Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 412. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 4.640. HL E. számú rendelete a vadászat szabályozásáról.

556 412.» 4.640/1945. M. E. sz. 14. §. (1) Valamely vadászterületen nem honos vadfajta telepítésére a földmívelésügyi miniszter adhat engedélyt. (2) ha valamely vadászterületen vadvész lép fel, azt a vadászatra jogosultak a vadászati felügyelőnek és az elsőfokú állategészségügyi hatóságnak bejelenteni kötelesek. .0. §• (!) Sebzett nagyvadat idegen vadászterületen követni csak az illető vadászterület vadászatra jogosultjainak előzetes írásbeli engedélyével szabad. - (2) A vadászatra jogosultak kötelesek minden sebzett nagyvadnak a Vadászterületről való kiváltását a kiváltás helyének megjelölésével azoknak a vadászatra jogosultaknak, vagy megbízottjuknak bejelenteni, akiknek vadászterületére a sebzett nagyvad átváltott. 16. §. (1) A vármegyei vadászati felügyelő javaslatára a vadásztársaság meghallgatása után a földmívelésügyi miniszter szükség esetén elrendelheti a vadállomány túlszaporodásának megakadályozása, vagy a helyes ivararány elérése végett a vadállomány csökkentését. (2) Ha a nyulak a gyümölcsfák okszerű védelme ellenére valamely gyümölcsösben nagy kárt okoznának, a gyümölcsös tulajdonosának (birtokosának) kérésére a földmívelésügyi miniszter az illetékes kertészeti és vadászati felügyelő véleményének meghall"gatása után a nyúlállománynak meghatározott terület határain belül nagyobbmérvű megritkítását rendelheti el. ) 17. §. (1) A szarvas, dámvad és vaddisznó által a mező- és erdőgazdaságban okozott kárért a kincstár teljes kártérítést ad. (2) Az (1) bekezdésben megállapított kötelezettségből kifolyólag felmerülő kiadások fedezésének céljára a vadkárjárulék szolgál. Vadkár járulékot tartoznak fizetni a nagyvadas vadászterületek haszonbérlői és a lőttvadkereskedők az alábbi (3) bekezdés rendelkezései szerint. (3) A nagyvadas vadászterületek haszonbérlői által a vadászati haszonbéren felül fizetendő vadkár járulék összegét a vadászati haszonbér meghatározott százalékában a vadászati haszonbérleti szerződésben kell megállapítani. A löttvadkereskedők által eladott vad után fajtánként fizetendő vadkárjárulékot évenként kiadott rendelettel a földmívelésügyi miniszter állapítja meg. 18. §. (1) A vadászati haszonbért, valamint a vadkár járulékot erre a célra nyU tott állami bevételi számlára kell befizetni. Mind a vadászati haszonbérek, mind pedig a vadkár járulékok befizetése céljára külön számlát kell. nyitni. (

A bevételi számlákra befizetett összegek terhére teljesítendő kiadásokhoz szükséges fedezet erre a célra nyitott külön dologi kiadási számlákon bocsáttatik az utalványozási jogot gyakorló földmívelésügyi miniszter rendelkezésére. 19. §. (1) Minden községben, amelynek határában vadkár fordul elő, vadkárbecslő bizottságot kell alakítani. A vadkárbecslő bizottság két tagját a vadkártszenvedők* egy tagját az érintett vadászterületek, tulajdonosai, illetőleg haszonbérlői választják, egy tagját pedig a vármegyei vadászati felügyelő jelöli ki. (2) Ha a vadkárbecslő bizottság a kár összegszerűségében nem tud megegyezni, a károsult igényét a törvény rendes útján érvényesítheti. (3) A vadkárbecslő bizottságokat minden évben újra meg kell alakítani. 20. §. (1> A vadászjegy illetékét a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg. (2) Viszonosság esetében az idegen államok diplomáciai képviselői és konzulai, valamint a követségek és konzulátusok személyzetének tagjai, — ha nem magyar állampolgárok, — a Szövetséges Ellenőrző Bizottság tagjai, a fogadalmat tett vadászati felügyelők, a hatóság által felesketett vadőrök, a vadőrként is alkalmazott erdőőrök, továbbá az erdészeti egyetem hallgatói, az erdőőri és vadőri szakiskolák tanulói — kizárólag az iskolák által fenntartott vadászterületre érvényes — illetékmentes vadászjegyre tarthatnak igényt. Annak a vadászati felügyelőnek és vadőrnek, akinek alkalmaztatása megszűnt, illetékmentes vadászjegye bevonandó. 21. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik: a) kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki a jelen (rendelet 12. §-a (2) bekezdésének b) pontjában és (3) bekezdésében valamint a 13. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megszegi, vagy kijátssza; b) kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő az, aki a 12. §. (2) bekezdésének a), c), d), e) és f) pontjaiban foglalt rendelkezéseket anegszegi, vagy kijátssza. (2) A pénzbüntetésre az 1928 :X. te. rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő. (3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén a rendőrségnek, mint rendőri büntető bíróságnak a hatáskörébe tartozik. Szakminiszternek az 1929:XXX. te. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából a földmívelésügyi minisztert kell tekinteni.