Rendeletek tára, 1945
Rendeletek - 14. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 88. M. E. számú rendelete a magyar honvédség tagjainak igazolásáról. - 15. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 81. M. E. számú rendelete a népbíráskodásról.
22 15. 81/1945. M. E. sz. Az igazságügy miniszter ugyanazon népbíróság keretén belül több tanács felállítását rendelheti el. 38. §. A néipbírósági tárgyalásra a törvényszék vezetője jelöl ki alkalmas) helyiséget. «. 39. §. A népbírósági tanács 5 tagból áll. A jelen rendelet hatálybalépésétől számított 8 nap alatt a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült öt politikai párt (Demokratikus Polgári Párt, Független Kisgazdapárt, Magyar Kommunistapárt, Nemzeti Parasztpárt, Szociáldemokrata Párt) helyi 'szervezetei annyiszor 5 tagot hoznak javaslatba, ahány tanács felállítását az igazságügyminiszter az illető helyre elrendelte. A főispán a tagnévsorok beterjesztésétől számított további 8 napon belül egy-egy rendes és egy-egy póttagot jelöl ki mindegyik névsorból a helyi nemzeti bizottság javaslata alapján, Ekkép a népbíróság tanácsában a felsorolt politikai pártok mindegyike egy rendes és egy póttaggal van képviselve. Amennyiben a tanács valamelyik rendes tagja akadályozva- van, úgy azon párt póttagja hívandó be, amely pártnak tagja az akadályozott tag. Nem nevezhető ki népbíróként az, aki bűntett, nyereségvágyból elkövetett vétség, vagy fasisztajellegű cselekmény miatt elítéltétett. A jelen rendelet alkalmazása szempontjából nem tekintendő büntetett előéletűnek az, aki fasisztaellenes cselekmény vagy a zsidótörvényekben meghatározott valamely cselekmény miatt ítéltetett el. A politikai pártok által beterjesztett névsorhoz csatolni kell a jelöltek írásbeli nyilatkozatát, amelyben büntetőjogi felelősségük mellett kijelentik, hogy e rendelkezés értelmében büntetlen előéletűek. Amennyiben a felállítandó népbíróság székhelyén valamely felsorolt politikai párt működést nem fejtene ki, a főispán a felsorolásban nem szereplő -más demokratikus párt vagy pártok által felajánlott 5 személy közül — ilyen párt hiányában pedig pártonkívüli, de politikailag megbízható szemé-" lyek közül — jelöli ki a hiányzó tagot és póttagot, ugyancsak a nemzeti bizottság véleményének meghallgatása alapján. A kijelölt népbíró a kijelölést nem utasíthatja vissza.A népbíróság tagja vagy póttagja háromhónapi működés után felmentését kérheti a főispántól, aki-az úi tagot és nóttagot e §-ban meghatározott eljárással jelöli ki. 40. §. A népbíró tárgyalási naponként az igazságügyminiszter által megállrmítandó díiat kap. A díiazás összege ezídőszerint tárgyalási naponként 20 P. Tárgyaláson kívüli ülésért díjazás nem jár. A költségeket — ideértve a helyszínre történő esetleges kiszállással felmerülő költ ségeket — a székhely szerinti törvényhatóság előlegezi az államkincstár helyett. 41. §. Ha mind a rendes, mind a póttag tartóstan akadályozva van, a főispán az illető párt által ajánlott öt tag közül jelöl ki új tagot és póttagot. 42. §. Az igazságügyminiszter minden tanács mellé szakképzett tanácsvezető bírót (továbbiakban: vezető bíró) és helyettes bírót jelöl ki. Népbírósági eljárás. 43. §. A tárgyalás előkészítése (a vádlott és a tanuk megidézése, a tanács tagjainak és póttagjainak értesítése) a vezető bíró feliadata. Ugyancsak a vezető bíró jelöli ki a székhelyen lévő bíróságok fogalmazói személyzete közül a jegyzőkönyvvezetőt is. 44. §. A jegyzőkönyv vezetésére a Bp. 331—332., valamint a Te. 113. §-ai irányadók. 45. §. A népbírák az első tárgyalás előtt esküt (fogadalmat) tesznek. Az esküt a vezető bíró veszi ki. Az eskü szövegére a 45.010 / 1945. I. M. sz, rendelet (Rt 1945. évf. 323. o.) 1. § a irányadó. Fogadalomtétel esetén az esküszöveg a 15 / 1945. M. E. számú rendelet (Rt. 1945. évf. 5. o.) 8. §a 3. bekezdésének megfelelően helyesbítendő. 46. §. A vezető bíró, népbíró, jegyzőkönyvvezető, népügyész kizárására a Bp. • VI. fejezete irányadó. 47. §. A tárgyalást a vezető bíró vezeti a Bp.-nak a főtárgyalásra vonatkozó rendelkezései szerint. A vádlotthoz, tanúhoz a vezető bíró kérdései után a népbírák, a népügyész és a védő — a tanukhoz ezeken felül a vádlott is intézhet kérdéseket. 48. §. A népbíróság a bizonyítási eljárás teljes lefolytatása előtt a már bebizonyítottnak látszó bűncselekmények tekintetében közbenszóló határozattal állapíthatja meg a vádlott bűnösségét. Ilyen határozatot — amely az ítélethozatalra megállapított eljárással történik — a népbíróság csak abban az esetben hoz, ha a vádlott letartóztatásban van és előrelátható, hogy a letartóztatás leghosszabb tartamának (6 hónap) lejártáig az Összes vád tárgyává tett cselekmények tekintetében a főtárgyalás le nem folytatható. A közbenszóló határozatot a népbíróság indokolni köteles. Közbenszóló határozat alapján á vádlott előzetes letartóztatása csak abban az esetben hosszabbítható meg, ha feltehető, hogy az ügyben hozandó ítélet a vádlottat legalább egy évi szabadságvesztés büntetéssel fogja sújtani.
