Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 369. A péizügyminiszter 1945. évi 150.100 P. M. számú rendelete a földadóra vonatkozó törvényes rendelkezések 1927. évi 100. P. M. sz. hivatalos összeállítás 6. §~a (3) bekezdésének kiegészítéséről szóló 2.110/1945. M. E. sz. rendelet végrehajtásáról. - 370. A pénzügyminiszter 1945. évi 600. P. M számú rendelete a belföldi forgalomban fizetendő általános és fényűzési forgalmi adóról.

370. 600/1945. P. M. sz. 477 gadni és a szekérfuvarozással ezek szerint alkalomszerűen foglalkozó mezőgazdát forgalmi adófizetésre nem lehet kötelezni, ha csak ellenkező bizonyítékok, pl., hogy a mezőgazda szekérfuvarozásból mezőgazdasági jövedelmének öO^-t is eléri vagy azt meghaladó jövedelmet húz, az adókötelezettség megállapítását indokolttá nem teszik. 1 (8) Utazási és menetjepvirodák általános forgalmi adóalapja szolgálataikért az ügyfeleknek felszámított s esetleg harmadik szemólyekisől (szálloda, vendéglő, mulató tulajdonosoktól, fuvarozó vállalatoktól) kapott jutalék vagy bármily elnevezésű ellenszolgáltatás. Egyéni utazásoknál az - utazási iroda szabályszerű felszámolást ad, amelyben részletesen feltünteti a vasúti, hajó, repülőgép, autóbusz, stb. jegy árát, külföldre szóló jegyeknél az esetleges felárat, a jegyek esetleg az útlevelek után fizetendő közszolgáltatások és díjak összeéget, az ügyfél által igénybevett szálloda v\gy penzió ellátási árát s ezeknek a költségeknek végösszege után számítja fel a jutalékát. Amennyiben az utazó terhére felszámított költségek, közszolgáltatások és díjak a tényleg kifizetett összegeknél nagyobbak, a különbözet, valamint mindazok a költségek, amelyeket az utazási iroda tulajdonosa a saját vagy alkalmazottainak munka- vagy szolgálatteljesítéseiért vagy eljárási költségei fejében a jutalékon felül külön felszámít, az adóalapul szolgáló jutalékhoz hozzászámítandók. Társas utazásoknál az utazási iroda rendszerint részletes elszámolás nélkül megállapított összegért vállalja az utaztatást. Az adó alapja ebben az esetben a vállalati összegből a fentebb említett idegen fuvarozó, szálloda, stb. vállalkozóknak igazoltan kifizetett költségek, közszolgáltatások és díjak igazolt összegének bevonása után fennmaradó rész. (9) Idegen állam pénznemében megállapított értéket törvényes pénzértékre kell átszámítani a pénzügyminiszter által havonta közzétett átszámítási kulcsok szerint. (10) A pénzügyminiszter akár általánosságban, akár egyes esetékben egyes áruk forgalmi adó alapjául átlagértékeket állapíthat meg. 7. §. Az adóalap megállapítása külön kereskedelmi telepen folytatott kereseti tevékenységnél. [X) Ha a forgalmi adó fizetésére köteles . vállalkozó áruit akár ipari, akár külön kereskedelmi telepéről, akár nagyban, akár az ipari telep szokásos eladási árait meghaladó kicsinybeni árakon árusítja, a forgalmi adó alapja (minden esetben az 5. és 6- §-ok rendelkezései szerint megállapítandó teljes ellenérték- A kereskedelmi telepnek átadott áruk után csak akkor kell általános forgalmi adót fizetni, ha a kereskedelmi telepnek külön jogi személyisége van. (2) Ha a forgalmi adófizetésre köteles vállalat áruit részben vagy egészben bizományos, ügynök vagy kereskedelmi képviselet útján értékesíti, a forgalmi adó alapja a bizományos, ügynök vagy kereskedelmi képviselet által elért eladási ár, amely a bizományi díjjal, vagy ügynöki, jutalókkal sem csökkenthető. A bizományos, valamint az önálló kereseti tevékenységet folytató ügynök vagy kereskedelmi képviselő bizo-' mányi díja vagy ügynöki jutaléka a 4- § (3) bekezdés 8. pontjának rendelkezései szerint általános forgalmi adó alá esik. (3) A két vagy több azonos üzletkörű vállalat által — bármily elnevezés alatt — létesített közös eladási irodára az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni még abban az esetben is, ha az eladási iroda saját nevében számláz. A forgalmi adót mindegyik vállalat a közös iroda által elért {számlázott) teljes eladási ár után tartozik megfizetni. A közös eladási iroda fenntartási költségeire az egyes vállalatok által rendelkezésre bocsátott összegek is általános forgalmi adó alá esnek, kivéve, ha a közös eladási iroda személyzete az irodát fenntartó vállalatok alkalmazottjaiból áll, akik illetményeiket is az alkalmazó cégtől és nem a közös eladási irodától kapják. (4) Ha a forgalmi adófizetésre köteles vállalatnak az általa termelt áruk forgalombahozásával vaev tovább feldolgozásával foglalkozó valamely vállalatnál — a kölcsönnek s az ahhoz hasonló természetű jogügyletnek körén túlmenő, az üzleti kockázatban és veszteségben való részvétellel járó — érdekeltsége van, ideértve a részvénvek többsége feletti rendelkezést is, ezt a körülményt 15 nap alatt be kell jelenteni. Az adófizetésre köteles ilyen vállalatok ellenőrzésénél minden alkalommal vizsgálni kell, fyogy az adózó érdekeltségi körébe tartozó vállalat részére teljesített áruszállítások és munkateljesítések bevallott ellenértéke megfelel-e a más vállalatokkal szemben elért áraknak. 8. §. Több termelési tevékenységet folytató vállalatok adóztatása. (1) Azok az áruelőállító ipari vállalatok, amelyek saját üzeműikben vagv a termelő üzemtől különálló akár saját, akár idegen név (cég) alatt működő — de külön jogalanyisággal nem rendelkező — saját tulajdonukban álló vállalatukban, esetleg bérmunkában, oly módon állítanak, illetőleg elláttatnak elő árukat, hogy termelésük so-