Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 412. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 4.640. HL E. számú rendelete a vadászat szabályozásáról.

554 ;.'..».; 412. 4.640/1945. M. E. sz. szere az ítélet jogerőre emelkedésének nap­jától számított két éven belül új iparigazol­ványt (iparengedélyt) nem lehet kiadni. 3. §. A jelen rendelet a kihirdetésének napján (1945. júl.ll.) lép hatályba. Az 1922: XII. te. 42. §-ának harmadik és 46. §-ának második bekezdése, valamint 126. és 12,7* §-ának a jelen rendelet 2. §-aval ellenté­tes rendelkezései nem nyernek alkalmasáéi Budapesten, 1945. évi július hó 4-étt. 1 i ,-''t • i Miklós Béla s> k. miniszterelnök. 412. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 4.640. HL E. számú rendelete a vadászat szabályozásáról. A minisztérium az ideiglenes nemzet­gyűlés által az 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a vadá­szat szabályozása tárgyában a következőket rendeli: * 1. §. (1) Ennek a rendeletnek a ha­tálybalépésével a magánosok, a városok, a községek, a hegyközségek, a közbirtokossá­golk, a volt úrbéres birtokosságok, az erdobir­, tokosságok, a legeltetési társulatok s az egyéb közületek tulaj danában álló mező^- és erdő­gazdasági területekre — közöttük a nagybir­tokrendszer megszüntetése és a földmíves nép földhözjuttatásia során egyeseknek kiosztott mezőgazdasági, továbbá állami vagy községi tulajdonba került erdőgazdasági ingatla­nokra is —, valamint a nádasokra a halas­tavakra és az állandó szigetekre vonat­kozóan a vadászati jog a magyar államra száll át. (2) A bekerített szőlő, gyümölcsös, vagy egyéb különleges termelési ág kerítéssel óvott területe — a vadaskertek kivételével — nem tartozik ennek a rendeletnek a hatálya alá. (3) Bekerített terület az, amelyeit a vad bejutásának megakadályozására alkalmas, kapuval elzárható drótsövény,, fakerítés, vagy egyéb kerítés vesz körül és amelyre szabad út nem vezet. 2. §. (1) A vadászati jog hasznosításából befolyó jövedelem a magyar államot illeti meg. (2) A vadászati jog gyakorlására vonat­kozóan szükséges minden intézkedés meg­tétele a földmívelésügyi miniszter hatás­körébe tartozik. 3. §. (1) Ennek a rendeletnek a ha­tálybalépésével mindén jelenleg fennálló vadászati haszonbérleti szerződés megszűnik. (2) A vadászati haszonbérleti szerződés­ben vállalt kötelezettségek megtartását biz­tosító, vagy bármi más címen fizetett óva­déknak és előlegnek a haszonbérbeadó köve­telését meghaladó részét az eddigi haszon­bérlőnek 15 nap alatt vissza kell fizetni. 4. §. A földbirtokosok összefüggésben levő földjeikkel a vadászati jog gyakorlására még akkor sem egyesülhetnek, ha az egyesí­tett területek a 200 kat. holdat meghaladnák. 5. §. (1) Vadászni — a 6. §. '(3) be­kezdésében említett kivételtől eltekintve — csak a földmívelésügyi miniszter által jóvá­hagyott alapszabállyal rendelkező vadász­társaságok tagjainak szabad. (2) -Minden vadász egyidejűleg több var dásztársaságnak is tagja lehet. , (3) A vadásztársaság több vadászterüle­tet is haszonbérelhet. 6. §. (1) Vadászjegyet csak az a fedd­hetelen előéletű, magyar, állampolgár kap­hat, aki nem esik az 5.007/1924. P. M. számú rendelet (Rt. 1924. évf. 1204. o.) 10. §-ának a)—d) pontjaiban foglalt tiltó rendelkezések hatálya alá, egyszersmind valamely hazai vadásztársaságnak tagja, a vadászatot nem keresetképpen űzi és 1945. május !• után kiállított fegyvertartási engedélye van (2) Az előbbi bekezdésbén foglalt ren­delkezés nem vonatkozik a jelen rendelet 20. §-ának (2) bekezdésében félsorolt azokra a személyekre, akik illetékmentes vadászjegyre tarthatnak igényt. (3) Külföldi az errenézve irányadó jog­szabályok szerint vadászjegyet válthat akkor is, ha nem tagja hazai vadásztársaságnak. 7. §. (1) A vadásztársaságokat ennek d rendeletnek a hatálybalépése után haladék­talanul meg kell alakítani. (2) Egy-egy vadásztársaságban legfel­jebb csak annyi tag lehet, hogy síkvidéki apróvadas vadászterületen minden 300 kat. holdra, dombos vagy hegyes vidéken lévő vadászterületen minden 500 kat holdra, nagyvadas vadászterületen minden 1000 kat. holdra egy tag jusson. 8. §. (1) Nagyvadas vadászterület az a terület, amelyen szarvas, dámvad, vaddisznó állandóan tartózkodik, vagy mint vonuló vad többször előfordul, továbbá amelyen az őz legalább 500 kat. hold kiterjedésű össze­függő erdőben állandóan él: (2) Az egymással összefüggő apró- és nagyvadas vadászterületek nagyvadas va­dászterületnek tekintendők.

Next

/
Thumbnails
Contents