Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 271. Az iparügyi miniszter 1945. évi 55.600. Ip. M. számú rendelete az ipardíjak újabb megállapításáról.

271. 55.600/1945. Ip. M. sz. B53 3. pontban megállapított díjaknál 10 pengővel több; 5. a 30/1927. P. M. számú rendelet (Rt. 1927. évf. 405. o.) hatálya alá nem tartozó bank- és pénzváltóüzleteknél — a 6. pontban említettek kivételével 250 pengő; 6. a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó pénzintézeteknél és intézményeknél Budapest székesfőváros területén 1.500 pengő, az. ország egyéb területén 1000 pengő, a fióküzlet nyitása esetén fizetendő iparhelyére — 1.000 pengő. (2) Az iparengedélyért fizetendő díj összege az 1—-4. pontokban meghatározott ipardíjak másfélszerese, kivéve a) a küldöncipart, amelynél az ipardíj Budapest székesfőváros területén 100 pengő, az ország egyéb területén 50 pengő; *b) a .beraktározó, a hitelezők és adósok közötti egyezkedést közvetítő, a pénzkölcsönt közvetítő ügynöki és vagyonőrző iparokat, amelyeknél az ipardíj Budapest székesfőváros területén 300 pengő, az ország egyéb területén 150 pengő ; c) a hitelszolgálati és hitéitudósító, ipart, amelynél az ipardíj Budapest székesfőváros területén 300 pengő, az ország egyéb területén 150 pengő; d) a fuvarleveleket felülvizsgáló ipart, amelynél az ipardíj 300 pengő; ej a követelések beszedésével (inkasszó) foglalkozó ipart, amelynél az ipardíj a 67.688Í/1933. K- M. számú rendelet (Rt. 1933. évf. 3.032. o.) 5. §-ában felsorolt városok és" községek területén 800 pengő, az ország egyéb területén 400 pengő, az új üzlethelyiség vagy fióküzlet nyitása esetében fizetendő ipardíj pedig — tekintet nélkül a fióküzlet székhelyére — 400 pengő; fj. a menet jegyirodákat (utazási és fürdőirodákat), amelyeknél az ipardíj Budapest székesfőváros területén a csak a kontinensre szóló ipar gyakorlása esetében 1.000 pengő, tengeri útra is szóló ipar gyakorlása esetiben 2.000 (kettőezer) pengő, az ország egyéb területén pedig az említett összegek fele; g) a gabonaraiktározó ipart, amelynél az ipardíj Budapest székesfőváros területén 1.000 pengő, az ország egyéb területén 500 pengő• h) a 30/1927. P. M. számú rendelet (Rt. 1927. évf. 405. ö\) hatálya alá tartozó bankés pénz váltóüzleteket, amelyeknél az ipardij Budapest székesfőváros területén 1.500 pengő, az ország egyéb területén 1000 pengő, a fióküzlet nyitása esetében fizetendő ipardíj — tekintet nélkül a fióküzlet székhelyére — 1000 pengő, az értékpapírkereskedésre korlátozott üzletnél fizetendő ipardíj pedig az említett Összegek fele; Magy. Rend. Tára, 1945.

1—VI. f. i) az állati erők, felhasználásával űzött iparszerű árufuvarozást, amelynél az ipardíj járművenként 300 pengő; j) a tejipart, amelynél az ipardíj öszszege tekintetében a Földmívelésügyi Mi* niszter külön rendelkezései az irányadók. 3. §. A vándoripari engedélyért 25 pengő ipardíjat kell fizetni. 4. §. (1) A tanszerződés kiállítása, valamint a tanszerződést pótló szülői nyilatkozat (1922 : XII. te. , 76. §) szerkesztésének díja 25 pengő s ezt az Összeget a munkaadó sajátjából köteles viselni. (2) Az (1) bekezdésben említett címen befolyó összegeket —a következő bekezdésben említett kivételt nem tekintve — az iparhatóság az irodai költségek fedezésé-.-? fordítja, az ipartestület pedig felhasználása iránt szabadon rendelkezik. (3) A képesítéshez kötött iparoknál be- folyt díjból az iparhatóság (ipartestület) a bevételt követő hónap ötödik napjáig három pengőt köteles befizetni az „Iparügyi Minisztérium Ipari Tanfolyamok Országos Vezetősége, Budapest" elnevezésű postatakarékpénztári csekkszámlára. Az Ipari Tan folyamok Országos Vezetősége az említettÖsszeg ellenértékében megküldi az ipari szakkönyvtárnak azt a kötetét, amelyet az iparhatóság (ipartestület) a befizetési lap hátlapján megjelölt. Ezt a kötetet az- iparhatóság (ipartestület) a tanoncnak kézbesiti. 5. §. (1) A segédlevél kiállításának díja 25 pengő. (2) A vizsgázó az (1) bekezdésben említett díjon felül a segédi vizsgálat tartásával kapcsolatos levelezés postai költségét és ha díszes kiállítású segédlevél kiállítását kívánja, annak beszerzési költségét is megtéríteni köteles. (3) A segédi vizsgálaton indokolatlanul meg nem jelenő bizottsági tagra a 78.000/ 1923. K. M. számú rendelet (Rt. 1923. évf. 611. o.) i81. §-a alapján kiszabott pénzbírság legmagasabb mérve 200 pengő. 6. §. (1) A 30.000/1936. Ip. M. számú rendelet (Rt. 1936 évf. 1109. o.) a továbbiakban: R.) 22. §-ának második bekezdése akként módosul, hogv a mestervizsgálat díja és a mesterlevél kiállításának díja fejében 190 pengőt kell a kereskedelmi és iparkamara pénztárába befizetni. (2) A R. 24. §ha akként módosul, hogy a befizetett díjból a bizottság elnökének, valamint a kereskedelmi és iparkamara képviselőjének 20—20 pengőt, a bizottság két tagjának 20—20 pengőt, az illetékes kereskedelmi és iparkamarának 50 pengőt, az illetékes ipartestületnek szintén 50 pengőt, az Ipartestületek Országos Központja részére iparos jóléti címén 10 pengőt kell kiutalni. Ha valamely vizsgálatot a kereske23