Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 7. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 15. M. E. számú rendelet e a közalkalmazottak igazolásáról.

8 7. 15/1945. M. E. az. tézett kérdésekre az igazat és csakis az igazat .vallottam, '— semmit, amit az ügyra vonatkozóan tudok, el nem hallgattam. Isten engem úgy segéljen." A fogadalom szövege a következő: „Én ....... becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy a hozzám intézett kérdésekre az igazat és csakis az igazat vallottam, — semmit, amit az ügyre vonatkozóan tudok, el nem hallgattam." 16. §. Nem köteles tanúvallomást tenni az, aki az igazolási eljárás alá vontnak felvagy lemenő ágbeli rokona vagy sógora, oldalrokona unokatestvérig bezárólag, — házastársa vagy jegyese, házastársának •testvére, testvérének házastársa, vagy aki Vele örökbefogadói, nevelőszülői, gyámi vagy gondnoki viszonyban van. 17. §. A tárgyalás csak oly tanuk kihallgatása vagy olyan iratok beszerzése végett halasztható el 8 napnál nem" hosszabb időre, amelyek a bizottság székhelyéről idézhetők, illetve beszerezhetők. A bizottság által bekért iratokat az illetékes hatóságok az esetben is haladéktalanul megküldeni tartoznak, ha a vonatkozó ügy befejezetlen. 18. §. Az igazolás alá vont közalkalmazott a tárgyalásra ugyanazon közhivatalnál működő egy közalkalmazottat vihet magával, aki az ügyre és az eljárás alá vontnak a személyére legjobb tudása és lelkiismerete szerint nyilatkozatot tehet. 19. §. Aiz igazolóbizottság a következő határozatokat hozhatja: 1. Az igazolási eljárás alá vontat igazoltnak jelenti ki. 2. Amennyiben a bizottság megállapítja, hogy nyomatékos gyanú forog fenn atekintetben, hogy az igazolás alá vont olyan cselekményt követett el, amely súlyánál fogva a népbíróság elé tartozik, ebben az esetben az ügyet az ideiglenes -nemzeti kormány által rövidesen felállítandó népbíróság előtti eljárásra utalja. A népbíróság elé utaló határozatban meg kell jelölni a határozat indokait, a tanuk nevét, címét és az egyéb bizonyítékokat. A népbíróság elé utalt közalkalmazott hivatali működést nem fejthet ki és a cselekmény súlyához képest szabja meg a bizottság, hogy a közalkalmazott ügyének befejezéséig részesül-e illetményben s ha igen, annak milyen hányadában. Az igazolóbizottságnak igazolást kimondó vagy népbíróság elé utaló határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. Ezekben az esetekben a tárgyalásról jegyzőkönyvet sem kell felvenni. 3. Ha az igazolóbizottság az igazolás alá vontat igazolhatónak nem találja, de nem állapított meg olyan súlyos cselekményt sem, amely a népbíróság elé utalást indokolná, úgy az alábbi fegyelmi jellegű büntetéseket szabhatja ki: " Az igazolás alá vontat a) megfeddi, b) áthelyezésre ítéli, esetleg annak kimondás mellett, hogy vezető állásra alkalmatlan, c) az előléptetésből meghatározott időre (1—5 év) kizárhatja. A megfeddést az elnök azonnal foganatosítja. Amennyiben az igazolóbizottság büntetést szab ki, úgy a tárgyalásról jegyzőkönyv készítendő. Ennek elkészítése a bizottság elnökének feladata, aki e célból a tárgyalásra jegyző kijelöléséről gondoskodni köteles. Ha a jegyző a bizottságnak nem tagja, úgy esküt (fogadalmat) tesz a bizottság elnöke előtt arra, hogy a tárgyaláson történteket híven jegyzi fel. A jegyző a tárgyalás menetéről, a tanuk vallomásairól feljegyzéseket eszközöl s amennyiben e rendelet értelmében a jegyzőkönyv felvétele kötelező, feljegyzései alapján két nap alatt köteles a jegyzőkönyvet elkészíteni. A jegyzőkönyvet az elnök, az ügy előadója és a jegyző írja alá. 20. §. A bizottság minden határozatot írásban közöl az igazolási eljárás alá vonttal, valamint hivatali elöljárójával, aki az illetményt megvonó vagy korlátozó határozat végrehajtásáról gondoskodni köteles. A határozatot minden igazolóbizottsági tag aláírja. Az igazolóbizottság az igazolás alá vontak nevéről és az eljárás eredményéről kimutatást küld a főispánnak, aki azt a törvényhatóság levéltárában helyezi el. 21. §. Az igazolóbizottság áthelyezést elrendelő vagy előléptetést korlátozó határozata ellen fellebbezésnek van helye az illetékes szakminiszterhez, aki véglegesen határoz. A fellebbezés a határozat kihirdetésekor nyomban bejelentendő és azt 15 nap alatt az igazolás alá vont írásban indokolhatja. Fellebbezés esetén az igazolóbizottság elnöke az iratokat az eljárás alá vont hivatali elöljárójához küldi meg, aki azt az illetékes szakminiszterhez késedelem nélkül felterjeszti. A fellebbezés halasztó hatályú.