Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 524. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 7.630. M. E. számú rendelete a jövedeleimadó alapjának ideiglenes megváltoztatásáról.

712 524. 7.630/1945. M. E sz. alapját is, azt az összeget kell számításba venni, amely összeget a jövedelemforrás jö­vedelme gyanánt az adóévre szóló hozadéki adó kivetésénél megállapítottak. Ha a jöve­delemforrást terhelő hoziadiéki adónál nem a jövedelemforrás tiszta jövedelme, hanem a x nyersbevétel a hozadéki adó alapja, a nyersbe­vételből az annak megszerzésére, kezelésére, biztosítására és fenntartására fordított kiadá­sok fejében az adóév első negyedében tényleg felmerült kiadások, valamint az összes jöve­delemforrásokból levonható terhek egy évre várható összegét kell levonni. A jövedelem­forrást terhelő hozadéki adónál az adóalapban az adóév folyamán beállott minden változást a jövedelemiadónál is hivatalból figyelembe kell venni. (3) A folyó jövedelmet kell alapul venni áP tálában a házbirtokból, az általános kereseti adó alá eső hasznothiajtó foglalkozásokból, a korlátolt felelősségű társaságok tagviszonyá­ból, a szolgálati, illetőleg munkabérviszony­ból és nyugellátástól eredő jövedelmek te­kintetében; ,a tőkevagyon jövedelme tekinte­tében az adóév jövedelme alatt az adóévben tartott közgyűlés által megállapított osztalé­kot, a takarékbetétek és folyószámlakövete­lések utolsó félévi kamatának egy évre át­számított összegét, a magánhitelek kamatil­letéklerováisi íve szerint a bevallás időpont­jáig felvett kamatok egy évre átszámított összegét, a tantiemadó alá eső jövedelemnek tekintetében pedig azt az összeget kell ér­teni, amelyet a társaság közgyűlése az adóév folyamán megállapított és amily összeg a tantiemadó kivetésénél is adóalapul szolgál. Az egyéb jövdelemforrásokból eredő jöve­delmet a bevallás időpontjáig befolyt jövede­lem, illetőleg visszatérő szolgálmányok ese­tében a bevallás időpontjáig befolyt jövede­lem egy évre átszámított összege alkotja. (4) A földbirtok folyó jövedelmét az őszi és tavaszi vetés, illetőleg ültetés várható ter­mésének és az állattartás várható eredmé­nyének a legutoljára jegyzett piaci árak sze­rint pénzre átszámított értéke alkotja, le­, vonva belőle azokat a termelési és kezelési költségeket, amelyek az adóévet megelőző év április hó 1. napjától az adóév március hó 31. napjáig tényleg felmerültek. Ha az aratási és egyéb munkabérek nem pénzben, hanem terményeikben vannak megállapítva, azokat ugyanazzal az összeggél kell számításba venni, amily összeggel a termények értékét pénzértékre átszámították. A termékekben és fogyasztási cikkekben kiszolgáltatott áruk értékének pénzértékre átszámításánál a ki­szolgáltatás időpontjában meg volt piaci árak az irányadók. (5) A szőlőbirtok folyó jövedelmét ak­ként kell számításba venni, hogy az adóévet megelőző szüretelés terméseredmiényet és az előző évekről fennmaradt borkészletet a be­vallás időpontjában mutatkozó piaci árak sze­rint pénzértékre kell átszámítani és ebből a nyers bevételből termelési és kezelési költsé­gek címén azokat a kiadásokat kell levonni, amelyek a fenntartási és kezelési költségeken felül szüretelés! és az előző évi nyári, vala­mint a folyó évi tavaszi munkálatok költségei fejében tényleg felmerültek, a borkészlet te­kintetében pedig le kell vonni azt az összeget, amelyet az adóévet megelőző évben már adó alá vontak. Ha a szüretelési és megmunkálási költségek egéisizen, vagy részben termények­ben voltak megállapítva, azokat a termés­eredmény pénzértékre átszámításának idő­pontjában mutatkozó piaci árak szerint kell számításba venni. (6) Joga van azonban a pénzügyminisz­ternek arra, hogy a föld- és szőlőbirtok vár­ható jövedelmének mikénti kiszámítását ren­delettel szabályozza. (7) Az erdőbirtok folyó jövedelmének kiszámítása tekintetében továbbra is az 1940:XXII. te. 32. §-a irányadó. 2. §. (1) Az 1. § (3) bekezdésében em­lített és jövedelemadó alá eső szolgálati illet­mények tekintetében a jövedelemadót az egy­heti, illetőleg egy havi munkabér, illetmény vagy nyugellátás egy évre átszámított össze­gének alapulvételével, az adózó egyéb forrás­ból származó jövedelmétől elkülönítve az al­kalmazottak kereseti adójával egy időben a munkadó havonként számítja ki és az évi adó és járulékai 1/12 részét szavatosság mellett az illetményekből történő levonás útján szol­gáltatja be. Az adótétel alkalmazása előtt a szolgálati illetmények, munkabérek és nyug­ellátások összegéből minden kiskorú önálló keresettel nem bíró gyermek után havi 300 P-t, nyugdíjalaphoz való hozzájárulás címén pedig oly összeget kell levonni, amily össze­get az alkalmazott illetményéből tényleg visszatartottak; viszont az adóösszeg kiszá­mításánál az 1940:XXII. te. 36. §-ának (3) be­kezdését megfelelően alkalmazni kell, Egye­bekben az e tekintetben szükséges eljárási szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. (2) Külön rendelettel állapítja meg a pénzügyminiszter, hogy méltányossági vagy célszerűségi okokból milyen esetekben kell az adózó adóköteles tiszta jövedelmének megállapításánál a jelen szakasz (1) bekez­dése szerint jövedelemadóval már megrótt illetmények, munkabérek és nyugellátások számbavételét mellőzni. A pénzügy miniszter rendelete állapítja meg azt iis, hogy miképeri kell a szolgálati illetmények, munkabérek és? nyugellátások után a munkaadó által a jelen

Next

/
Thumbnails
Contents