Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 22. kedd, az Országgyűlés 5. ülése - Az ülésszak tárgysorozatának ismertetése - A Kormány programjának ismertetése: - ELNÖK (Szabad György): - ANTALL JÓZSEF, DR. kijelölt miniszterelnök:
151 közmegbecsülésnek örvendő személyi ségeket kell állítani, akik a szellemi életünket terhelő konfliktusok kiélezése helyett azok feloldására törekszenek. A művészeti tevékenységet nem szabad kiszolgáltatni a piaci viszonyoknak: a szépirodalmat – a könyvkiadás támogatása révén – , a színház- é s filmművészetet, a zene, a tánc, a képző- és iparművészetet ezután is állami támogatásban kell részesíteni akkor is, ha a piaci viszonyoknak is lehetőséget nyújtunk. A művészetek költségvetési támogatása azonban nem jogosíthatja fel a kormányzatot arra, hogy beavatkozzék a művészi alkotó folyamatba vagy a művek értékelésébe. A kormányprogram irányelveinek következő fejezete az emberrel és társadalmi környezetével, intézményeivel foglalkozik. Történelmünk olyan szakaszát éljük, amelyben lehetővé vált, hog y a társadalom és tagjai visszaszerezzék alapvető jogaik gyakorlásának lehetőségét. Magyarországon az emberek ma már szabadon gyakorolhatják gyülekezési és egyesülési jogukat, pártokat alapíthatnak; szabadon, csak a lelkiismeretük által befolyásolva válasz thatják meg a hitükhöz legközelebb álló vallást; és szabad választások útján megválaszthatták azt a Parlamentet, amely valódi népképviseleti szervként, a népakarat tényleges letéteményeseként működhet a jövőben. Ez a folyamat azonban még közel sem ért vége t. Az emberi jogokra vonatkozó szabályozásunk zsinórmértékévé az Európa Tanácshoz való csatlakozásunkkal a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányánál sok tekintetben szigorúbb követelményeket támasztó Emberi Jogok Európai Egyezménye válik. A leendő kormány eltökélt szándéka, hogy a magyar jogrendszer és joggyakorlat ennek az európai mércének megfeleljen. Nem teremtődtek még meg a teljes esélyegyenlőség feltételei mindazok számára, akik valamilyen formában szabadságvesztést szenvedtek, politika i okokból, e hazában. E nagyszámú politikai áldozat, szabadulása után is elnyomottnak érezte magát. Anyagi és erkölcsi rehabilitációjuk megoldandó feladat. A helyzet teljes körű felmérésére és a feladatok lebonyolítására megfelelő állami szerv felállításár ól gondoskodunk, és az egyik tárca nélküli miniszter felügyelete alá helyezzük a kérdést. A kormány a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, nyelvét önmagában is és a magyar nemzeti kultúrát gazdagító értékként is elismeri, ezek megőrzésére, ápolására, továbbfejlesztésére sajátos eszközeivel biztosítani kívánja a kisebbségi közösségek önszerveződésének szabadságát; támogatásukra lehetőségeihez mérten vállal kötelezettséget. A kormány az állam és az egyház teljes és valóságos szétválasztásának elve alapj án áll. Ehhez szükségesnek tartja az egyházak működőképessége feltételeinek teljes körű helyreállítását, gazdasági autonómiájuk biztosítását, és a magyar egyházaknak vissza kívánja adni azt a történelmi szerepet, amit az elmúlt magyar évezred során játszot tak megalakulásuktól kezdve egyházaink. A jogrendszer megfelelő működésének alapvető feltétele a független és korszerű igazságszolgáltatás. Ennek középpontjában a tényleges bírói függetlenség, a bírói testületek és szervezetek autonómiájának kialakítása ál l. Megindul a bírósági szervezet és az eljárásjogok alapvető korszerűsítése is. A kormány elképzelései szerint az önkormányzati típusú helyi reform épít a magyar önkormányzatok történelmi hagyományaira és figyelembe veszi az Európa Tanács 1985ben elfogado tt chartájában megfogalmazott modern önkormányzati alapelveket. Ilyen alapelvnek tekintjük a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a helyi önkormányzás joga, a községek, városok, illetve a megyék lakosságának a közösségét illeti, amelyet választott képvise lőtestületük útján gyakorolnak. Az önkormányzat széles felelősségi körében a törvény keretei között önállóan szabályozza és szabadon igazgatja az önkormányzati ügyeket, amelynek szilárd gazdasági alapjai az önkormá nyzati tulajdon megteremtése, s az önkormányzatok egyéb anyagi forrásainak a biztosítása.
