Országgyűlési napló - 1990. Az Országgyűlés alakuló ülése
1990. május 2. szerda, az Országgyűlés alakuló ülése - Javaslat az alakuló ülés tárgysorozatára - ELNÖK (Kéri Kálmán):
8 És most szeretném folytatni… Itt állunk súlyos gazdasági, politikai, mondhatnám lakossági létszám tekintetében is egy rendkív ül kritikus helyzetben. Legyen szabad csak azt mondanom, kis nép vagyunk, talán 15 milliónyian. Ebben a kis országban azonban csak 10 milliónyian. De azt is figyelembe kell vegyük, hogy mindig fogyunk. Hát, ha nem olyan helyzeteket teremtenek Önök, kedves képviselőtársaim, hogy a magyar anyák érdemesnek tartsák, sőt kötelességüknek, hogy szüljenek, akkor mindig rosszabbrosszabb helyzetbe kell kerüljünk, itt, ezen a Kárpátok közötti területen. Tehát a népesség kérdése egyike a legfontosabb feladatainknak! A dósságunk van - mindannyian tudjuk! De tudnunk kell azt is, hogy ezt egyszer ki kell fizetni! Először a kamatot, azután a tőkét! De miből? Csak amit magunk megtermelünk! Tehát meg kell tanulnunk jobban dolgozni! Mert ma a munka által létesített tőke a legj obb fegyver e Föld kerekségén! De hát csak úgy dolgozni? Ehhez az is kell, hogy egyetértés legyen ebben a népben, ne legyenek különbségek és hagyjuk már el a vallási, a faji és isten tudja micsoda különbségeket, a származásit, az osztálykülönbséget, mert e gymásra vagyunk utalva ebben a nyomorúságban, amelyből ki akarunk jutni. Ehhez barátokra van szükségünk. Igen, nagyhatalmakra is és kishatalmakra is, többek között a szomszédainkra is. Hiszen velük együtt élünk a Kárpátmedencében. És legyen szabad most kr itikát gyakorolnom és azt mondanom, amit az utóbbi időkben a magyar külpolitika alkotott, az példaadó és szeretném hinni, hogy ugyanazon az úton haladunk majd tovább a megbékélés útján. De nem úgy, hogy annak a magyar népnek, amelyik a határainkon túl él, kárára legyen. Nem. Meg kell tanulnunk ismét magyarnak lenni, mert az elmúlt évtizedekben azt, hogy valaki magyar, mondhatta, de utána hozzá kellett tegye azt is, hát milyen magyar?! Hát milyen világfelfogásban él? És előrébb volt az egy párthoz való tarto zás, mint a magyarsághoz való. Hát így éltünk mi. És most isszuk a levét. Alig van magyar öntudatunk, pedig büszkék lehetünk arra, hogy magyarok vagyunk, ezer éve élünk itt, és soksok pusztítást, katasztrófát megélt ez a nép, de mindenkor tudott újat tere mteni és most is az kell, és megbékélés kell itt az országon belül is, amelynek egyik feltétele, hogy akik az elmúlt években jogtalanságokat szenvedtek, azok erkölcsi és anyagi jóvátételben részesüljenek. (Taps.) Igen Tisztelt Országgyűlés! Most itt ülünk olyan szépen a padsorokban együtt, előttünk a magyar Kormány és remélem tudatában vannak annak, hogy Önök sorsdöntő időkben kell, hogy vezessék ezt a népet. Ehhez az is kell, hogy összetartsanak. Innen (mutatja) a padsor eme részétől idáig egyek legyenek a végrehajtásban, bármiben is vitatkoznak. És amikor távozik körünkből a mai magyar kormány, adjuk meg a tiszteletet, és mondjuk ki csak azt, hogy köszönjük, mert van mit köszönnünk, hogy így együtt vagyunk. Emelt fővel távozzanak tehát. És legyenek büszk ék arra, amit teljesítettek. Igen, egyetértés, arra van szükségünk, és csak azt tudom kívánni, mindenkinek, aki most itt jelen van, hogy dolgozzon töretlen hittel és akarattal, hogy ismét legyen ennek a népnek olyan híre, mint amilyen volt. Hiszem, hogy Ön ök is mindannyian azt akarják velem együtt, és csak azt kérem, hogy úgy legyen! (Hosszantartó lelkes taps.) Javaslat az alakuló ülés tárgysorozatára ELNÖK (Kéri Kálmán) : Tisztelt Országgyűlés! Munkához látunk, hiszen arról beszélünk. Az alkotmánynak, vala mint az Országgyűlés házszabályának megfelelően a parlamenti pártok frakcióinak vezetői és a független
