Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 15. kedd, az Országgyűlés 4. ülése - A következő ülés időpontjának ismertetése - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
141 működni m indazoknak a céloknak és elveknek a megvalósításában, amely ezekben a jogszabályokban megjelennek. Ennek nyomán több óvást is nyújtottunk be. Szeretném elmondani, hogy a nyitott országunkban ezekről az óvásokról a sajtó útján tájékoztatjuk a közvéleményt, és ezekben a kérdésekben jogász társainkkal együttműködünk, amelyről itt Dornbach Alajos képviselő úr is szólt, ezekben az ügyekben közösen próbálunk valamiféle tisztességes megoldást keresni. A kérdés pontosabb bemutatásához azonban arról is szólni kell, hogy a magyar gazdaság átalakulásához, versenyképessé tételéhez törvényes keretek között végrehajtott tulajdoni reformra van szükség. Ez egy tervszerű jogalkotás eredményeként jelent meg a magyar jogban. Ez a jogalkotás nem felróható okból azonban elhúzódo tt. 1989. január 1én lépett hatályba a gazdasági társaságokról szóló törvény. Ez már rendezte a kérdéseknek egy jelentős részét. Ezt követte 1989. július 1én hatályba lépve az úgynevezett átalakulási törvény. Ez már a vállalatok és a szövetkezetek gazdas ági társasággá történő átalakításának segítését szolgálta. A vállalatokra bízott vagyonok védelméről szóló törvényt az állami vagyonügynökségről hozott és a hozzátartozó vagyon kezelésével és hasznosításáról szóló törvényt, ez év május március 1én lépett hatályba. Ugyanakkor lépett hatályba a földtörvény módosításáról szóló törvény is. Most ez az utóbbi három törvény már biztosítja, hogy a visszaéléseket ellenőrizhetővé tette ez a törvény, biztosítja, hogy a visszaéléseket az állami vagyonügynökség ellenőr izze és kiszűrje. Ezek az intézkedések - ezek a jogi intézkedések - tapasztalataink szerint megfelelő garanciát jelentenek az állami és szövetkezeti vagyon elherdálásának megakadályozására. Szeretném valamire felhívni a figyelmet. A jog, a törvény önmagába n nem mindenható. A jogot, a törvényt alkalmazzák, nagyon sok múlik azokon, akik ezeket a jogszabályokat alkalmazzák. A tapasztalataink szerint valamennyi ilyen vagyonnal kapcsolatos jogsértő tevékenység 1990. március 31. előtti időszakra esik. Április 1j ét követően az átalakulások tehát jogilag rendezettebbekké válnak, egyetlenegy kivétel van ez a tanácsi kezelésű ingatlanoknak a kérdése. A tanácsi kezelésű ingatlanok problematikája külön kérdés, ez a közeljövőben megalkotásra váró törvény szabályai közé tartozhat. Előkészítés alatt van az önkormányzati törvény, ez annak lehet majd a része. A második kérdéshez kapcsolódóan a legfőbb ügyésznek nincs törvénykezdeményezési joga tehát én itt arról tudok jelentést tenni, hogy nem tehetünk olyan indítványt, elle nben a helyzetet értékelve azt föl lehet vetni, hogy a tanácsok területén a kérdés izgalmassá válhat az elkövetkezendő időben, és az Országgyűlés bizottságai foglalkozhatnak ezzel a kérdéssel, s ha olyannak találják, akkor a kérdés megvizsgálása után javas latot tehetnek az Országgyűlésnek megfelelő ideiglenes korlátozó rendelkezések meghozatalára. Az ügyészség pedig az elkövetkezendő időben is minden létező meglévő erejével biztosítani igyekszik a jogszabályokban testet öltött elvek és célok megvalósítását. Köszönöm. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm megbízott legfőbb ügyész úr válaszát. Ezzel a kérdések és a napirendi pontok végére értünk illetve az Interparlamentáris Unió magyar tagozatának megalakítását elhalasztjuk 23ára. Tisztelt Országgyűlés, még bejele ntések lesznek, ebben segíteni fognak jegyző kollegáink: Bárdos Balázs és Glattfelder Béla. A következő ülés időpontjának ismertetése ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Mindenekelőtt azonban szeretném bejelenteni, hogy az Országgyűlés soron következő ülésé t az elnök május 22én kedden 15 órára összehívja. Az ülés várhatóan 2 napig tart. Előreláthatóan a következő napirendi pontokra tesz javaslatot: a kormányprogram megvitatására és a miniszterelnök
