Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 15. kedd, az Országgyűlés 4. ülése - Kérdések - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - NYIKOS LÁSZLÓ, DR. az Állami Számvevőszék elnökhelyettese:
139 következő kormány rendelkezésére fogjuk bocsátani, megfelelő időben - a kormány döntése alapján, ebben a formájában vagy módosítottan - az Országgyűlés elé kerülhet a törvényjavaslat. Köszönöm szépen. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm Államtitkár Úr válaszát. Dr. Rott Nándor képviselőtársunk - Kereszténydemokrata Néppárt - kérdést tesz fel az Állami Számvevőszék elnökének és a legfőbb ügyésznek, vállalati és szövetkezeti vagyon megkárosításával kapcsolatban. Dr. Rott Nándor képviselőtársunkat illeti a szó. Kérdés: Dr. Rott Nándor (KDNP) - az Állami Számvevőszék elnökéhez és a legfőbb üg yészhez - a vállalati és a szövetkezeti vagyon megkárosítása tárgyában ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A sajtó és a tömegkommunikáció naponta ad hírt az állami vállalati és a szövetkezeti vagyon sérelmével, megkárosításával járó e gyéni vagy szűkebb csoportakciókról. Ezek esetenként százmillió forint, olykor ugyanekkora dollárnagyságrendűek, és egy részük több tízezer hektár termőföldterületet is érint. A korábbi kormány vagy nem volt rá képes vagy elmulasztotta, hogy a szükséges t örvénykezdeményezésekkel kizárja az állami vállalati és a szövetkezeti vagyon károsítását a vállalati átalakulások, vagyonelidegenítések és ezekhez kapcsolódó egyéb tranzakció során. Az új kormány - minthogy még meg sem alakult - nincs abban a helyzetben, hogy a szükséges jogalkotási lépéseket megtegye. Ebben az átmeneti időszakban fokozott felelősség hárul az Állami Számvevőszékre, illetve az ügyészségre, a törvényesség fenntartásában, közvetlen védelmében, beleértve ebbe - és ezt nagyon szeretném hangsúly ozni - a jogrendszer hézagaiból, belső ellentmondásaiból eredő veszélyek kiküszöbölését is. Az állampolgárok ugyanis egyre növekvő aggodalommal, bizalmatlansággal és mármár fölháborodással figyelik, hogy az átalakulások, és az ehhez kapcsolódó egyéb tranz akciók, a nemzetgazdaságot súlyosan megkárosító anyagi nyerészkedésre használtatnak föl. Kérdezem ezért az Állami Számvevőszék elnökét és a legfőbb ügyész urat: 1) Az Állami Számvevőszék és az ügyészség az Alkotmány 32/c., valamint 51. §a értelmében, fogl alkozike az állami, vállalati és a szövetkezeti vagyon kárára folyó, előbbiekben említett tevékenységekkel? 2) Az Állami Számvevőszék elnöke és a legfőbb ügyész úr szándékozike sürgős javaslattal fordulni az Országgyűléshez, hogy törvénnyel függesszék fe l az átalakulásokat, vagyonelidegenítéseket mindaddig, amíg a jogalkotás kiküszöböli a jelenlegi joghézagokat, ellentmondásokat, amelyek lehetővé teszik az állami és a szövetkezeti vagyon károsítását? Köszönöm szépen. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megk érdezem a megkérdezetteket: ki kíván önök közül válaszolni? Az Állami Számvevőszék képviseletében jelenlévő válaszol. Dr. Nyikos László az Állami Számvevőszék elnökhelyettesének válasza NYIKOS LÁSZLÓ, DR. az Állami Számvevőszék elnökhelyettese: Az Állami S zámvevőszék megalakulásától kezdve, tehát 1990. január 1jétől foglalkozik az állami vagyon privatizálásának a kérdéseivel. Hangsúlyozom, hogy az állami vagyonéval, tehát a mi kompetenciánkba a szövetkezeti vagyon kérdései nem tartoznak bele. Nemcsak az al kotmány, a hivatkozott alkotmányi paragrafus és az Állami Számvevőszékről szóló törvény kötelez erre minket,
