Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 616. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 10.220. M. E. számú rendelete az állandó összegű illetékek újabb megállapításáról.

616. 10.220/1945. M. E. SE. 831 vei emelték az alaptökét. A megkezdett 100.000 pengő ebből a szempontból is teljes 100.000 pengőnek számít. Ha külföldi részvénytársaság belföldi cégét jegyzik be, alaptőke alatt ennek a pontnak alkalmazásában a belföldi telep üzletébe fektetett tőkét kell érteni. Az ennek a pontnak alapján lerovandó illeték 500.000 pengőnél több nem lehet. 2. A cég tulajdonosában történt változás bejegyzése esetén a beadvány az 1. aj és b) pontban megszabott illeték alá esik. 3. A cégszöveg Változásának bejegyzését kérő beadvány után, ha a cég tulajdonosai sorobán egyidejűleg változás nem történik, az 1. a)—c) pontokban megszabott, részvénytársaságnál 50.000 P illetéket kell leróni. 4. Társasági szerződés vagy alapszabály módosításának bejegyzését kérő beadvány 2.000 P, szövetkezetnél 1.000 P illeték alá esik. 5. Már bejegyzett cég fióktelepének beljegyzését kérő beadvány az 1. a)—c) pontban megszabod, részvénytársaságnál 50.000 P illeték alá esik. 6. Részvénytársaság és szövetkezet igazgatósági tagjainak, valamint cégjegyzésre jogosított cégvezetőjének bejegyzését vagy törlését kérő beadvány minden jogosított személy u'tán, 2.000 P illeték alá esik. 7. Felszámolók bejegyzését! vagy törlését kérő beadvány után a felszámolók számára tekintet nélkül 2.000 P illeték jár. 8. A cégbírósághoz az 1—7. pontokban felsoroltakon kívül beadott minden beadvány, tekintet nélkül arra, hogy annak benyújtására a cég kötelezve van-e vagy sem. 1.000 P illeték alá esik, kivéve a megszűnt cég kitörlését kérő beadványt, amelynek illetéke 200 P. Annak a beadványnak illetéke, amellyel a cégjegyzékbe történt bejegyzés közzétételéért járó díj kifizetését tanúsító nyugtát mutatják be a törvényszékhez, nem lehet több, mint amennyi hirdetési díj kifizetését a bemutatott nyugtával igazolják. 9. Szövetkezetnél az 1. b) pontban, valamint a 3., 4. és 5. pontban meghatározott illeték az üzletrész vagy törzsbetéttőke 10%-ánál nagyobb nem lehet. Az 1. b) pont esetében az alakuló közgyűlésig jegyzett tőke, a 3., 4. és 5. pont esetében pedig a beadvány benyújtását megelőző üzleti év utolsó napján fennállott tőke, illetőleg ha a szövetkezet az első üzleti év folyamán nyújtja be a beadványt, az utóbbi pontok esetében is az alakuló közgyűlésig jegyzett tőke az irányadó. Ha a 6—8. pontban meghatározott beadványt olyan szövetkezet nyújtja be, amelynek a beadvány benyújtását megelőző üzleti év utolsó napján fennállott üzletrész- vagy törzsbetéttőkéje, illetőleg az első üzleti év folyamán benyújtott beadványnál az alakuló közgyűlésig jegyzett üzletrész- vagy törzs betéttőkéje az alábbi értékhatárokat meg nem haladta, a 6—8. pontban meghatározott magasabb illetékek helyett 100.000 P. 'tőkéig 100 P, 100.000 pengőn felül 250.000 P tőkéig 250 P, 250.000 pengőn felül 500.000 P tőkéig 500 P illetéket köteles leróni. 58. §. A részvénytársaságod és szövetkezetek egyesülésével kapcsolatos cégbírósági beadványok illetéke. Az a beadvány, amelyben az egyesüléssel keletkezett társaság cégének bejegyzését vagy pedig a fennmaradó társaság alaptőke felemelésének bejegyzését kérik a cégbíróságtól az 1.300/1938. P. M. sz. rendelet (R. T. 1632 o.) 3. § (1) bekezdésének 5 a), b) pontjában megszabott illeték helyett a következő illeték alá esik: a) ha a szövetkezet cégének bejegyzését kéri, 1000 P illetéket kell leróni, de az illeték az alakuló közgyűlésig jegyzett üzletrész- vagy törzsbetéttőke 10°/o-át meg nem haladhatja; b) ha részvénytársaság cégének vagy alaptőkefelemelésének bejegyzését kérik, 1000 P illetéket kell leróni ha az alaptőke vagy alap tőkeszaporulat az 1.300/1938. P. M. sz. rendelet 3. § (1) bekezdésének 1. pontja alapján egészen mentes a részvénykibocsátási illeték alól; ha ellenben az alaptőke vagy alaptőkeszaporulat a részvénykibocsátási illeték alól csak részben mentes, akkor a nem mentes rész után a rendes szabályoknak megfelelő illeték jár s ha az így megállapított illeték kevesebb, mint amennyi az egész alaptőke vagy alaptőkeszaporulat figyelembevételével járna, akkor a mentes rész után külön 1000 P illetéket kell leróni. III. Fejezet. A külön szabályozott törvénykezési illetékek. 59. §. A csődönkívüli kény szeregyezségi eljárásban lerovandó illetékek. 1. A csődönkívüli kényszeregyezségi eljárásban a hitelezők és más érdekeltek részéről benyújtott, meg nem becsülhető értékű beadványra az 5.250/1945. M. E. sz. rendelet 13. §-ának 2. pontjában megállapított 15 pengős illetéktétel 100 pengőre módosul, 2. A beadvány első példányának második és- többi íve

1 után, valamint a többi példány minden íve után az 5.100/19.31. M. E. sz. rendelet 51. §-ának (8) bekezdésében meg-