Rendeletek tára, 1945
Rendeletek - 369. A péizügyminiszter 1945. évi 150.100 P. M. számú rendelete a földadóra vonatkozó törvényes rendelkezések 1927. évi 100. P. M. sz. hivatalos összeállítás 6. §~a (3) bekezdésének kiegészítéséről szóló 2.110/1945. M. E. sz. rendelet végrehajtásáról. - 370. A pénzügyminiszter 1945. évi 600. P. M számú rendelete a belföldi forgalomban fizetendő általános és fényűzési forgalmi adóról.
468 370. 6G0/1945. P- M. sz. kiegészítő és módosító törvények vagy törvényt pótló rendelkezések alapián — figyelemmel az 1922:VI. te. 8. §-ának utolsó bekezdésében, az 1924 :IV. te. 2. §-ához fűzőit a) melléklet B. IV. 2. pontjának (1) bekezdésében. 3. pontjának (4) bekezdésében, az 1927:V. te. 36. §. (2) bekezdésében, a 3.700/1941. M. E. számú rendeletben (Rt. 1941. évf. 2053. o.), a 480/1943. M. E. számú rendelet (Rt 1943. évi. 76. o.) 1. íjában, végül a 2.510/1945. *M. E. számú rendeletben (Rt. 1945. évf. 153. o.) foglalt felhatalmazásokra is — az általános és fényűzési forgalmi'adó (közös megielöléssel „forgalmi adók") fizetése és ellenőrzése tárgyában a következőket rendelem: I. RÉSZ. Általános forgalmi adóI. FEJEZET. Anyagi jogszabályok. 1, §. Az általános forgalmi adó alanyai. (1) Általános forgalmi adót tartozik ifiLzetni mindenki, aki belföldön — az őstermelés kivételével — bármilyen önálló, bevétel elérésére irányuló kereseti tevékenységet folytat. (2) Belföld a magyar közigazgatás alatt álló terület. Forgalmi adó alá esik tehát állampolgárságára tekintet nélkül mindenki, akinek ezen a területen ipari vagy kereskedelmi telepe, raktára vagy irodája van, aki belföldön lakik vagy jövedelemszerzés céljából belföldön tartózkodik, vagy akinek belföldön lakó képviselője van, aki itt az ő nevében tevékenykedik, ha ennek a rendeletnek az alapján az ipari, kereskedelmi vagy egyéb kereseti tevékenység forgalmi adóköteles tevékenységnek számít. (3) A tevékenység csak akkor esik általános forgalmi adó alá, ha azt rendsze résen, bizonyos állandósággal, folytonossággal vagy ismétlődéssel foglalkozás- vagy hivatásszerűen folytatja valaki, ideértve a konjunkturális jövedelmek megszerzése céljából alkalomszerűen folytatott kereseti tevékenységet is. Az adókötelezettségre nincs befolyással az, hogy a kereseti tevékenyséf? áruelőállításra vagy forgalomba hozatalra (áruszállításra), illetőleg valamilyen munka- vagy szolgálatteljesítésre irányul, vagy hogv a szóbanlevő tevékenységet fő- vagy mellékfoglalkozásként folytatják-e. Az adóköteles tevékenység a dolog természeténél fogva kereseti jellegű, vagyis bevétel, elleneitek megszerzésére iránvul, az adófizetési kötelezettség azonban akkor is íennáll, ha az üzlet veszteséggel zárult, vagy ha az ellenértéket bármily okból az Önköltségnek megfelelő vagy azon aluli ösar szegben (értékben) szabták meg, vagy ha a. bevételt jótékony- vagy egyéb közcélra szánták. Az a körülmény, hogy valamely foglalkozás üzéséhez a fennálló törvényes rendelkezések értelmében iparigazplvány, iparengedély vagy más hatósági engedély szükséges-e vaigV sem, az adókötelezettségre nincs befolyással. Épp így a foglalkozás kereset- vagy iparszerűségét abban az esetben is meg kell állapítani, ha a keresetűző a szükséges iparigazolvány, iparengedély vagy hatósági engedély beszerzését elmulasztotta. (4) Csak az önálló, vagyis saját számlára és felelősségre folytatott kereseti tevékenység esik általános forgalmi adó aláBér- vagy szolgálati viszonyban állók tevékenysége, adókötíelesi kereseti tevékenységnek nem minősíthető. Bér- vagy szolgálati viszonyban mindenki csak a saját munkaerejét, tevékenységét kötheti le. A saját munkaerőnek vagy tevékenységnek egy •agy, több munkaadó részére, huzamosabb időre vaí" 7, alkalomszerűleg (pl. napszámos, hordár, stb.) lekötése, továbbá áz, hopv a munka díjazása természetben, meghatározott összegben, órabérért vagy szakmányban, eseleg jutalékszerűen történik-e, a bér- vagy szolgálati viszonyban folytatott tevékenység adómentességére befolyással nincs, yitás esetekben, különösen ha a munka díjazása jutalékszerűen történik (pl. jutalékos ügynök, jutalékos borkimérő, stb.), a bér- vagy szolgálati viszony fennállását, csak abban az esetben lehet megállapítani, ha a munkaadó a munkavállaló után az alkalmazottak kereseti adóját köteles fizetni, illetőleg, ha a társadalombiztosítási rendelkezések szerint az alkalmazottat a megfelelő biztosító intézetnél bejelentette. Aki a vállalt munka elvégzésére saját irodát vagy műhelyt tart fenn, a vállalt munka elvégzésével kapcsolatos kiadásokat saját maga fedezi, illetőleg a vállalt munkát a kézi szerszámoktól különböző saját vagy bérelt eszközeivel (gépekkel, készülékekkel, géperejű vagy állati vontatású járművekkel, stb.) végzi, önálló, adóköteles kereseti, tevékenységet folytató vállalkozónak minősül. A lovaskocsival dolgozó kubikusok, az ú. n. kordélyosok és a favontatói? tevékenységét nem lehet adóköteles kereseti tevékenységnek minősíteni mindaddig, amíg a kordélyos vagy favontató legfeljebb egy igavonó állatot tart és alkalmazott nélkül maga dolgozik. Nem minősíthető önálló vállalkozói tevékenységnek, ha többen közösen kötik le munkaerejüket meghatározott munka elvégzésére (arató-, cséplő- és egyéb mezőgazdasági munkások, kubikusok, stb.) még abban az esetben sem,.