Rendeletek tára, 1945
Rendeletek - 270. Az iparügyi miniszter 1945. évi 55.000. Ip. M. számú rendelete az üzemi bizottságokról.
270. 55.000/1945. Ip. M. sz. 351 d) elbocsátás (1884:XVII. te. 94, §. 1875:XXXVII. te. 59. §. a kollektív szerződés alkalmazásával). (3) A bizottság (fegyelmi bizottság) határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. (4) A d) pont alkalmazása esetén a munkavállaló jogigényével a munkaügyi bírósághoz fordulhat. (5) A bizottság haltésköre nem terjed ki az állami üzemeknél kinevezett, rangosztályba sorozott munkavállalókra. Ezek ügyeiben azonban a bizottság felterjesztéssel élhet az illetékes szakminiszterhez. (6) A bizottságok (fegyelmi bizottságok) tagjainak működése elleni panaszok - felett. a (2)—(4) bekezdés értelemszerű alkalmazásával az illetékes szakszervezet dönt. J 0. §• (1) A bizottság, illetve annak a kiküldött albizottsága közreműködik a munkavállaló által "elrontott anyagokért és eszközökért fizetendő térítés megállapításában és az akkordárkülönbözetek elintézésében. Ha a bizottság (albizottság) az üzem vezetőjével (munkáltatóval) megegyezni nem tud, akkor — amennyiben a kollektív szjerződés másképen nem intézkedik — olyan üzemekben, amely legalább 10 munkást foglalkoztatnak, paritásos választott bíróságok döntenek. Ez a paritásos bíróság, legalább 3, legfeljebb 5 tagból áll; 1—1, illetőleg 2—2 tagját a bizottság, illetve a munkáltatók jelölik ki. Az elnököt a bíróság tagjai választják. Ha ennek személyében megegyezni nem tudnak, az elnököt Budapesten az ipari munkafelügyelő, egyéb helyütt az illetékes ipar felügy elő jelöli ki. (2) A munkaidő, szabadságidő és a szakmányváltás kérdésének elintézésiéiben a törvények és rendeletek korlátai között a bizottság az üzem, vezetőjével (munkáltatóval) egyetértésben, a munka folyamatosságának megzavarása nélkül, 15 napon belül intézkedni köteles. (3) Az egyéni bérkérdésben létrejött megegyezések a méltányosság szabályai szerint a visszaható erő tekintetében is dönthetnek. 11. §\ Ha az üzem termelését érintő kérdésekben az üzem vezetője (munkáltató) nem tenné magáévá a bizottság javaslatát, akkor a bizottság az illetékes szakszervezet hozzájárulásával a kérdéses ügyet a jelen rendelet 17. § (2) bekezdése szerinti paritásos bizottság elé terjesztheti. 12. *§. (1) A bizottságok (központi üzemi "bizottságok) javaslatainak átvételére és az esetleges tárgyalások folytatására az> üzem vezetője (munkáltató) megbízottat, illetve megbízottakat köteles kijelölni, és ezeknek nevét a bizottsággal közölnie kell. (2) A bizottságok (központi üzemi bizottságok) működéséhez megfelelő helyiségről és egyéb segédeszközökről az üzem köteles gondoskodni. -^ (3) Az üzem vezetője (munkáltató) kö- fr teles a bizottság (központi üzemi bizottság) tagjainak névsorát az üzem hirdetőtábláján kifüggeszteni, vagy más olyan alkalmas módon állandóan közhírré tenni, hogy arról az újonnan belépő munkavállalók is tudomást szerezhessenek. 13. §. Az üzemekben legalább havonta egyszer üzemvezetői értekezletet kell tartani, melyre a bizottság 2, legfeljebb azonban 5 tagot küldhet ki. 14. §. (1) A bizottsági tisztség elvállalása és gyakorlása az üzemből való elbocsátás okául nem szolgálhat. (2) Az üzem vezetője (munkáltató) a bizottság tagjait megbízatásuk megszűnésétől számított 2 éven belül akár felmondással, akár anélkül, csak oly esetben bocsáthatja el, amelyben a szolgálati szerződés * felmondási idő megtartása nélkül is felbontható. Ily ügyekből felmerülő panaszok esetén a munkaügyi bíróság dönt. (3) A bizottság (központi üzemi bizottság) tagja (póttagja) üzemredukció, munkahiány, vagy egyéb hasonlói ok esetén csak az illetékes szakszervezet hozzájárulásával bocsátható el. 15. §. (1) Az 1. § (3) bekezdése szerint létesítendő központi bizottságba a több, földrajzilag külön lévő teleppel bíró vállalatnál a külön üzemi bizottságok 1—1 tagot küldenek ki saját kebelükből történő választás útján akként, hogy legalább 3, de legfeljebb , 5 tagú testület létesüljön. Amennyiben csak két külön telephellyel" bíró üzemi bizottság Létesült, úgy az üzemi bizottságok által ki- , küldött 1—1 központi üzemi bizottsági tag mellé a 2 üzemi bizottság együttesen egy harmadik tagot is választ. A központi bizottság elnökét és elnökhelyettesét tagjai sorából maga választja. (2) A központi üzemi bizottság évenként egyszer feltétlenül összehívandó. Azonban a szükséghez képest más alkalommal is összeülhet. 16. §. (1) Aa üzemi bizottságok működéséről a . következő szabályok az irányadók: K• " a) Ha az üzem munkavállalóinak száma a 300-at rendszerint nem haladja meg, a bizottság elnöke a vállalat irányításánál csak-akkor tevékenykedik, ha erre az ügyek természete miatt szükség van. egyébként a termelő munka végzésében maga is résztvesz. b) Ha a munkavállalók száma a 300-at . meghaladja, de a 800-at nem éri el, az üzemi \
