Rendeletek tára, 1945
Rendeletek - 307. A közellátásügyi miniszter 1945. évi 11.850. számú rendelete egyes mezőgazdasági termények beszolgáltatásáról, forgalmáról és felhasználásáról.
307. 11.850/1945. K. M. sz. 399 pávai vagy kukoricával kell egyenlőnek venni. Az őrlési díj szempontjából az árpa a rozzsal, a kukorica pedig a búzával esik egy tekintet alá. Az árpa és kukorica vámőrlés} esetén kiszolgáltatandó őrlemények mennyiségét és minőségét a közellátási kormánybiztos állapítja meg. Ezt és az őrlési díjat az árpa és kukorica vámőrlésével foglalkozó malom üzembentartója köteles az előbbi §~ban említett „Tájékoztatóbban közzétenni. (3) A 9—15. §-okban foglalt rendelkezéseket az árpa és kukorica vámőrlésére az előbbi bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével, továbbá azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a malom üzembentartója saját háztartási zsírszükségletének sertéshizlalás útján való fedezése céljából a háztartásában, továbbá a malom állandóan foglalkoztatott alkalmazottainak háztartásában élő mindért személy után 1 q kukoricát vagy árpát a vámkeresetéből' megtarthat illetőleg kiszolgáltathat. (4) A malom üzembentartója köteles a vámkeresményből az előbbi bekezdés alapján árpában vagy kukoricában részesülő személyekről — állandó lakhelyük szerint csoportosítva — továbbá a számukra kiszolgáltatott árpa vagy kukorica mennyiségéről két példányban jegyzéket készíteni. A jegyzék mindkét példányát az árpában (kukoricában) részesülő személyek aláírják. A jegyzéket az abban feltüntetett személyek lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróságnak (polgármesternek) kell bemutatni- A községi elöljáróság (polgármesitjer); a jegy-< zék egyik példányát megtartja, a másikat bemutatási záradékkal ellátva visszaadja. A malom üzembentartója e jegyzék alapján számol el a vámkeresetből megtartott árpa vagy kukoricamennyiségről a Terményhivatal illetékes, kirendeltségének. (5) Az árpa és kukorica vámőrlésével kapcsolatban fizetendő díjra, valamint a vámőrlésével kapcsolatban fizetendő díjra, valamint a vámkeresményből megtartható árpa vagy kukorica mennyiségére, továbbá a vámkeresmény beszolgáltatására és a vámkeresménnyel való elszámolásra vonatkozó rendelkezések ezeknek a terményeknek a darálására is kiterjednek. Ha a darálást nem malom, hanem darálóüzem végzi, annak üzembentartója köteles a jelen §-ban foglalt rendelkezéseiknek eleget tenni. A kenyérgabona kereskedelmi őrlése. 16. §. .(1) Az iparügyi miniszter által a közellátásügyi miniszterrel egyetértésben kijelölt, kereskedelmi őrlést végző malom •— ha egyébként kenyérgabonának termelőtől való közvetlen vásárlására nincs, feljogosítva — kenyérgabonát csak gabonavásárlásra jogosított kereskedőtől és csak kenyérgabonavásárlási utalvány ellenében vásárolhat. A malom abban az esetben is köteles kenyérgabonavásárlási utalványt a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint igényelni, ha gazdálkodótól közvetlenül megvásárolt kenyérgabonát kíván kereskedelmi őrlésben megőrölni. (2) A kenyérgabonavásárlási utalványt a kereskedelmi Őrlést végző malom részére a Terményhivatal illetékes kirendeltsége adja kj. Ha az utalvány búzára szól, az azon feltüntetett búzamennyiség minden métermázsája után 12 pengő, abban az esetben pedig, ha a malom gazdálkodótól közvetlenül vásárolt búzát őröl meg, 16 pengő költségegyenértéket kell az utalvány átvétele előtt a Terményhivatal számlájára befizetni. A malom részére esetleg engedélyezett fuvarköltségtérítésnek, továbbá — ha az utalvány rozsra vagy kétszeresre szól — az utalványon feltüntetett rozs vagy kétszeresmennyiség minden míétermázsája után 9.80 pengő -— abban az esetben, ha a malom gazdálkodótól közvetlenül vásárolt rozsot vagy kétszerest őröl meg — 5.80 pengő árkiegészítésnek a kifizetéséről a kiadott vásári utalvány alapján a Termény hivatal gondoskodik. (3) A kereskedelmi Őrlésit végzÖ mtalom üzembentartója köteles vételeiről, eladásairól, vámkeresetéről, gabona- és őrleménykészletéről a Terményhivatal rendelkezése szerint minden hónap 1. és 16. napján jelentést tenni. 17. §. (1) A kereskedelmi őrlést végző malom üzembentartója köteles a kereskedelmi őrlésre kerülő,kenyérgabona felőrléséből nyert összes lisztet lisztutalvány ellenében kiszolgáltatni. A kereskedelmi őrlésre került, kenyérgabonából — a tisztítatlan súlya után számítva — 100 kg-kint tiszta (zsák nélküli) súlyban számítva búzából legalább 20 kg egységes minőségű finomlisztet (malmi jelzése: Fii) és legalább 70 kg egységes búzakenyérlisztet (malmi jelzése: Éb), rozsból pedig legalább 85 kg. egységes rozslisztet (malmi jelzése: El) kell lisztutalvány ellenében kiszolgáltatni. A felsorolt lisztfajtákon kívül csak egységes mi.nőségű korpa készíthető. A kereskedelmi őrlésre kerülő kenyérgabona tisztítatlan súlya után számítva 100 kg-kint tiszta (zsák nélküli) súlyban, búzából legfeljebb 8 kg, rozsból pedig legalább 12 kg. egységes minőségű korpát kell kiőrölni. (2) Az előbbi bekezdésben meghatáro* eott legkisebb liszt- és korpamennyiséget meghaladó őrleménymennTiségeti is egyse*
