Rendeletek tára, 1945
Rendeletek - 622. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 8.816. M. E. számú rendelete a háborús események következtében Magyarország területén a magánvagyonban előállott egyes károk összeírásáról.
860 622. 8816/1945. M. E. sz. Utasítás a kérdőív kitöltéséhez, A kérdőivet minden károsult háztartásról, üzletről, gazdaságról, ipari üzemről (kivéve a gyáripari üzemet) stb.-ről lehetőség szerint a családfőnek, tulajdonosnak, bérlőnek, illetőleg megbízottjának kell e fontos közérdekre való tekintettel, a legnagyobb gondossággal, Untával kitöltenie. Az összeírás a kár helyéhez kötött, ha tehát valakinek más községben van károsult üzlete, gazdasága, kisipari üzeme, mánt a kárt szenvedett lakása, akkor az üzletéről, gazdaságáról, kisipari üzeméről ia telephely szerinti közeégben kell a megfelelő mintájú kérdőívein adatokait szolgáltatnia; Ebben az esetben a lakáskárokra vonatkozó kérdőív „Megjegyzés" rovatában (II- nesz) utalni kell arra, hogy mely községben van a kárt szenvedett természetes vagy jogi személy üzlete, gazdasága, üzeme. A kérdőivet a kézhezvételtől számított 6 napon belül kell kitölteni és az összeíróbiztosnak visszajuttatni, ezzel egyidejűleg külön lajstromokon a termény (takarmány), ló és lóf elszerelés, szarvasmarha (bivaly), sertés, juh, kecske és öszvér, baro^fh mezőgazdasági gép, eszköz és kéziszerszám, szekér (hintó) és gépjárómű károkról bevallás utján kell közvetlenül az összeírvbiztosnak adatokat szolgáltatni. Az épületeket (lakóház, üzemi épület, istá Uo > gazdasági épület, műemlék, kastély stb-) és azok tartozékait (vakolat, tető, üveg, villanyvezeték, stb) ért károkról nem itt, hanem egy külön adatgvüjtés keretében kell beszámolni. Egyébként a kérdőív egyes pontjait az alább közöltek figyelembevételével kell kitölteni: 1. pont. Elegendő csak a családfő, gazdálkodó stb. nevét, illetőleg a cég, rt., kft., keireskedelmi vállalat, kisipari üzeni stb. cégszerű megnev ezését beírni. 2. ^ont. A foglalkozást tüzetesen, a foglalkozási viszony feltüntetésével (önálló, alkalmazott) kell bejegyezni (pl. 5 holdag gazdálkodó, 10 holdas bérlő, mezőgazdasági munkás, vájár stb-). Ha a károsultnak több foglalkozása van, mindegyiket be kel l jegyezni (pl. fűszeres és 10 holdas gazdaság bérlője, szabó és borkereskedő). ** '^ 5. pont. Itt ilyen bejegyzések használhatók orosz-néniet páncélosütköziet tönkretette 2 hold szőlőmet, vagy nyilasok kifosztották 2 szoba komfortos lakásomat, vagy beszállásolás, következtében egy szoba bútorberendezésem megrongálódott, vagy a né me!te k lövészárok és tankcsapda építésével 100 öles kertemet megsemmisítették, vagy az ostrom 20 gyümölcsfámat elpusztította, vagy a, megszálló ka^otnatság 2 drb kerékpáromat elrekvirálta 'sitb. Itt különösen akkor kell pontos bejegyzést eszközölni a kár körülményeiről, ha pl. a kár okozója vagy a károkozás módja biztosan nem volt megállapítható. 6. pont. A károk értékének bejegyzésénél az 1938. évi árak alapján kiszámított értékeket kell figyelembe, venni. Az érték bejegyzésénél azonban, ha az 1938- évi pontos árukról az adatszolgáltatónak nincsen tudomása, elégséges a háború előtti árak alapján számított értékek feltüntetése.