Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 622. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 8.816. M. E. számú rendelete a háborús események következtében Magyarország területén a magánvagyonban előállott egyes károk összeírásáról.

868 622. 8-816/1945. M. E. sz. Utasítás a kérdőív kitöltéséhez. A kérdőívet minden károsult háztartásról, üzletről, gazdaságról, ipari üzemről (kivéve a gyáripari üzetnep stb.-ről lehetőség szerint a családiőnek, tulajdonosnak, bérlőnek, illetőleg megbizoittjónak kell a fontos közérdekre va'ó tekintettel, a legnagyobb gondossággal, tintával kitöltenie. Az összeírás a kár helyéhez kötött, ha tehát valakinek más községben van károsult üzlete, gazdasága, kisipari üzeme, mint a kárt szenvedett lakása, akkor az üzletéről, gazdaságáról, kisipariüzeméről ia telephely szerinti községben kell a megfelelő mintájú kérdőíven adatoka

1 szolgáltatnia. Ebben az esetben a lakáskárokra vonatkozó kérdőív „Megjegyzés" rovatában (II- rtász5 utalni kéül arra, hogy mély községben van a kait szenvedett természetes vagy jogi személy üzlete, gazdasága, üzeme. A kérdőivet a kézhezvételtől számított 6 napon bélül kell kitölteni és az összeíróbiztosnak visszajuttatni, ezzel egyidejűleg külön lajstromokon a termény (takarmány), ló és lófelszerelés, szarvasmarha (bivaly), sertés, juh, kecske és öszvér, baromfi, mezőgazdasági gép, eszköz és kéziszerszám, szekér (hintó) és gépjárómű károkról bevallás utján kell közvetlenül az összeiróbiztosnak adatokat szolgáltatni. Az épületeket (lakóház, üzemi épület, istálló, gazdasági épület, műemlék, kastély 'stb-) és azok tartozékait (vakolat, tető, üveg,, villanyvezeték, stb) ért károkról nem itt, hanem egy külön adatgvüjtés keretében kell beszámolni. Egyébként a kérdőív egyes pontjait az alább közöltek figyelembevételével kell kitölteni: 1. pont. Elegendő csak a családfő, gazdálkodó stb. nevét, illetőiéig a cég, rt., kft., kereekedieünú vállalat, kisipari üzeni stb. cégszerű megnevezését beírni. 2. pont. A foglalkozást tüzetesen, a foglalkozási viszony feltüntetésével (önálló, alkalmazott) kell bejegyezni (pl. 5 holdas gazdálkodó, 10 holdas bérlő, mezőgazdasági munkás, vájár stb). Ha a károsultnak több foglalkozása van, mindegyikeit be kell jegyezni (pl. fűszeres és 10 holdas gazdaság bérlője, szabó és borkereskedő). 5. pont. itt ilyen bejegyzések használhatók orosz-német páncélosütközet tönkretette 2 hold Ktzőiőmet, vagy nyilasok kifosztották 2 szoba komfortos lakásomat, vagy beszállásolás, következtében egy szoba butorbetrendezáaem megrongálódott, vagy a németek iövészárok $s tankcsapda építésével 100 öles kertemet megsemmisítették, vagy az ostrom 20 gyümölcsfámat elpusztította, vagy a megszálló katonaság 2 drb kerékpáromat elrekvirálta ©tb. Itit különösen akkor keli pontos bejegyzést eszközölni a kár körülményeiről, ha pl. a kár okozója vagy a károkozás módja biztosan nem volt megállapítfraKó. 6. pont. A károk értékének bejegyzésénél az 1938' évi árak álapján kiszámított értékeket kell figyelembe venni. Az érték, bejegyzésénél azonban, ha az 1938. évi pontos árakról az adatszolgáltatónak nincsen tudomása, elégséges a háború előtti árak alapján számított értékek feltüntetése. A beszerzés óta kopással, rongálódással stb. előállott értékcsökkenést figyelembe kell venni. Általában! 1925-től 1940-ig bezárólag történt beszerzés esetében a beszerzési érték 1938- évinek veihető. Az elvdU, vagy megsemmisült iratanyagot, könyveket is értékelni kell. Értékpapír, és készpénzkárnál a, névérték veendő figyelembe, az 'értékpapír nemét, darabszámát és a pénznemet azonban pontosan meg kell jelölni. Fillérek elhanyagolandók, illetőleg 50 filléren felül egy pengőre kerekítendők. Egyébként az értékelési megkönnyítésére a számlálóbiztosok a háború előtti irányárakra vonatkozólag tájékoztató füzetet kaptak kézhez. 