Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 423. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 4.770. M. E. számú rendelete a fegyverszüneti egyezmény 14. pontjának végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről. - 424 .Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 4.800. M. E. számú rendelete a magánalkalmazotti jogviszony egyes kérdéseinek rendezéséről.

570 424. 4.800/1945. M. E. sz. son ment át, amely lehetetlenné teszi, hogy az alkalmazottat megfelelő munkakörben foglalkoztassa; d) ha a munkaiad ó vagyoni vagy kereseti viszonyainak nagymértékű romlása folytán, az elbocsátás (nyugdíjazás) óta alkalmazottat tartani nem tudóit. (3) Az 1938. évi június hó 1, napja előtt elbocsátatt alkalmazott nem igényelheti viszszavételét abban az esetben sem, ha az elbocsátás után bármikor, legalább két évig megszakítás nélkül tartó olyan uj alkalmazása vagy egyéb foglalkozása volt, amely a munkateher és a kereset szempontjából az elbocsátás folytán megszűnt korábbi alkalmazással egyenértékűnek vagy annál 'jobbnak tekinthető. 2. §, (1) A visszavett alkalmazott a munkaadótól igényelheti az elbocsátás folytán a felmondási időre őt megillető járandóságokat, amennyiben azokat a munkaadó részére nem fizette ki, vagy a 3.840/1944. M. E. számú rendelet (Budapesti Közlöny 250. szám) 8. §-a értelmében a kincstár javára nem fizette be; ugyanígy igényelheti továbbá a tényleges szolgálattal egybekötött azokat az egyéb illetményeket is (pl. ügynöki jutalék), amelyekre vonatkozóan igény jogosultsága az alkalmazásnak az 1. §. (1) bekezdésében meghatározott valamely módon való megszűnése előtt keletkezett. Az elmaradt járandóságokat a munkaadó a visszavételtől számított hát hónap alatt a hó első napján egyenlő havi részletekben is fizetheti. Amennyiben a munkaadó az alkalmazott kezéhez az elbocsátásból kifolyólag végkielégítést fizetett ki, ezt a visszavett alkalmazott illetményeiből a visszavételtől számított hat hónap alatt egyenlő havi részletekben levonhatja. (2) A visszavett alkalmazott a munkaadótól az (1) bekezdésben említetteken felül, az elbocsátás és a visszavétel között eltelt időre illetményeket nem igényelhet. 3. §. (1) Az 1. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az 1944. évi március hó 19. napja óta alkalmazott kényszerintézkedésiek és egyéb elháríthatatlan események folytán bezárt üzleteknek (vállalatoknak) azokra az alkalmazottaira is, akiknek foglalkoztatása ebből az okból ténylegesen megszakadt, feltéve, hogy a munkaadó üzletét (vállalatát) utóbb ismét megnyitotta. Ha az üzletet (vállalatot) a jelen rendelet hatálybalépése után nyitják meg, a visszavételre vonatkozó igényt a megnyitástól számított harminc nap alatt kell érvényesíteni. (2) A jelen §. alá tartozó esetekben a visszavett alkalmazott a munkaadótól az lizlet (vállalat) bezárásáig terjedő időről esetleg elmaradt illetményeit a 2. §. szerint igényeiheti. (3) A foglalkoztatás megszakadásának az üzlet (vállalat) bezárásától kezdődő idő tartamára az alkalmazottnak illetmények nem járnak, a bezárás után esetleg felvett illetmények visszafizetésére azonban nem köteles. 4. §. (1) Az a személy, aki az 1—3. §-okon alapuló igényének az ott megszabott határidő alatt való érvényesítésében elháríthatatlan akadály miatt gátolva van, igényét az akadály megszűnésétől számított harminc nap alatt, legkésőbb azonban az 1946. évi december hó 31. napjáig érvényesítheti. (2) Az előbbi bekezdésben említett akadályozottság esetében azokat a járandóságokat, amelyeket a munkaadótól a 2. §• illetőleg a 3. §. (2) bekezdése értelmében az alkalmazott követelhetne, a jelen rendelet hatálybalépésétől számított harminc nap alatt az alkalmazottnak vele együtt élt házastársa, ennek nemlétében kiskorú gyermeke, házastárs és gyermek hiányában pedig eltartásra szoruló szülője is igényelheti. 5. §. (1) A felmondási időre, a végkielégítésre, valamint a fizetéses szabadságra irányadó rendelkezések alkalmazása szempontjából a jelen rendelet értelmében viszszavett magánalkalmazott szolgálati idejének megállapításánál azt az időt is számításba kell venni, amely az alkalmazás (foglalkoztatás) megszűnésétől a visszavételig eltelt, ehhez képest ebből a szempontból az alkalmazott szolgálatát tekintet nélkül a megszakítás időtartamára folytatólagosnak és megszakítatlannak kell venni. (2) Azt, hogy az alkalmazás (foglalkoztatás) megszűnésiétől a visszavételig eltelt időt a társadalombiztosításra vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából mennyiben kell számításba venni, az iparügyi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve a népjóléti miniszter rendelettel állapítja meg, ennek az időnek a gyermeknevelési pótlék folyósítása 'szempontjából való számbavételét pedig a népjóléti miniszterrel egyetértve az iparügyi miniszter rendelettel szabályozza. 6. §. Az előző §-okban foglalt rendelkezések a jelen rendelet hatálybalépése előtt a felek által létesített eltérő megállapodás hatályát nem érintik, feltéve, hogy a megállapodás az alkalmazottra, illetőleg a 4. §. (2) bekezdésében említett hozzátartozójára (hátramaradottjára) nézve nem teremt hátrányosabb helyzetet annál, mint amelyet részére a jelen rendelet biztosít. 7. §. Az előző §-ok rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából a munkaadóval esik egy tekintet alá a munkaadónak az a