^ A beszerzés óta kopással, rongálódással stb. előállott éritékcsökkenést figyelembe kell venni. Általában 1925-től 1940-ig bezárólag történt beszerzés esetében a beszerzési érték 1938- évinek vehető. Az elvitt, vagy megsemmisült iratanyagot, könyveké* is értékelni kell. Értékpapír- és készpénzkárnál a névérték veendő figyelembe, az értékpapír nemét, darabszámát és a pénznemet azonban pontosan meg kell jelölni- Fillérek eJhanyagolandók, illetőleg 50 filléren felül egy pengőre kerekítendők. Egyébként az értlékelég megkönnyítésére) a számlálóbiztosok a háború előtti irányárakra vonatkozólag tájékoztató füzetet kaptak kézhez 7. pont. Az a;-tól e)-ig kimutatott értékek összegének egyezni kell a 6. pontban kimutatott értékkel. Ennek a rovatnak helyes kitöltése rendkívül fontos, az adatokat tehát a legjobb tudomás, szükség esetén a másoktól való tudakolás alapján kell bejegyezni.- Ügy a 6. pont, mint a 7- pont értékösszegeinek egyezni keU a kérdőív II. részében részletesen felsorolt kárértékek összegével, célszerű tehát először a kérdőív II. részét kiállítani, az itt részletezett tárgyak vagy tárgycsoportok értékösszegeit károkozó stb. szJerint kijegyezni féb csak azután, kitölteni a 7- pontot- A 7/d pontban a 7/a, b és c pontok alatt fel nem tüntetett összes egyéb háborús károkat kéli kimutatni- A 7/e pont alatt csak a vagyonjogi vonatkozású zsidóellenes rendeletek alapján bekövetkezett károkat keU bejiegyezni, az önkényes zsidóellenes terrorcselekményekből származó károk a 7/a, b, vagy d pont alatt veendők fel. 9. poní. Ennek a pontnak a kitöltléisére azért van szükség, hogy az elvitt tárgyak jelenlegi lelőhelyéinek megállapítására támpontok álljanak rendelkezésre s így ezek a tárgyak esetleg vis-szaszerezhetők lehessenek. Nagyobbszámú tétel bejegyzésénél melléklet használható. II. részEz a rész a 6-, illetőleg a 7. pontban feltüntetett értékeknek a kárt szenvedett tárgyak, illetőleg tárgycsoportok szerinti részletezése. A tényleges áron alul történt igénybevételből származó károkat (8. pont) itt nem kell kimutatni. A kisipari nyersanyagok, üzemanyagok, félgyártmányok, feldolgozási anyar gok, termelőeszközök (gépek, szerszámok) tárgynemenkint pontosan részletézendők, ezeket nem szabad tárgycsoportba összefoglaltam, kimutatni. A jelentékenyebb értékű, elvitt, megsemmisült s*tlb. tárgyak, így különösen a műtárgyak, ékszerek stb., külön-külön sorolandók fel, egyéb azonos célt szolgáló tárgyak adatai azonban tárgycsoportonkint összefoglalva jegyezhetők be, mint pl. iarodaberendezés, felső férfivagy nőiruha, női fehérnemű, élelmiszerek, hálőszobaberendezés, sfb. Vigyázni kell azonban arra, hogy a kár okozója, a károsodás időpontja és módja szerint eltérő károkat (ha azok egyneműek és egy tárgycsoportba is tartoznak) külön-külön kell kimutatni. A kár időpontja, a károkozó tényezők vagy a károsodás módja szerint a károkait külön tételekre kell bontani és ennek megfelelően, tételenként kell bejegyezni. Azoknál a tételeknél, amelyek a károsultnak nem az összeírás helyén, hanem másutt bekövetkezett kárait mutatják ki, a „Megjegyzés" rovatba be kell írni a helynek a pontos címét, ahol az ilyen kár történt. Az adatszolgáltatóknak a hitelintézeteknél nyilt vagy zárt letétben volt értékeiben ((értékpapírjaiban, takarékbetétjeiben, kézizálog-letétjében) bekövetkezett károkat a hitelintézet pontos megnew vezésével, továbbá a nyilt és. a zárt letétek szerint különválasztva kell kimutatni. Itt fel kell részletesen sorolni az eltűnt vagy megsemmisült iratokat, könyveket, térképanyagot gtb-t is, általában! a külön adatgyűjtés keretébe tartozó tárgyakon kívül minden 1939 szeptember 1-től az összeírás időpontjáig a háborús események következtében bekövetkezett dologi kárt. nem veendők azonban itt fel a pénzkövetelésekben, illetőleg a pénztartozásokban előállott károk. Ha a II. rész megvonalazott helye nem volna elegendő a kárt szenvedett tárgyak, illetőleg tárgycsoportok bejegyzésére, itt is megfelelően elő rajzolt és megvonalazott melléklet használható.