7. pont. Az aHól e)-ig kimutatott értiókek összegének egyezni kell a 6- pontban kimutatott értékkel. Ennek a rovatnak helyes kitöltése neindkívül fontos, az adatokat tefhát a legjobb tudomás, szükség esetén a másoktól való tudakolás alapján keh bejegyezni. Ügy a 6. pont, mint. a 7« pont értékösszegeinek egyezni kell a kérdőív II. részében részletesen felsorolt kárértékek összegével, célszerű tehát először a kérdőív II. részét kiállítani, az itt részletezett tárgyak vagy tárgycsoportok értékösszegeit károkozók stb. szerint kijegyezni éa csak azután kitölteni a 7. pontot. A 7/d pontban a 7/a, b és c pontok alatt fel nem tünHetett összes egyéb háborús károkat kell kimutatni- A 7/e pont alaltt csak a vagyonjogi vonatkozású zsidóellenes rendeletek alapján bekövetkezett károkat kell bejegyezni, az önkényes zsidóellenes terrorcselekményekből származó károk a 7/a, b, vagy d pont allatt veendők fel. 9. pont. Ennek a pontnak a kitöltésére azért van szükség, hogy az elvitt tárgyak jelenlegi lelőheJyetinelk megállapítására támpontok álljanak rendelkezésre s így ezek a tárgyak esetleg vissza szerezhetők lehessenek. Nagyobbszámú tétel bejegyzésénél meliléMet használható. II. részEz a rész a 6., illetőleg a 7. pontban feltüntetett értékeknek a kárt szenvedett tárgyak, illetőleg tárgycsoportok szerinti részletezése. A tényleges áron alul történt igénybevételből származó károkat (8. pont) itt nem kell kimutatni. A kisipari nyersanyagok, üzemanyagok, félgyártmányok, feldolgozási anyagok, termelőeszközök (gépek, szerszámok) tárgynemenkint pontosan részletezendők, ezeket nem szabad tárgycsoportba összefoglaltan kimutatni. A jelentékenyebb értékű, elvitt, megsemmisült s/tib. tárgyak, így különösen a műtárgyak, ékszernek stb., külön-külön sorolandók fel, egyéb azonos céíft szolgáló tárgyak adatai azonban tárgycsoportonkint összefoglalva jegyezhetők be, mint pl. áírodaberendezési. felső férfivagy nőiruha, női fehérnemű, élelmiszerek, nálószofraberendezés, stb. Vigyázni kell azonbain arra, hogy a kár okozója, a károsodás időpontja és módja szerint eltérő károkat (ha azok egyneműek iés egy tárgycsoportba is tartoznak) külön-külön kell kimutatni. A kár időpontja, a károkozó tényezők vagy a károsodás módja szerint a károkat külön tételeikre kell bontani és ennek megfelelően, tételenként kell bejegyezni. Azoknál a tételeknél, amelyek a károsultnak nem az összeírás helyén, hanem másutt bekövetkezett kárait mutatják ki, a „Megjegyzés" rovatba be kell írni a helynek a pontos címét, ahol az ilyen kár történt. Az adatszolgáltatóknak a hiteUntézetekniél nyílt vagy zárt letét bein volt értékeiben (értékpapírjaiban, takarékbetétjeiben, kézizálog-letétjében) bekövetkezett károkat a hitelintézet pontos megnevezésével, továbbá a nyilt és a zárt letétek szerint különválasztva kell kimutatniIH fel kell részletesen sorolni az eltűnt vagy megsemmisült iratokat, könyveket, térképanyagot stb-t ás, általában a külön adatgyűjtés keretébe tartozó tárgyakon kívül minden 1939 szeptember 1-től az összeírás időpontjáig a háborús események következtében bekövetkezett dologi kárt. nem veendők azonban itt fel a pénzkövetelésekben, illetőleg a pénztartozásokban előállott károk. Ha a II. rész megvonalazott helye nem volna elegendő a kárt szenvedett tárgyak, illetőleg tárgycsoportok bejegyzésére, itt is megfelelően elő rajzalt &s megvonalazott melléklet használható.