Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 307. A közellátásügyi miniszter 1945. évi 11.850. számú rendelete egyes mezőgazdasági termények beszolgáltatásáról, forgalmáról és felhasználásáról.

g92 307- H.850/1945. K. M. sz. a hatóságilag megállapított áron megvételre felajánlani, továbbá az eladott terményt a kereskedőnek az általa meghatározott időben — a burgonyát a Növénytermelési Hivatal szállítási szabályzatában megállapított fel­tételek szerint a kereskedő által rendelt vas­úti kocsiba raibvia — átadni. Ez a rendelke­zés nem terjed ki a Növénytermesztési és Növénynemesítő Kísérleti Intézet által ellen­őrzött eredeti nemesített és utántermesztett vetőmagvakra, továbbá a Magyar v e tőmag­ikiviteli Rt. által nyilvántartott termelési szerződések teljesítésére fordított vetöbor­sórá, babra és lencsére. Az előbb említett vetőmagvakat a gazdálkodó a Magyar Nö­vénytermelési Hivatal útján köteles beszol­gáltatni. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt termé­nyekből a gazdálkodó az alábbi mennyisége­ket tarthatja meg: 1. Kenyérgabonából a gazdálkodó ház­tartásához tartozó személyek, valamint a gazdaságában alkalmazott éves (konvenciós) cselédek és a! háztartásukhoz tartozók ré­szére az 1945. évi május hó 1. napjától az 1945. évi július hó 31. napjáig terjedő időre fejenkint összesen 45 kg-ot szabad megtar­tani. Annak részére azonban, aki nem végez rendszeresen mezőgazdasági munkát, az em­lített időre csak 30 kg kenyérgabona tart­ható meg. Az időszaki (sommás) munkások élelmezésére és természetbeni javadalmazá­sára alkalmaztatásuk idejére munkavállalón­kint — tekintet nélkül családtagjaik szá­mára — havi 50 'kg, az említett időre azon­ban összesen legfeljebb 150 kg kenyérgabo­nát szabad megtartani. A imegtarthíató meny­nyiségbe be kell számítani azt a liszt-, illető­leg kenyérgabonamennyiséget is,- amely a jelen rendelet hatálybalépésének napján a gazdálkodó birtokában van — 10 kg lisztet 12.5 kg kenyérgabonával - véve egyenlőnek, — illetőleg amelyet a gazdálkodó a konven­ciós cselédnek vagy időszaki munkásnak a fenti időszakra kenyérgabonában vagy liszt­ben már kiadott. 2..Takarmánygabonából a gazdálkodó az -általa igazoltan tartott állatok alább meg­állapított szükségletét tarthatja meg: árpá­ból vagy kukoricából a hízóba állított, vagy az 1945. évi augusztus hó 1. -napja előtt hízóba állítandó sertések részére darabonkint 300 kg-ot, az anyakocák részére darabonkint 100 kg-ot, tyúk, gyöngytyúk, pulyka, lúd, kacsa részére a törzsállomány után számítva darabonkint 2 kg-ot; zabból a rendszeresen mezőgazdasági munkával foglalkoztatott lo­vak és öszvéreik részére darabonkint 200 kg-ot, a két éven aluli csikók részére dara­bonkint 150 kg-ot, tenyészbikák és tenyész­— mének részére darabonkint 300 kg-ot. Takar­mánygabonát egyéb takarmányozási célra megtartani nem szabad. A fentieken kívül, ha a gazdálkodó igazolja, hogy saját vagy konvenciós cselédei háztartási szükségleteire, időszaki munkásainak illetményeire az 1. pont szerint megtartható kenyérgabona­vagv lisztmennyiséggel nem rendelkezik, a hiányzó kenyérgabona helyett ugyanolyan mennyiségű árpát vagy kukoricát tarthat meg. 3. Kölesből a gazdálkodó a háztartásá­hoz tartozó személyek részére fejenkint 5 kg-ot, az 1945. évben kölessel bevetendő terület után kataszteri holdankint 15 kg-ot tarthat meg. 4. Burgonyából a gazdálkodó a háztar­tásához tartozó vagy az általa szerződés alau­ján ellátandó személyek után fejenkint 25 kg-ot tarthat meg. Vetőgumó céljára az 1945. év tavaszán beültetendő terület után kataszteri holdankint 1000 kg-ot szabad meg­tartani. 5. Hüvelyesekből a gazdálkodó a ház­tartásához tartozó- személyek után fejenkint együttesen 6 kg-ot, ezenfelül az 1945. év ta­vaszán bevetendő terület vetőmagszükség­letét tarthatja meg. (3) Hai a gazdálkodónak az (1) bekezdés­ben- felsorolt terményekből betakarítatlan, illetőleg elcsépeletlen készletei is vannak, a (2) bekezdés szerint megtartható mennyisé­geket — a vetőmag kivételével — elsősor­ban a be nem takarított, illetőleg el nem csépelt készletből kell megtartani, a beszol­gáltatást pedig a betakarított, elcsépelt kész­letből kell teljesíteni. (4) A (2) bekezdés alapján megtartható terménymennyiségeket a családtagoknak, gazdasági cselédeknek és időszaki munkások­nak, továbbá az állatállománynak a jelen rendelet hatálybalépése napján fennálló száma alapján kell megállapítani azzal az el­téréssel, hogy a gazdaságban szokásos számú időszaki (sommás) munkások részére akkor is tartalékolható kenyérgabona, ha mun­kábalépésük az említett időpontig még nem tortént meg. Egyéb személyek beszolgáltatást kötelezett­sége. 3. §. (1) Aki nem gazdálkodó, de a jelen rendelet hatálybalépésének napján ke­nyérgabonával (liszttel) rendelkezik és vám­őrlési jogosultsága van (9. §), köteles kenyér­gabona- (liszt) készletének a 2. § (2) Dőkez­dés 1. pontjában meghatározott és a "háztar­tásához tartozó minden személy után számí­tott mennyiséget meghaladó részét az 1945. évi május hó 30. napjáig valamelyik gabona­vásárlásra jogosított kereskedőnek, illetőleg a lisztet a községi előláróság (polgármester) által erre a célra kijelölt lisztkeresíkedőnek

Next

/
Thumbnails
Contents