Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 300. A közellátásügyi miniszter 1945. évi 10.030. számú rendelete a szarvasmarha, bivaly, borjú és juh forgalmának és levágásának szabályozásáról.

300. 10.030/1945. K. M. sz. :;8Í hágást követ el és 15 napi elzárással, vala­mint 200.— P-ig terjedő pénzbüntetéssel, háború idején 6 hónapig terjedhető elzá­rással és 8000 pengő pénzbüntetéssel bün­tetendő az, akj^a jelen rendeletnek a sertés kereskedelmi forgalmára, a köz- és magán­fogyasztásra történő vágásokra és a sertés­hús, valamint a fehéráru forgalombahoza­talára vonatkozó rendelkezéseit megszegi vagy kijátssza. Azt a sertést, fehérárut és húst, amelyre vonatkozólag a jelen rendeletben meghatá­rozott kihágást elkövették, minden esetben el kell kobozni. Az elkobzott anyag értékesi­tié-séből befolyó összeg teljes egészében az államkincstárt illeti. Az újonnan felállított honvédség és a polgári lakosság élelmezésének biztosítása, valamint az elpusztult állatállomány pótlása érdekében a következőket rendelem: 1. §. Szarvasmarhát (bivalyt), bor jut (bivalyborjut) és juhot további rendelke­zésig akár közfogyasztásra, akár magán­fogyasztásra, általában levágni tilos. Kivételt képez a kényszervágás esete, amelynek fennforgását állatorvos állapítja meg (annak hiányában a községi elöljáró­ság). 2. §. A gazdasági felügyelőség felül­vizsgálata alapján tenyésztésre alkalmatlan bika (bivalybika), továbbá betegség, fejlet­lenség és fejlődési rendellenesség folytán felnevelni nem alkalmas bikaborjú (bivaly­bikaborjú) és kos, kosbárány közfogyasz­tásra továbbra is levágható. Nem esik levágási tilalom alá az a hat hetesnél fiatalabb, de nyolc naposnál idő­sebb üszőborjú (bivaly üszőborjú), valamint három hónaposnál fiatalabb, de három he­tesnél idősebb jerke bárány, amelyről állat­orvos (ennek hiányában a községi elöljáró­ság) megállapítja, hogy az anyaállat meg­betegedése vagy elhullása, illetve kény^ szervágása miatt nem nevelhető fel. A kény­szervágott és a jelen § alapján levágható s helyi szükségletet meghaladó állatokat a törvényhatóság első tisztviselője az egyes közületek között arányosan megosztani kö­teles. Az így is fennmaradó, valamint álta­lában a levágásra kerülő állatok számának 20°/o-nál a közellátásügyi minisztérium ren­delkezésére kell bocsátani, amit a közellá­tásügyi miniszter kijelölt kereskedők útján hozat forgalomba. Azt, aki a kihágás felderítése körül kü­lönös érdemeket szerzett, a közellátási mi­niszter, kérelemre, a lefolytatott kihágás során elkobzott anyag értékének egyötöd résziéig terjedhető jutalomban részesítheti. A kihágás miatt az eljárást a közigaz­gatási hatóságnak, a rendőrség működési területén a rendőrségnek, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. 6. §. A jelen rendelet 1945. évi január hó 10-én lép hatályba. Debrecenben, 1945. évi január hó 4-én. Faragkó Gábor s. k. közellátásügyi miniszter. Az országos nyilvántartás rendbehoza­tala után a közellátásügyi miniszter álla­pítja- meg, hogy az egyes vármegyékben thj. városokban közfogytasztásra' bizonyos idő alatt hány darab vágómarhát (vágó­bivalyt, vágóborjút, vágóbivalyBorjút)^ vágó juhot szabad levágni. Az 1. és 2. § alapján levágható, illetve levágásra kerülő állatokat kizárólag közfo­gyasztás céljára, további rendeletig csak vá­sárlási engedéllyel ellátott húsiparos vásá­rolhat meg és vághat le. Ilyen vásárlási en­gedélyt az előbbi pont szerint a közellátás­ügyi miniszter által meghatározott mennvi­ség erejéig a közigazgatás első tisztviselője adhat ki. Amíg a közellátásügyi miniszter az egész vármegyére (thj. városokra) eső vágó­állat mennyiségét meg nem határozta, vá­sárlási és vágási engedély csak az 1. és 2. §-ban felsorolt állatokra adható ki. Az így levágott állatok azonban a későbben meg­állapítandó vágóállat kontingens- mennyi­ségébe beszámítandők. 3. §. Vágóállat vásárlására jogosított kereskedőt a közellátásügyi miniszter jelöl­het ki. A megvásárolt, vágóállat csak annak a kerületnek adható tovább, amelyet a köz­eUátásügyi miniszter megjelöl. A régi ke­reskedők, akiket a korábbi rendelkezések politikai vagy faji okokból kizártak, szintén kijelölhetők. Gazdák továbbtartásra, tenyésztésre szarvasmarhát, borjút, juhot továbbra is szabadon vásárolhatnak, cserélhetnek. Eze^­ket azonban levágniok nem szabad. Az így forgalomba kerülő állatok marhalevelére az; átírás alkalmával fel kell jegyzeni, hogy a. 300. | A közellátásügyi miniszter 1945. évi 10.030. számú rendelete £ szarvasmarha, bivaly, borjú és juh forgalmának és levágásának szabályozásáról. i

Next

/
Thumbnails
Contents