Országgyűlési napló - 1990. Az Országgyűlés alakuló ülése
1990. május 2. szerda, az Országgyűlés alakuló ülése - Az 1956. októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - BALOGH GÁBOR jegyző
21 sorairól, hogy a szellem az, amely ércnél maradandóbb emléket állíthat. A szellem, amely mondanivalóját betűkkel, szavakkal és mondatokkal közvetíti. Legyen szabad ehhez éppen történelmünk újabb fordulói nyomán egy fontosat csatolnunk. Nem elég az ércnél maradandóbb szó, nem elég maradandóbb törvényszöveg, tettek kellenek. 1956 akkor lesz az, amivé szívünkben máris emelkedett, akkor fog kitörölhetetlenül ott élni a magyar törté nelemben úgy, ahogy 184849 máris él, ha bizonyítani fogjuk, hogy az az alap, amit 1956 vetett, tényleg alapja a magyarjövőnek, hogy azok a lépések, amelyek bennünket idevezettek, s amelyeknek eredményeire részben máris támaszkodhatunk, 1956ból erednek, h ogy 1956 ösztönzött bennünket tényeivel és tanulságaival arra, hogy szembeszálljunk Magyarország nagyhatalmi alávetettségének, hogy örök időkre biztosítani törekedjük visszavívott függetlenségét, hogy 1956 az ösztönzője annak, hogy ebben az országban szárm azásától függetlenül, fizikai és szellemi munkás, paraszt, hivatalnok, polgár, vállalkozó és mindenki szabadon élhet az egyenlő jogokkal, függetlenül nemzetiségétől, legyen magyar, német, szlovák, román, cigány, horvát, szerb és mindaz a nemzetiség, amit m ég ismer ez az ország, szabadon és egyenlően élhessen felekezetétől függetlenül, legyen római vagy görög katolikus, legyen református, evangélikus, zsidó, unitárius, görögkeleti vagy szabadegyházak híve, szabadon éljen ebben az országban, ha betartja a tör vényt, és legyen felette igazságosan egyenlő a törvény. Ezt alapoztuk meg, és visszük tovább azt a kívánságunkat, hogy önkény itt többé senkit ne sújtson, s legyen őseink reménye szerint mindenki egyenlő a törvény előtt és védett a zsarnokságtól örökre. Az t akarjuk, hogy azon az alapon, amelyet megvetve ide beléphettünk, emelkedjék a magyar jogállamiság, a demokratikus Magyarország olyan mintaállammá, amelynek kisugárzása átjárja Közép- és KeletEurópát, és amelyik lehetővé teszi, hogy megvalósuljon Európa egysége békében, demokráciában örökre. Határozathozatal ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm a figyelmüket, és ezek után kérem határozathozatalukat. Határozathozatal, tehát szavazás következik. (Nagy taps.) Kérem képviselőtá rsaimat, szavazzanak! (Megtörténik.) Bejelentem, ami a tábláról úgyis leolvasható hogy 366 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett a Magyar Országgyűlés megszavazta az 1956 emlékének megörökítéséről és október 23a nemzeti ünneppé nyilvánításáról szóló tö rvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps.) Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelettel bejelentem, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke, Anders Björk úr üzenetet intézett a magyar Országgyűléshez. Megkérem Balogh Gábor képviselőtársunkat, mint soros jegyzőt, ismertesse Björk úr üzenetét. Anders Björk az Európa Tanács parlamenti közgyűlés elnökének üzenete a Magyar Országgyűléshez: Balogh Gábor jegyző BALOGH GÁBOR jegyző (olvassa) : Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének üzenete a Magyar Köztársaság Országgyűléséhez. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése nevében szeretném kifejezni a Magyar Országgyűlés megnyitó ülése alkalmából legőszintébb jókívánságaimat és nagy örömömet afelett, hogy az Önök országa újra visszanyerte demokratikus, pluralista és szabadon választott parlamenti intézményeit. Parlamenti közgyűlésünk tudatában van azon feladat fontosságának, mely az új Parlamentre vár, hogy kidolgozza a jogállamot, az emberi jogok tiszteletben tartását erősítő és az alapvető szabadságjogok gyakorlását biztosító reformokat. Kijelentjük azon szilárd akaratunkat, hogy támogatjuk a közös kincsünket jelentó ezen eszmék érvényesülését. Örülünk Magyarország Európa
