Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 369. A péizügyminiszter 1945. évi 150.100 P. M. számú rendelete a földadóra vonatkozó törvényes rendelkezések 1927. évi 100. P. M. sz. hivatalos összeállítás 6. §~a (3) bekezdésének kiegészítéséről szóló 2.110/1945. M. E. sz. rendelet végrehajtásáról. - 370. A pénzügyminiszter 1945. évi 600. P. M számú rendelete a belföldi forgalomban fizetendő általános és fényűzési forgalmi adóról.

488 37 °. 600/1945. P. M. sz. hozzá, a következő évi január hó 1. napjától cserélést folytatni nem szabad. (6) Ha cseretelep helye szerint illetékes pénzügyigazgatóság a cseretelep működését . az ellenőrzés tekintetében aggályosnak tartja, az engedélyt megvonhatja még abban az esetben is, ha a cseretelep közérdekből való szükségességét egyébként megfelelően igazoltatták is. Ha a községi képviselőtestü­let határozatát, a járási főszolgabíró (polgár­mester) véleményét, vagy az* illetékes kerü­leti iparfelügyelő hozzájárulását visszavonta, a pénzügyigazgatóság az engedélyt köteles azonnal visszavonni. (7) Vámcseretelep felállításának enge­délyezését a telep helye szerint illetékes forgalmi adóhivatal útján benyújtott és a pénzügy igazgatós ághoz címzett beadványban lelhet kérni. Az engedélyezésre irányuló kérvényben meg kell nevezni a cseretelep vezetőjét és be kell jelenteni a felállítandó cseretelep pontos címét. A kérvényhez min­den esetben csatolni kell az érdekelt községi képviselőtestület határozatát, a járási fő­szolgabíró (polgármester) véleményét, vala­mint az illetékes kerületi iparfelügyelő hozzájárulását. A vámcseretelep engedélye­zésére irányuló kérelem felett a pénzügyigaz­, gatóság dönt. Ha azonban a folyamodó a fenti igazolások bármelyikét elmulasztotta a kérvényéhez, mellékelni, a 'pénzügyigazga­tóság köteles a kérelmet tárgyalás nélkül visszautasítani. 21. §. Inségenyhítő mozgalom részére történő vámőrlés. (1) Az illetékes pénzügyigazgatóság en­gedélye alapján a község (város) saját ter­mésű vagy földhaszonbér fejében, esetleg adományként kapott, illetőleg vásárolt ga­bonájának, továbbá a társadalmi inségeny­hítő mozgalmak adományokból gyűjtött vagy vásárolt gabonájának — a hatósági vagy társadalmi inségenyhítő mozgalmak keretében történő közvetlen felhasználás céljára — a községi elöljáróság (polgármes­ter), illetőleg a mozgalom vezetősége által végeztetett bérőrlése vámőrlésnek minősül. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt eseteken kívül más társadalmi célra végzett őrlés a forgalmi adó szempontjából kereskedelmi őrlésnek tekintendő. (3) A mozgalom vezetősége még az őr­lés megkezdése előtt tartozik az illetékes pénzügyigazgatóságnál bejelenteni, hogy mennyi búzát vagy kétszerest, illetőleg ro­zsot melyik malomban mikor és milyen ki­őrlés szerint kíván vámőrlésben feldolgoz­tatni. A bejelentés alapján a vámőrlést a pénzügyigazgatóság — legfeljebb a naptári év végéig terjedő érvénnyel — engedélyezi. Az engedélyt a mozgalom vezetősége az őrlést végző malom üzembentartójának köte­les átadni abból a célból, hogy azt a vám­feljegyzési könyv megfelelő tételének igazo­lásául megőrizze, az ellenőrzéskor felmutassa és az engedélyezett őrlés elvégzését követő havi vizsgálat alkalmával beszolgáltassa. A pénzügyigazgatóság az engedély másolatát az ellenőrzésnél való felhasználás céljából az illetékes forgalmi adóhivatalnak is kiadja. (4) A vámőrlésben előállított lisztet a mozgalqm keretében csak természetben vagy kenyérré feldolgozva szabad kiosztani. Ha a lisztet értékesítik (eladják, elcserélik, sütési vagy más díj kiegyenlítésére adják át) az átruházott mennyiség értéke után a forgalmi adót meg kell fizetni. 22, §. A vám- és kereskedelmi őrlés adó­alapja. (1) A vámőrlés adóalapja a vámőrlés végzéséért az őröltető által fizetett őrlési díj (vám) pénzértéke. (2) A kereskedelmi őrlés adóalapja a malom által szállított árú értéke éspedig: 1. a saját kereskedelmi őrlésnél az érté­kesített őrlemények ellenértéke, egyéb átru­házás esetén a szállított árú közönséges for­galmi értéke, 2. az idegen kereskedelmi őrlésnél az őrlés végzéséért az őröltető által fizetett őr­lési díjon (vámon) felül az őröltető részére kiszolgáltatott őrlemények közönséges for­galmi értéke is. (3) Ha a malom a vám vagy az idegen kereskedelmi őrlésnél természetben szedett vámkeresetet hivatalos áron beszolgáltatni tartozik, az általános forgalmi adó alapja a vámkeresétnek hivatalos áron számított ér­téke; szabad forgalomban való értékesítés esetén pedig a vámkeresetnek szabad forga­lomban elért ellenértéke. (4) Saját vagy idegen kereskedelmi őr­lés esetén a vevő vagy az őröltető részére kiszolgáltatott őrlemények értékének megál­lapításánál azok az árak irányadók, amelye­ket a malom hasonló őrlemények eladása alkalmával tényleg felszámít. Hatósági rendelkezés folytán kiszolgáltatott őrlemé­nyek értékének a megállapításánál az elért hatósági árak irányadók. 23. §. Mentesség. (1) Malmok által végzett vámőrlésből (darálásból, olajütésből, paprikaőrlésből, stb.) származó vámkeresetnek feldolgozatlanul, szemes állapotban való forgalombahozatála mentes a forgalmi adó alól. A vámkereset­nek feldolgozva, őrleményként való értéke­sítése esetén azonban a malom éppen úgy

Next

/
Thumbnails
Contents