Országgyűlési napló - 1990. Az Országgyűlés alakuló ülése
1990. május 2. szerda, az Országgyűlés alakuló ülése - Az alakuló ülés megnyitása - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
4 A kibontakozott szabadság fényét ne sötétítse el a pártoskodás. Magyarország, talán különösen az utolsó 150 évben, megmutatta a világna k, milyen nagy és sokszor kiszámíthatatlan tehetség rejlik egyéniségeiben, a legkülönbözőbb alkotások, felfedezők, írók, művészek és gondolkodók terén. De őszintén tudnunk kell, hogy a pártoskodás, az úgynevezett turáni átok mennyit ártott nemcsak hírnevün knek, hanem magunknak. Álljon a magyar nép büszkesége és ennek következményeképpen hírneve a világban emberségében, tartsa tiszteletben nemcsak a más ember véleményét, hanem személyiségét is. Nemcsak a szentlélek ihlette kiváltságaimban, hanem a súlyos mag yar történelmi tragédiák tudatában, nemcsak mint katolikus pap, hanem mint magyar ember kívánom a megértést és a megbocsátást. Az emberszeretet nem humanista szólam, amilyet kiejteni könnyű, hanem nehezebb, mint a gyanú, irigység, az ellenségeskedés. Bocsá ssuk meg a mások vétkeit, érezvén és tudván a magunkéit! Ez a kis ország feladata. Ettől nőjön nemcsak a híre a világban, hanem az, ami sajnos a családi életben és a közéletben még ma is hiányos, az igazi, mélyen fekvő önismeret és az abból fakadó igazi ma gyar önbizalom. Becsüljük meg egymást! Ne azt kérdezzük, hogy ki a magyar, ne azt vizsgáljuk, hogy ki mondja, hogy ki teszi ezt vagy mást, azt nézzük, hogy mit mond, mit tesz, mit kérdez, mit alkot! Kevesen vagyunk. Nem a vérében, hanem a lelkében és szell emében értékes a magyar. Éppen most, amikor a nagy és talán a legnehezebb feladat a magyar szellem, a magyar nyelv, a magyar civilizáció, a magyar kultúra megmentése, védelme, támogatása és ápolása, a magyar állam határain kívül élő, oly sokszor meggyötört milliónyi magyar élete és jövője során. Idegződjön be minden magyar fejébe és szívébe, hogy mi Európához tartozunk, mert a mi nyugatunk nemcsak földrajzi helyzetünk, hanem hagyományaink és gondolati világunk miatt Európa. Mint ahogy ezer év előtt országal apító Szent István király látta és tette. Gondoljunk arra, amire én sokszor gondolok, hogy ami e teremben történik, nemcsak egy negyvenegynéhány esztendős fájdalmas fejezet vége, hanem a második magyar ezerév kezdete. Különös adata a történelemnek, a magya r történelemnek ez. S ezer év után tudjuk, hogy az országalapítók nem a koppányok voltak, hanem Szent István. Mert a pogányság nemcsak nyilas vagy sztálinista pogányság formájában jelentkezik, amelyektől megszabadultunk, de előttünk állhat talán egy újabb, országunkat, földrészünket, földanyánkat fenyegető természetromboló technikai pogányság árnyéka is. Igen tisztelt Képviselő Ház! Nemzedékek mennek, nemzedékek jönnek, ami maradandó, az, amit az igazságszerető magyar szellem és a becsületes magyar embersze retet megtett, megvédett és megőrzött. 1947ben, amikor hazámat elhagytam, az országra elnyomatás éjjele borult. A Magyar Köztársaság elnöke ez évtől kezdve nem tudta többé államfői jogait szabadon gyakorolni. Így az 1946. évi köztársaság létesítéséről szó ló első törvény 15. cikkelye értelmében mint a parlament elnökére ezen tisztség gyakorlása várt, az én kötelességemmé lett. Ez volt a magyar nemzeti alkotmány jogalapja és feladata, és a nemzet érdekében erre szenteltem életem emigrációban eltöltött évtize deit. A mai nappal ez a korszak lezárult. Az általam viselt tisztet visszaadom a magyar nép szuverenitása birtokosának, a magyar Parlamentnek. (Taps.) Így érkeztem ide, így jutottam haza életem 88. évében, így érkezik a magyar nemzet az ország második évez redének küszöbére. Isten áldja meg Magyarországot, isten áldja meg a Parlamentet a képviselő urakkal együtt! (Hosszan tartó lelkes taps, az Országgyűlés tagjai felállnak) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelettel köszönöm Varga Béla ünnepi szavait, köszöntő besz édét. Felkérem Vörös Vince képviselő urat, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzetgyűlés volt jegyzőjét, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. Vörös Vince az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzetgyűlés volt jegyzőjének ünnepi beszéde
