Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 369. A péizügyminiszter 1945. évi 150.100 P. M. számú rendelete a földadóra vonatkozó törvényes rendelkezések 1927. évi 100. P. M. sz. hivatalos összeállítás 6. §~a (3) bekezdésének kiegészítéséről szóló 2.110/1945. M. E. sz. rendelet végrehajtásáról. - 370. A pénzügyminiszter 1945. évi 600. P. M számú rendelete a belföldi forgalomban fizetendő általános és fényűzési forgalmi adóról.

370. 600/1945. P. M. sz. 471 értelemben vett üzleti vagyonon (áruraktár, berendezés, felszerelés, követelések) kívül' még a cég, üzleti helyiség, üzleti titkok, védjegy, mintahasználati jog és á vállalatnak esetleges egyéb kizárólagos jogosítványai is. Az adókötelezettséget akkor is meg kell ál lapítani, ha a vagyonösszesség felsorolt alkotó elemei közül egyik vagy másik hiányzik, illetőleg az alkotóelemek valamelyikét az átruházás hatálya alól kiveszik, de az átruházott értékek a maguk összeségében a vállalat üzletvitelének folytatására alkalmasak. Az a körülmény, hogy az egyébként általános forgalmi adóköteles üzletátruházás után esetleg okirati illeték is jár, az adókötelezettségre nincs befolyással. Az adókötelezettség akkor is fennáll, ha a válla" latot vagyonbetétként viszik be valamely kereskedelmi társaságba. Kereskedelmi társaságok egyesülése nem tehintheto adóköteles üzletátruházásnak, sem abban az esetben, ha egy vagy több társaság beolvad egy fennmaradó társaságba, sem pedig akkor, amikor az egyesülő társaságok valamennyien megszűnnek és beolvadnak az egyesüléssel keletkező új társaságba. (8) Ipari vagy kereskedelmi vállalatoknak a gyártással vagy forgalombahozatallal kapcsolatos kizárólagos jogosítványai eladásából vagy bérbeadás útján történő hasznosításából származó bevétele általános forgalmi adó alá esik, tekintet nélkül arra, hogy az értékesítés vagy hasznosítás belföldre vagy külföldre történt-e: Gyártással vagy forgalombahozással kapcsolatos kizárólagos- jogosítványnak tekintendőké a találmányi szabadalmakon kívül a védjegy, a kizárólagos mintahasználati jog, akár körihatóság által megállapított, akár magánjogi megállapodással szabályozott termelési jog (kontingens) vagy a hely, esetleg idő tekintetében megállapított forgaíombahozási jog. Az ilyen kizárólagos jogosítványok eladásából vagy bérbeadás útján hasznosításból származó bevételeken kívül általános forgalmi adó alá esik az az ellenérték is, ame lyet az ipari vagy kereskedelmi vállalat azért kap, mert az említett jogosítványait nem használja vagy azok használatáról lemond, vagy kizárólagos jogosítványokkal való kapcsolat nélkül is az az összeg, amelyet valamely vállalat azért kap, mert üzemét részben vagy egészben szünetelteti. Valamely vállalat bérbeadása esetén, ha a bérlő azonos üzletkört folytató vállalkozó s a bérbevett vállalat üzemét — gazdasági lehetetlenülés esetétől eltekintve — megszünteti va<?y szünetelteti, a bérösszeg esik általános forgalmi adó alá. Ha a vállalat egyes vevőit védjegy vagy kizárólagos mintahasználat címén az áru vételárán felül külön összeggel ter heli meg, az ilyen címen külön felszámított összeget az áruszállítás ellenértékének kell tekinteni. A szabadalmi bíróság által a Szabadalmi Közlönyben kihirdetett találmányi szabadalmaknak akár belföldön, akár külföldre eladása vagy bérbeadás útján történő hasznosítása akkor is általános forgalmi adó átlá esik, ha az értékesítő nem ipari vagy kereskedelmi vállalat. Az ingatlanokra vonatkozó és a telekkönyvbe bejegyzett jogok és jogosítványok átruházása vagy bérbeadása útján hasznosítása nem tárgya az általános forgalmi adónak. Halászati és vadászati jog bérbeadása még abban az esetben sem esik általános forgalmi adó alá, ha a bérbeadást nem jegyzik fel a telekkönyvben. Az ebből származó bevételek csak akkor esnék általános forgalmi adó alá, ha általános forgalmi adóköteles kereseti tevékenység körében történik a halászati vagy vadászati jog hasznosítása; pl. szálloda vagy penzióipari tevékenység körében vagy fizető vendégek részére a halászatért vagy vadlövési jogért az ellátással együtt vagy esetleg azon felül külön összegben felszámított ellenérték. 4. §. Az általános forgalmi adó tárgya és az általános forgalmi adóalanyok részletesen. (1) Az előző szakasz alapján általános forgalmi adó alá esik — a rendeletben felsorolt kivételektől elteikintve — minden önálló ipari (előállítói) és kereskedelmi tevékeny* ség, minden önállóan folytatott vállalkozás és minden önálló, kereseti céllal folytatott szellemi (szabad) és testi munka- és szolgálatteljesítés. Általános forgalmi adót tartozik tehát fizetni minden gyáripari vállalat, minden nagy- és kisiparos, nagy- és kiskereskedő, házaló, csarnoki, vásári, piaci, dtcai árus, zúgkereskedő, stb. (2) Általános forgalmi adót kötelesek fizetni az erdőgazdaságok üzemben tartói az erdőgazdaságból származó minden bevételük után (akár tövon, akár kitermelve hozzák a fát forgalomba), a fakitermelők, továbbá a bányavállalatok s a bányatörvény rendelkezései alá nem tartozó bányaterületek (szénv ásvány-, kő-, kavics-, murva", homok- és a különböző földbányák, tőzegterületek, stb.) anyagának kitermelői ás forgalombahozói, ideértve a folyami vagy tavi kavics-, homokos jégkitermelést is. A volt úrbéres közösségek, közbirtokosságok, erdöbirtokossági társulatok tövön álló szálankinti faeladásai csak akkor esnek általános forgalmi adó alá, ha az eladás nem a tagok részére történik vagy a tagok részére történik ugyan, azonban a tövön eladott fa a tag tulajdonhányadát meghaladja. (3) Az önálló kereseti tevékenység körében végzett munka- és szolgálatteljesítések közül többek között általános forgalmi adó alá esik: