Országgyűlési napló - 1990. Az Országgyűlés alakuló ülése
1990. május 2. szerda, az Országgyűlés alakuló ülése - Az 1956. októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - GLATTFELDER BÉLA: - ELNÖK (Szabad György):
20 elnöknek, az Országgyűlés lelépő megbízott elnökének mindazért, amit az alkotmányos rendszerváltás békés végbemeneteléért tettek. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a Miniszte rtanács lemondásának elfogadásáról nem kell külön országgyűlési határozatot hoznunk. Azt köszönettel tudomásul vesszük. Amint ez elhangzott, a lemondott Minisztertanács az új Minisztertanács megalakulásáig hivatalban marad. Az 1956. októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása ELNÖK (Szabad György) : Napirendünk következő pontjaként engedjék meg, hogy áttérjünk az 1956. évi októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének törvénybe iktatásár ól szóló törvényjavaslat megtárgyalására. E tárgyban írásos előterjesztés készült annak a kezdeményezésnek a nyomán amivel a Történelmi Igazságtétel Bizottsága és a Recski Szövetség fordult az Országgyűléshez, és aminek nyomán a pártok képviselői és a függ etlen képviselők megbízottja kidolgoztak egy javaslatot. Kérem Glattfelder Béla jegyzőt, hogy ismertesse ennek a javaslatnak a szövegét. Glattfelder Béla jegyző GLATTFELDER BÉLA: Törvény az 1956. októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének törvényb eiktatásáról. A szabadon választott új Országgyűlés halaszthatatlan feladatának tartja, hogy törvénybe foglalja az 1956. októberi forradalom és szabadságharc történelmi jelentőségét. Az újkori magyar történelem e dicső eseménye csak az 184849es forradalo mhoz és szabadságharchoz mérhető. 1956 őszének magyar forradalma megalapozta a reményt, hogy létrehozható a demokratikus társadalmi rend és hogy a haza függetlenségéért semmilyen áldozat nem hiábavaló. A forradalmat követő megtorlás visszahelyezte ugyan a régi hatalmat, de nem volt képes kiirtani a nép lelkéből 1956 szellemét. Az új Országgyűlés kötelességének tartja, hogy ébren tartsa és ápolja a forradalom és szabadságharc emlékét. Az új Országgyűlés kinyilvánítja, hogy 1956 szellemének megfelelően minden t megtesz a többpártrendszerű demokrácia, az emberi jogok és a nemzet függetlenségének védelme érdekében, ezért első ülésén, elsőként a következő törvényt alkotja: 1. § Az Országgyűlés az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékét törvényben örökíti meg . 2. § Október 23át az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napját nemzeti ünnepnappá nyilvánítja. (Mindenki feláll. Hosszan tartó lelkes taps.) ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűl és! Engedjék meg, hogy máris némi formabontással jelezzem, hogy el szeretnék állni a részletes indoklástól az Önök egyértelmű véleménynyilvánítása alapján. Engedjék meg, hogy mindössze néhány mondatot fűzzek az elhangzottakhoz. Néhány mondatot, amelyik kif ejezi, hogy 1956hoz való kapcsolatunk mennyire meghatározó, mert jelenti a legfőbb kapcsot, ami bennünket a történelmi múlthoz fűz és jelenti a legbiztosabb alapot, amin a jövő Magyarországát megteremteni akarjuk. Engedjék meg, hogy hosszas előadás helyet t pusztán arra emlékeztessem Önöket, hogy amióta az ember rádöbbent a tragikus valóságra, az elmúlás könyörtelen valóságára, arra törekszik, hogy felvésse a halhatatlanság sziklájára azoknak a nevét s azokat a tetteket, akikre és amelyekre emlékeztetni aka r. Szobrok és piramisok, kőhalmok és érctáblák keletkeztek így, majd a horatiusi
