Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 588. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 9.630. M. E. számú rendelete az értékpapírforgalom szabályozásáról szóló 700/1942. M. E. számú rendelet újabb módosításáról. - 589. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 9.690. M. E. számú rendelete a közellátási miniszter árszabályozó hatásköréről.

782 589. 9.690/1945. M. E. sz. d) az árszabályozó rendelkezések megszegése következtében állott elő, kivéve, ha arra nézve az 1920 :XV. törvénycikk 6. §-a értelmében a vevőnek visszakövetelés! joga van; e) olyan módon keletkezett, hogy a hatóság közérdekből az önköltség és a méltányos haszon összegénél magasabb ár (díj) felszámítását engedélyezte vagy rendelte el; f) a vámkülföldre irányuló árukivitel, a vámkülföldről történt árubehozatal, valamint a vámkülföld részére teljesített szolgáltatásoknál a méltányosnál nagyobb nyereséget eredményező ár (díj) érvényesítése folytán keletkezett. ' (2) Az (1) bekezdés a)—e) pontjai alatt meghatározott esetekben a közellátásügyi miniszter által megállapított bevételi ártöbbletet az általa szabályozott módon és időben kell befizetni. Az (1) bekezdés f) pontja alatt meghatározott esetekben a közellátásügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve és a Magyar Nemzeti Bank meghallgatásával jár el. A megállapított, de be nem fizetett összeg biztosítására, behajtására, a késedelmi kamat fizetésére, az elévülésre, ' valamint a tévesen befizetett, vagy jogellenesen beszedetti összegek visszafizetésére az 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. (3) A közellátásügyi miniszter a befizetésre kötelezés helyett akként! is rendelkezhetik, hogy az érdekelt fél a bevételi többletet meghatározott közszükségleti cikkek (szolgáltatások) árának (díjának) fenntartására vagy mérséklésére használja fel. (4) Az (1) bekezdés a)—e) pontjaiban foglaltak alapján befizetett összegek kezeléséről, felhasználásáról és elszámolásáról a közellátásügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben, az (1) bekezdés f) pontjában foglaltak alapján befizetett összegek tekintetében pedig a pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel

1 egyetértésben gondoskodik. 8. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 6 hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki: a) mint eladó vagy egyébként szolgáltatást nyújtó fél a 2, § (1), (2) és (4) bekezdésében, továbbá a 6. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a közellátásügyi miniszter által megállapított legmagasabb árat (díjat) túllépi, illetve a legalacsonyabb árat (díjat) nem tartja be; a közellátásügyi miniszter előzetes engedélye, illetőleg hozzájárulása nélkül árat, vagy díjat emel; a csak előzetes ármegállapítás

1 után forgalomba hozható árukat ilyen ármegállapítás nélkül hoz forgalomba; b) a közellátási kormánybiztosnak, az alispánnak a polgármesternek, a 2. § (5) bekezdése alapján kiadott rendelkezését megszegi, vagy kijátssza; c) a* 4. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésiek ellenére az elnyert közszállítási megrendelést a közellátásügyi miniszternek nem jelenti be; d) az 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a hozzá intézett felhívásnak, vagy a megszabott bejelentési, Illetőleg bemutatási kötelességnek nem tesz eleget, valótlan adatot közöl, vagy az elrendelt intézkedés foganatosítását akadályozza; e) az 5. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a közellátásügyi miniszter utasításait megszegi vagy kijátssza; f) a 6. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a kirendelt árellenőrt az üzletvitel, vagy az üzletvezetés ellenőrzésiben akadályozza; g) a 6. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a termelési költségekben bekövetkezett változást a közellátásügyi miniszternek nem jelenti be. (2) A pénzbüntetésre az 192 8 :X. törvénycikk rendelkezései az irányadók; azzal az eltéréssel, hogy*a pénzbüntetés legmagasabb összege 80.000 pengő, olyan esetekben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek az összege, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül eléírt, 80.000 pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott kihágás elkövetőjével szemben a büntetőjogi f elelősségrevónásoni kívül rendőrhatósági őrizet alá helyezésnek (internálásnak) is helye van. (4) A kihágás miatt az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik. (5) A kihágás tárgyában hozott ítéletet jogerőre emelkedése után meg kell küldeni a közellátásügyi miniszternek. Annak az iparigazolványát, illetőleg iparengedélyét, akit az (1) bekezdésben meghatározott kihágás miatt elítéltek, a közellátásügyi miniszternek, az illetékes miniszterrel egyetértve kiadott felhívására az iparhatóság haladéktalanul köteles visszavonni. Az elítélt, úgyszintén a vele közös háztartásban élő házastársa, egyenesági rokona részére, az ítélet jogerőre emelkedésének napjától számított két éven belül új ipái-igazolványt, illetőleg iparengedélyt nem szabad kiadni. 9. §. Azzal szemben, aki a közellátásügyi miniszternek, vagy a 2. § (5) bekezdésében felsorolt hatóságoknak a jelen rendelet alapján kiadott rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza, — függetlenül a büntetőjogi