Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 486. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 6.770. M. E. számú rendelete egyes fasiszta hírközvetíto részvénytársaságok vagyonának elkobzásáról. - 487.Az ideiglenes nemzeti kormány 1945, évi 6.800. M. E. számú rendelete a házassági jogról szóló 1894:XXXI. törvénycikk, valamint az ezzel kapcsolatos eljárása rendelkezések kiegészítéséről és módosításáról.

487. 6.800/1945- M. E. sz, 637 detményt a folyamodó kérelmére hatályon kívül helyezi és három hónapi határidő ki­tűzésével újabb hirdetményt bocsát ki. 2. §. A Ht. 85. §-ának utolsó bekezdése és 20. §-a hatályát veszti. 3. §. A Ht. 99, §-ának utolsó bekezdése akként módosíttatik, hogy az ágytól és asz­taltól való különélést három hónapnál rövi­debb és — a felek egyező kérelme hiányá­ban -— hat hónapnál hosszabb időtartamra szabni vagy ismételni nem lehet. 4. §. (1) Ha a házassági életközösség megszűnésétől öt év eltelt anélkül, hogy a házasfelek az életközösséget visszaállították volna, ebből az okból bármelyik házasfél kérheti a háziasság felbontását. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott bontóok a házasfelek vétkességére tekintet nélkül érvényesíthető. A kereseti jogot nem zárja ki, ha bármelyik házasfélnek a házas­ság felbontása iránt korábban előterjesztett, fe4rmilyen bontóokra alapított keresetét a bíróság jogerősen elutasította. (3) A jelen § alapján indított perben a Ht. 81—85, és 98—102, §-át, továbbá a Pp 654. § -át nem lehet alkalmazni. (4) A jelen § alapján indított perben más bontóokot sem keresettel, sem viszontkere­settél érvényesíteni nem lehet. (5) A jelen § alapján hozott felbontó ítéletben egyik házasfél vétkessé nyilvánítá­sának sincs helye, A nő a perben tartási igé­nyét és a férj nevének viselésére való jogát akkor is érvényesítheti, ha a pert nem ő in­dította. Afelől, hogy a nőt ezek a jogoik mennyiben illetik, továbbá a közös kiskorú íTvermekek elhelyezése és tartása kérdésében a bíróság szintén a vétkesség kimondása nélkül, egyebekben azonban a Ht. 90. és 92—97. §-ainak megfelelő alkalmazásával a házasfeleknek mini a házassági életközösség alatt, mind annak megszűnése után tanúsí­tott magatartása alapján az összes körülmé­nyekmérlegelésével — különös figyelemmel a nőt a per megindításakor megegyezés vagy bírói határozat alapján már megillető tar­tásra — a méltányosság szerint határoz. (6) Ha a bíróság a házasságot a jelen § alapján bontotta fel, a Ht 89. §-ában megha­tározott igények érvényesítésére az említett § helyett a magánjog általános szabályai irányadók. 5. §. (1) Ha valamelyik házasfél a há­zasság fennállása alatt már legalább három év óta állandóan vagy visszatérő időszakok­bán jelentkező elmebetegségben szenved és meggyógyulására nincs remény, a másik fél ebből az okból a házasság felbontását kér­heti. Nem illeti meg ez a jog azt aki házas­társának elmebetegségét maga okozta. (2) A keresetet az elmebeteg házastárs törvényes képviselője ellen kell indítani. (3) Az előbbi § (2)—(6) bekezdései a je­len § esetében is megfelelően irányadók. • (4) Az az elmebeteg férj, akinek házas­ságát a jelen § alapján bontják fel, tartási igényt érvényesíthet a bontást kérő nővel .szemben. Erre az igényre azokat a rendelke­zéseket kell megfelelően alkalmazni, amelyek az előbbi bekezdés szerint a nő javára álla­nak fenn. 6. §. (1) Ha a házasságkötés óta leg­alább két év eltelt a házastársak a házassági perre illetékes bíróságnál előterjesztett közös kérvénnyel megegyezésük alapján kérhetik a házasságuk felbontását. A megegyezésnek — amelyet magába a kérvénybe kell fog­lalni — a házasság felbontására vonatkozó megállapodáson felül ki kell terjednie a név- _ viselésnek és a nőtartásnak rendezésére, a megegyezést ki lehet terjesztem a házassági viszonnyal összefüggő vagyonjogi kérdések rendezésére is. A megegyezés egyéb kikötést' vagy feltételt nem tartalmazhat. A kérvényt nem kell közokiratba foglalni. (2) Amennyiben a kérvény az (1) bekez­dés rendelkezéseinek megfelel, a bíróság a házasfelek meghallgatására tárgyalást tűz ki és arra őket azzal a figyelmeztetéssel idézi meg, hogy a tárgyaláson személyesen kell megjelenniök. .(3) A tárgyaláson fel kell olvasni a kérvényt. Ezután kérdést kell intézni a há­zasfelekhez, hogy a kérvényben kifejezett el határozásukat alaposan megfontolták-e és megegyezésüket fenntartják-e. Ha a szemé­lyesen jelenlevő házasfelek egybehangzóan kijelentik, hogy elhatározásukat alaposan megfontolták és megegyezésüket fenntartják illetőleg azt csupán a nő tartás vagy valamely vagyonjogi kérdés tekintetében változtatják meg, a bíróság a tárgyalást legalább har­minc, de legfeljebb hatvan napra elhalasztja. Az elhalasztás alkalmával kitűzött új hatái­napon a jelen bekezdésben meghatározott eljárást meg kell ismételni. Ha a házasfelek a hozzájuk intézett kérdésre ezúttal is az előbb meghatározott tartalmú egybehangzó kijelentést tesznek, a bíróság a házasságot a házasfelek megegyezése alapján vétkessé nyilvánítás mellőzésével, ítélettel felbontja s a felek megegyezésének megfelelően rendel­kezik az (1) bekezdésben megjelölt egyéb kér­désekben is. Az eljárás befejeztével az üg/­iratokat á közös kiskorú gyermekek elhelye­zésének és tartásának kérdésében való intéz­kedés végett át kell tenni a gyámhatósághoz. v (4) A megegyezésnek a (3) bekezdésben megengedett megváltoztatását a jegyző­könyvhöz" csatolandó és mindkét házasfél %

Next

/
Thumbnails
Contents