Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 585. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. éri 9.590. M. E. számú rendelete a szocialista, antifasiszta vagy demokratikus magatartás miatt egyes személyeket ért hátrányokmegszüntetéséről.

776 585. 9.590/1945. M. E. sz. 585. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. éri 9.590. M. E. számú rendelete a szocialista, antifasiszta vagy demokratikus magatartás miatt egyes személyeket ért hátrányok megszüntetéséről. A minisztérium az ideiglenes nemzetgyűlés által az 1945. évi szegtember hó 13. napján adott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. ,§. Szocialista (kommunista, szociáldemokrata), antifasiszta- vagy demokratikus politikai meggyőződésük, magatartásuk vagy tevékenységük miatt — ideértve az 1918— t 1919. évi forradalmak érdekében kifejtett tevékenységet is —> egyes személyeket; ért hátrányok a jelen rendelet rendelkezései szerint megszűnnek. 2. §. (1) Ha az 1. § alá e|ső politikai meggyőződés, magatartás vagy tevékenység miatt bűnvádi eljárás van folyamatban és az ügy még a nyomozás szakában van, az államügyészség a nyomozást a jelen rendeletre utalással megszünteti, egyéb esetben pedig a törvényszéknél, mint ítélőbíróságnál tesz indítványt az eljárás megszüntetése iránt. Az állalmiügyészség határozatát, illetőleg indítványát a jelen rendelet hatálybalépésétől számított hatvan nap alatt köteles meghozni, illetőleg megtenni. Az eljárás megszüntetése tárgyában az ítélőbíróság végzéssel határoz. (2) Az előbbi bekezdés rendelkezéseit a járásbíróság és a felsőbíróságok előtt elintézés alattt álló ügyekben is megfelelően alkalmazni kell. A járásbíróság az eljárás megszüntetése iránt hivatalból intézkedik. A felsőbíróságoiknál a megfelelő indítványt a főáTlamügyész, illetőleg a legfőbb állam- . ügyész teszi meg. Az eljárás megszüntetése esetében a felsőbíróság az ügyben hozott alsófokú ítéletet (ítéleteket) egyúttal hatályon kívül helyezi. (3) Ha az eljárás ugyanazon személy ellen —a 13. és 14. !§alá nem tartozó — más bűncselekmény miatt is folyik, az igazságügyminiszter dönti el, hogy az eljárás folytatásának a közönséges bűncselekmény miatt helye van-e. Evégből az államügyészség (a járásbíróság) indítványtétel (határozathozatal) előtt az ügy iratait az igazságügymiihiszterhez terjeszti fel. 3. §. (1) Az 1. §-ban említett politikai meggyőződés, magatartás vagy tevékenység miatt való elítélést meg nem történtnek kell tekinteni. Az ilyen jogerős .büntető ítélethez semmiféle hátrányos jogkövetkezmény sem fűződik. (2) Ennek megállapítását az elítélt — ha pedig az elítélt már meghalt, házastársa vagy legyeneságbeli rokona — az ügyben eljárt elsőfokú bíróságnál kérheti. Az elsőfokú bíróság — mégpedig a törvényszék az államügyészség meghallgatása után — a kérelem tárgyában végzéssel határoz; a megtagadó határozat ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye. A jogerős helytadó határozatot a kérelmezőn felül közölni kell az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatallal és a törvényszéki eljárásban az államügyészséggel is. Az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal a bíróság végzése alapján az • ítéletre vonatkozó feljegyzést törli: a törölt feljegyzésről értesítést senkinek sem adhat. 4. §. A 2. és 3. §-ok rendelkezéseit a honvéd büntetőbíráskodásban azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy a folyamatban levő bűnvádi eljárást abban az esetben is a honvédbíróság szünteti meg, ha az ügy a nyomozási (szakában van, továbbá, hogy közönségeá bűncselekménnyel való összefüggés esetében az eljárájs folytatása tárgyában a döntés a* honvédelmi minisztert illeti. 5. §. A 2—4. §-ok esetében az előzetes letartóztatást (vizsgálati fogságot) azonnal meg kell szüntetni. Jogerős ítélet esetében a büntetés végrehajtását mellőzni kell, a sziafbadságvesztésbüntetés megkezdett végrehajtását íalzonnal felbe kell szakítani, a már behajtott pénzbüntetést és vagyoni elégté, telt pedig az elítéltnek, illetőleg örökösének vissza kell téríteni. 6. §. A 2., 3. és 5. §-ok rendelkezései megfelelően irányadók a fegyelmi, úgyszintén a közigazgatási eljárásra, illetőleg annak során hozott határozatokra is. 7. §. (1) Azokat a volt magyar állampolgárokat, akik az 1. §-ban említett politikai meggyőződés, magatartás vagy tevékenység miatt akár a hátrányos jogkövetkezmények elkerülése végett önként, akár hatósági intézkedés folytán Magyarországról eltávoztak, ha már visszatértek vagy a békekötés után egy éven belül visszatérnék, magyar állampolgároknak kell tekinteni akkor is, ha egyébként az állampolgárságról szóló jogszabályok értelmében állampolgárságukat elvesztették. (2) Ugyanez áll az eltávozottnak vissza térő feleségére éj? gyermekeire is, haí abból az okból vesztették el államnolgárságukat, mert férjükkel, illetőleg szülőjükkel együtt eltávoztak.