alapokra kell helyeznünk. A közép- és keleteurópai változások kezünkbe adták a nagy lehetőséget, hogy megszüntessük vagy legalább jelentősen enyhítsük az itt élő népeket régóta szembefordító ellentéteket. A
