Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 521. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 7.500 M. E. számú rendelete a házfelügyelő és a segédházfelügyelő szolgálati jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról. - 522. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 7.520. M. E. számú rendelete a munkások családi pótlékáról.

522. 7.520/1945. M. E ez 70,3 áll és aki az 1927 : XXI. törvénycikk, valamint az e törvényt módosító és kiegészítő jogszabályok értelmében betegségi biztosításra kötelezett, amennyiben a 2.500^1945. M. E. számú rendelet (Rt. 1945. évi. 178. o.) alapján családi pótlékra nem jogosult. 3. §. (1) A munkás a munka megkezdésének napjától a munkaviszony megszűnése napjáig tartozik a R. hatálya alá. A munkának időleges szünetelése (szabadság, üzemi munkaszünet miatt, stb.) nem jelenti a munkaviszony megszűnését. A munkaibeszüntetés és munkáskizárás esietében a munkaviszonyt megszűntnek kell tekinteni(2) A betegség vagy szülés által okozott keresőképtelenség, valamint a katonai szolgálat ideje alatt a munkást addig kell munkaviszonyban állónak tekinteni, ameddig munkaadójától a teljes munkabérét (illetményét) megkapja vagy követelheti. II. FEJEZET. A családi pótlék. 4. §. (1) A R. hatálya alá tartozó munkásnak családi pótlék jár minden olyan tizenhatodik életévét be nem töltött gyermek után, akit saját háztartásában tart el. Családi pótlék jár a, feleség után is, ha munkaviszonyban nem áll és a férjével közös háztartásban él. (2) A negyvenedik életévét be nem töltött feleség után azonban csak abban az esetben jár családi pótlék, ha tartósan munkaképtélen vagy terhességének ötödik hónapjába lépett vagy a férjével közös házítartásban legalább egy nyolc éven aluli olyan gyermeket gondoz, aki után férje családi pótlékban részesül. (3) Amennyiben a munkás a gyermeket tovább taníttatja, a gyermek tizenhat éves kora után is, de legfeljebb huszonnégy éves koráig jár a családi pótlék, ha a tanulmány végzése a gyermeket megakadályozza abban, hogy önállóan munkát vállaljon. A tizenhatodik életévét betöltött iparostanonc után is jár a családi pótlék, a tanoncszerződés ideje alatt, de legfeljebb huszonnégy éves koráig, abban az esetben, ha a munkás a tanonc eltartásáról saját háztartásában gondoskodik. Ugyancsak huszonnégy éves koráig jár a családi pótlék az állandó jellegű testi vagy szellemi fogyatékosság következtében keresőképtelen gyermek után. (4) A tanintézetben (nevelőintézetben) elhelyezett gyermeket, továbbá a magánszemélynél ideiglenesen elhelyezett (kitelepített) gyermeket úgy kell tekinteni, mintha a munkással közös háztartásban élne. • Az, akinél ideiglenesen elhelyezett (kitelepített) gyermek van* családi pótlékot nem igényelhet. (5) Gyermekmenhelyen (árvaházban) elhelyezett, valamint az onnan gondozásra kihelyezett, úgyszintén a javítóintézetben lévő gyermek után családi pótlék nem jár. 5. §. (1) A munkaviszony tartama alatt született gyermek után annak a hónapnak az első napjától jár a családi pótlék, amely hónapban a gyermek született. A munkaviszony tartama alatt a munkás háztartásába került gyermek után annak a hónapnak az első napjától jár a családi pótlék, amely hónapban a gyermek tartása megkezdődött. (2) A feleség után — amennyiben *i munkás a munkaviszony tartama alatt kötött házasságot — a családi pótlék annak a hónapnak az első napjától jár, amely hónapban a házasságot kötötték. 6. §. A családi pótlékra vonatkozó igény megszűnik annak a hónapnak a végével, amelyben a) a gyermek a 4. § (1) /és (3) bekezdésében meghatározott életévét betöltötte; b) a gyermek, illetőleg a feleség meghalt; c

) a gyermek eltartása, illetőleg a feleséggel az együttélés megszűnt; d) a 4. § (2) bekezdésében megállapított feltételek vagy azok egyike megszűnt. 7. §. Ugyanaz után a gyermek után, ugyanarra az időre csak egy munkás igényelhet családi pótlékot, éspedig a házastársak együttélése esetében elsősorban a férj. 8. §. (1) A munkás arra a hónapra jogosult családi pótlékra, amelyben összesen legalább tizenöt napig a R. hatálya alá tartozott (a R. hatálya alá eső vállalatnál munkaviszonyban állott). A tizenöt napba a közbeeső vasár- és ünnepnapok is beszámítanak. (2) Ki kell fizetni a családi pótlékot további három hónapra annak a munkásnak is, akinek munkaviszonya bármely okból megszűnt, ha a munkaviszonyának megszűnését közvetlenül megelőzően megszakítás nélkül legalább három hónapira jogosult volt családi pótlékra. Ha azonbanmunkaviszonyának megszűnését közvetlenül megelőzően csak egy, vagy két hónapra volt családi pótlékra jogosult, a családi pótlék is csak egy, illetőleg két hónapra jár. E rendelkezés szempontjaiból azt a hónapot, amelyben a munkás nem állott legalább tizenöt napig munkaviszonyban, munkaviszonyon kívül eltöltött hónapnak kell tekinteni. (3) Ha a családi pótlékra jogosult munkás meghalt, további hat hónapig jár