Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 483. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 6.740. M. E. számú rendelete a német állampolgárságú háborús bűnösök által Magyarországon elkövetett bűncselekményekfelkutatásának hatályosabbá tételéről és egységes irányításáról.

634 483. 6.740/1945. M. E. sz. 483. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 6.740. M. E. számú rendelete a német állampolgárságú háborús bűnösök által Magyarországon elkövetett bűncselekmények felkutatásának hatályosabbá tételéről és egységes irányításáról. A minisztérium avégből, hogy a németek által Magyarországon sorozatosan elkövetett .háborús bűncselekmények felkutatását és ezáltal a német háborús bűnösök ellen indítandó eljáráshoz és egyéb intézkedések megtételéhez szükséges adatok összegyűjtésiét megkönnyítse). az

i ideiglenes nemzetgyűlés által az 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. A minisztérium á német állampolgárságú háborús bűnösök által Magyarországon elkövetett bűncselekmények felkutatásának egységes vezetésével és irányításával az igazságügyminisztert bízza meg. 2. §. (1) A belügyminiszter a megyei és városi rendőrfőkapitányságok, valamint a városi és járási reodőrkapitányságok politikai osztályain egy-egy előadót jelöl ki arra, hogy a működési területén a német állampolgárságú személyek által elkövetett háborús bűncselekményeket —• a szükséghez képest a rendőrbiztosságok (körzeti őrsök) igénybevételével — felderítse. (2) A felkutatás terén különös tekintettel kell lenni arra, hogy az előadó működési területén: 1. mikor, hol, milyen német katonai vagy polgári, nyilt vagy titkoiS parancsnokság vagy iroda'működött; ezek —r figyelemmel a hazai németséggel való összeköttetésükre is — milyen irányban tevékenykedtek; e parancsnokságok és irodák milyen kapcsolatban voltak a magyar közigazgatás tisztviselőivél, úgyszintén a gazdasági, politikai és társadalmi élet helyi vezetőivel s működésükre milyen iránybán és milyen egyes esetekben gyakoroltaik befolyást? 2. a német parancsnokságok (irodák, személyek), úgyszintén a visszavonuló német csapatok mely magyar állacmpolgá'rokat végeztettek ki? 3. a német parancsnokságok (irodák, sze, mélyek), úgyszintén a visszavonuló német csapatok az ország végigfosztogatása során a magyar állam tulajdonában levő dolgoknak, úgyszintén a lakosság vagyontárgyainak elrablása és Németországba szállítása terén, kultúrértákernjk (templomaink, iskoláink, stb.) megsemmisítése, megrongálása X^ vagy kifosztása terén, valamint a városi és falusi lakosságnak erőszakkal munkára hajítása és Németországba való erőszakos kiszállítása terén milyen működést fejtettek ki? 4. a német parancsnokságok (irodák, személyek), úgyszintén a visszavonuló német csapatok a magyar hadsereggel, illetőleg annak tagjaival szemben milyen erőszakos cselekményeket követtek el? 5. a visszavonuló német csapatok a városokban és falvakban milyen rombolást végeztek? (3) A felderítésnek ki kell terjednie arra, hogy ha a magyar hatóság adott ugyan ki rendelkezést ilyen cselekményekre, az a németek felsőbb utasítására történt-er Különös gondot kell fordítani a cselekmények elkövetésében résztvett német állampolgárságú személyek személyi adatainak megállapítására. (4) A kijelölt előadó a nyomozás eredményéről-a belügyminiszter útján az igazságügyminiszternek jelentést tesz. A jelentéshez a németek által okozott károkról kárbecslést kell csatolni. ^ 3. §. Az állami, törvényhatósági és községi hatóságok kötelesek a hatósági területükön német állampolgárok által elkövetett, hivatalosan tudomásukra jutott bűncselekményekről — különös tekintettel a 2. § (2) bekezdésében felsorolt esetekre — lehetőleg a tettesek személyi adatainak feltüntetésével, az igazságügyminiszterhez haladéktalanul jelentést tennie 4. §. Mindenki — ideértve az egyesületekelt, testületeket és egyéb jogi személyeket is —, akinek német állampolgárok által elköveitiett háborús jbűncseíekmiényekről — - különös tekintettel a 2. § (2) bekezdésében felsorolt esetekre — hitelt érdemlő» közvetlen tudomása van, köteles azokat áz igazságügyminiszternek haladéktalanul írásban bejelentem. 5. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esdk, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki a 4. §-ban megszabott kötelességnek nem tesz eleget. (2) A pénzbüntetésre az 1928 :X. törvénycikk rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcvanezer pengő. (3) A kihágás miatt áz eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén az államrendőrségnek, mint rend-