Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 521. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 7.500 M. E. számú rendelete a házfelügyelő és a segédházfelügyelő szolgálati jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról. - 522. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 7.520. M. E. számú rendelete a munkások családi pótlékáról.

522. 7.520/1945. M. E. sz. 709 ideiglenes igazgatósága és az igazgatósági elnök addig marad hivatalában, amíg a 24. §-ban foglalt szabályok szerint az igazgatóság meg néni alakult. (2) Az ideiglenes igazgatóságot a 24. §-ban megállapított létszámra ki kell egészíteni. A kiegészítés idejét és módját a népjóléti miniszter rendeletben állapítja meg. (3) A kiegészített ideiglenes igazgatóság az igazgatóságnak a 24. §í szerinti megalakulásáig gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek az igazgatóságot a R. alapján megilletik. (4) Az ideiglenes igazgatóság kiegészítése után meg kell alakítani az ideiglenes intézőbizottságot. 42. §. A 4.050/1944. M. E. számú rendelet JRt. 1945. évi 137. o.) és a 4.370/1945. M. E. számú rendelet (Rt. 1945. évi. 551. o.) alapjain a szakmai családpénztáraik helyett teljesített gyermeknevelési pótlékkifizetés tekintetében a vállalatokat el kell (számoltatni. Az elszámolásra vonatkozó szabályokat a népjóléti miniszter rendelettel állapítja meg. 43. §. (1) Az 1.340/1944. M. E. szátmú rendelet (Rt. 1944. évf. 422. o.) 1. ,§-a alapján gyermeknevelési pótlékra igényjogosultak az 1945. évi szeptember hó 1. napjától a jelen rendeletben megállapított családi pótlékban részesülnek. (2) Az után a személy után, aki 1944. évi október hó 15. napja után teljesített katonai (csendőrségi) szolgálatot, vagy jutott hadifogságba, vagy tűnt el, vagy halt hősi halált, az 1945, évi szeptember hó 1. napjától csak abban az esetben jár családi pótlék, ha azt a körülményt, hogy mind az igényjogosult, mind a pótlékot 'igénylő hozzátartozó politikai szempontból nem esik kifogás alá, a községi, városi, Budapesten a kerületi Nemzeti Bizottság igazolja. (3) A demokratikus magyar hadseregben teljesített katonai szolgálat esetében az 1.340/ 1944. M. E. számú rendelet 1. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Ilyen szolgálat esetében nem szükséges a Nemzeti Bizottság igazolása. XI. FEJEZET. Büntető rendelkezések. 44. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, tízezer pengőig, ismétlés esetében pedig harmincezer pengőig terjedhető pénzbírsággal kell büntetni azt a munkaadót, aki elfogadható indok nélkül: a) a jelen rendelet alapján megkívánt bejelentést, vagy igazolást nem az előírt hatálridőben, vagy nem az előírt szabályok szerint teljesíti, vagy elmulasztja; b) a járulékot késedelmesen fizeti, vagy befizetését elmulasztja. (2) A pénzbírság kiszabása a családpénztár igazgatójának hatáskörébe tartozik. (3) A pénzbírságot gyermeknevelésd célokra kell fordítani. 45. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő I. az a munkaadó, aki a) a családi pótlékkal kapcsolatos bejelentésiben vagy igazolásban valótlan adatokat ad elő vagy abból a célból, hogy járulékfizetési kötelezettségétől jogosulatlanul egészben, vagy részben mentesüljön, szándékosan valótlan adatokat jelent, vagy bejelentési kötelezettségét nem a törvényes határidőben teljesíti, vagy azt elmulasztja; b) a családpénztár, vagy a népjóléti miniszter által elrendelt helyszíni vizsgálatot szándékosan akadályozza, a járulékfizetési és bejelentési kötelezettségére vonatkozó adatok rendelkezésre bocsátását megtagadja, a vonatkozó nyilvántartások, feljegyzések megtekintését a helyszínen nem engedi, vagy akadályozza, avagy a szükséges felvilágosításokat a családpénztár, vagy a népjóléti miniszter hivatalos kiküldöttjének nem adja meg; c) a családpénztár önkormányzatába kiküldött alkalmazottját tisztségének ellátásában szándékosan akadályozza; II. az a munkás, aki családi pótlék elnyerése céljából szándékosan hamis bejelentést tesz, vagy hamis igazolást terjeszt elő, avagy a csalájdi pótlékra jogosultságot adó személyek számában beállott csökkenést, vagy igényének bármely okból való megszűnését az előírt határidőben nem jelenti be; III. a családpénztár önkormányzatának az a tagja, aki ügyköre teljesítésében a tudomására jutott üzemi vagy üzleti titkot mással jogtalanul közli, vagy a maga, vagy más hasznára jogtalanul felhasználja. (2) A pénzbüntetés tekintetében az 1928 :X. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni. A, pénzbüntetés legmagasabb öszszege nyolcfanezer pengő. (3) Az (1) bekezdés alá eső cselekmény az általa érintett minden egyes munkás tekintetében külön kihágás. (4) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. törvénycikk 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempont-