Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 194. A földmívelésügyi miniszter 1945. évi 30.300. F. M. számú rendelete a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzésének biztosítása céljából községenkénti termelési és munkaterv elkészítéséről.

242 194- 30.300/ megfelelően méltányos dijazás állapitható meg, de ugy, hogy az későbbi időpontban, a termés betakarításakor is megfizethető le­gyen. Az igakölcsönzésnél tekintettel kell ienni arra, hogy elsősorban az igaerő tulaj­donosának a földje művelendő meg. Ha az iga erő tulajdonos az igaerő kölcsönzést meg­tagadná, a termelési bizottság a szü'ksiéges igaerőt kirendeli a kijelölt munkák elvég­zésére. 6-: Az 5. pontban kifejtetti irányelvek vonatkoznak a helyben rendelkezésre álló mezőgazdasági felszerelésekre, kocsikra, szerszámokra és giépekre (traktor stb.) is. 7. Számba kell venni a különböző ter­mények, takarmányfélék, olajos és rost­növények terén rendelkezSétere álló vetőmag­készleteket és gondoskodni kell megfelelő el­osztásukról, a lehetőséghez képest tekintetbe véve a gazdák kívánságait,, hogy mit óhajta­nak termelni. Azokat a gazdákat, akik fölös vetőmagmennyiséggel rendelkeznek, fel kell szólítani, hogy vetőmagkészletüket a hiányt szenvedők számára kölcsönképen, természet­beni visszaszolgáltatás, avagy a helyi viszo­nyok alapján megállapított méltányos árak mellett és utólagos fizetés lehetőségiébek ki­kötésével ajánlják fel. Amennyiben ez nem történne meg, a termelési bizottság hasonló feltételek mellett a szükséges vetőmagmeny­nyiséget kényszerítő rendszabályok alkalma­zásával is igénybe veheti. 8. Amennyiben valamely községben akár vetőmagban, akár emberi, állati vagy gépi munkaerőben a saját termo terület megmű­veléséhez szüksíéges mennyiségen felül feles­leg mutatkoznék, a termelési bizottság tarto­zik ezt haladéktalanul a járási főszolgabíró­nak, illetőleg a mellette működő járási ter­melési bizottságnak jelenteni. Ugyanígy tar­toznak eljárni azok a községi termeliési bi­zottságok is, ahol a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzéséhez szükséges vetőmagban, felszerelésben, munka- és igaerőben hiány mutatkozik, hogy a másutt feleslegben lévő erőforrásokát megfelelő anyagi ellenszolgál­tatás fejében, kellő időben rendelkezésükre bocsáthassák. 9. Nagy súly helyezendő a tavaszi mun­Ikák kézierőszükségletének biztosítására. A mezőgazdasági munkák elvégzéslére az elöljá­róság a nem foglalkoztatott munkaképes la­kosság közül bárkit kirendelhet, a helyi vi­szonyoknak és szokásoknak megfelelően ter­mészetbeni vagy pénzbem térítés ellenében, avagy kölcsönösségi alapon. A munkák el­végzésének biztosítása érdekében, ha ennek szükségessége fennáll, más rendszabályok (szomszédos vagy távolabbi községekbe, avagy elhagyott uradalmak es tanyai bir­tokra való vezénylés) is foganatosíthatók. . F. M. sz. 10. Az állati és gépi munkaerőben fenn­álló hiányra való tekintettel, a termelési bi­zottság figyelemmel tartozik lenni arra, hogy mindama gazdasági munkálatok, melyek kézierővel is elvégezhetők, miég annak & gazdálkodónak a földjén is kézzel végeztes­senek, akiknek egyébként állati, illetve g>ápi munkaerő fölös mértékben áll rendelkezés­re. Az ily módon felszabaduló gépi es igaerő máshol hasznosítható. • 11. Amennyiben a gazdasági munkála­tok elvégzésének biztosítása úgy kívánja, az elöljáróság (polgármester) esetenként a va­sárnapi munkaszünetet is felfüggesztheti. 12. A tavasszal megművelésre váró ve­tésterület termény szerinti megoszlásánál, a rendelkezésre álló vetőmagkészleten kivül, a következőkre kell tekintettel lenni: a) már most nyilvánvaló, hogy a tavaszi buzia vetőmagból olyan elenyésző mennyiség áll rendelkezésre, hogy az elmaradt őszi bu­zavetéseket csak kis hányadában pótolja. A tervben tehát eleve gondoskodni kell arról, hogy az elmaradt buzavetéseket más ter­mény — árpa, tengeri, burgonya, borsó, stb. — termelésével pótolják; b) a sertésállomány nagyarányú csökke­nése következtében számolni kell azzal, hogy a lakosság zsirszükségletének fedezésében hiány fog mutatkozni. Fel kell tehát hivni a gazdákat arra, hogy tartsák fenn, de ha le­hetséges még növeljék is az olajos magvak­kal, elsősorban a napraforgóval bevetett te­rületet; c) tekintettel a lakosságnak textiláruk­kal való ellátása, terén rendkívül nagy nehéz­ségekre, valamint a kender- és lenfeldolgozó üzemek nyersanyaghiányára, a termelési bi­zottságoknak szorgalmazniok kell a rostnö­vények (kender, len) fokozottabb termelését ott, ahol annak előfeltételei megvannak; d) azokban a községekben, ahol nagy iga­erő-, gép- és üzemanyaghiány mellett megfe­lelő számú emberi munkaerő áll rendelke­zésre, a szántást igénylő növények termesz­tése helyett olyan termények fokozottabb termelését kell tervbe venni, mint pl. a bur­gonya, amelynél a tálaj-előkiészi test megfe­lelő munkaerő mozgósítása utján ásással, illetőleg kapálással is el lehet végezni. 13. Minden községben a termelési bízott ság a rendelkezésre álló emberi-, gép- és iga­erő legcélszerűbb és leggazdaságosabb ki­használása érdekében az elvégzendő munkák sorrendjére u. n. termelési naptárt állít ösz­sze, hogy az erők szét ne forgácsolódjanak, hanem minden munkáskezet, gépet és igát mindig a soron lévő feladat elvégzésére össz­pontosíthasson. Erre annál nagyobb szükség van, mert a rendelkezésre álló csekély erők-

Next

/
Thumbnails
Contents