Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 191. A belügyminiszter 1945. évi 150.300. B. M. száma rendelete a mezőgazdasági terményeknek tűztől való megóvásáról.

236 191. 150.300/1945. B. M sz. mas lakosság bevonásával állandó a) tűzfigyelő, b) tűzoltókészültségi szolgálatot kell tartani az aratási, betakarítási és cséplési munkálatok tartama alatt. A tűzfigyelő és tűzoltókészültségi szolgálat kezdetének és megszüntetésének közelebbi időpontját a" helyi viszonyok figyelemhevételével az I. fokú tűzrendészeti hatóság állapítja meg. (9) A tűzfigyelő szolgálatot a tűzoltóság vezetőjének meghallgatásával a helyi viszony ok> figyelembevétele mellett a községi elöljáróság (polgármester) olyképpen szervezi meg, hogy a figyelők a község (város) egész határát és belső kerületét áttekinthes sék !éis észleleteiket a tűzoltókészültségnek alkalmas módon (kiáltás, kürtjel, nappal zászló jelzés, esetleg lovas, vagy kerékpáros küldönc útján) a leggyorsabban jelenthessék. (10) A' tűzfigyelőket az elöljáróság (polgármester) elsősorban a helyi tűzoltóság tagjaiból jelöli ki, de szükség esetén ki lehet rendelni mindenkit, aki közmunkára kötelezhető. A község (Város) lés magánosok szolgálatában álló mezőőrök, éjjeli őrök, csőszök és pásztorok kötelesek működési területükön a tűzfigyelő szolgálatot ellátni. A beosztottakat a községi elöljáróság (polgármester) igazolvány- és karszalaggal látja el. (11) Éjjeli tűzfigyelőket kettesével kell kirendelni. A tűzfigyelőket 'éís a melléjük rendelt küldöncöket legalább 12 óránként váltani kell. A határ kiemelkedőbb pontjain elhelyezett tűzfigyelők részére a szükséghez képest előfogatot is lehet kirendelni és azon az első beavatkozásikor szükséges szerszámokat (14. bekezdés) kell elhelyezni. (12) A tűzoltókészültségek számát, valamint az egyes készültségek taglétszámát és elhelyezésiét az elöljáróság (polgármester) a tűzoltóság vezetőjének meghallgatásával állapítja meg. (13). Tűzoltókeszültségbe elsősorban a volt segédtűzoltói szolgálatra kötelezetteket kell kirendelni. Szükség esetén azonban kirendelhető mindenki, aki közmunkára kötelezhető. A tűzoltó készültség tagjait legalább 24 óránként váltani kell. Készültség parancs nokul a helyi tűzoltóság vezetőjének javas*lata alapján elsősorban a helyi tűzoltóság tagjait kell beosztani. » (14) A tűzoltókészültsjég felszerelése a rendszeresített személyi felszerelésen felül a) minden ember részére egy-egy ásó. lapát, tígyegy vizesveder és egy-egy villa, b) néhány csáklya és az égő épületek lebontására alkalmas más eszközök, c) minden készültség részére egy-egy fogatolt eke (szántógép). (15) A (14) bekezdésbén megjelölt felszerelési tárgyakról a helyi viszonyoknak megfelelően kell gondoskodni. (16) Az elöljáróság (polgármester) gon-l doskodni köteles, hogy szükslé'g esetén a készültségnek a felszerelés szállítására, valamint a tűzol'tófecskendők és ekék vontatására megfelelő járómű és fogat álljon rendelker} zésre. (17) A keresztek összerakása után a le aratott föld tarlóját azonnal le kell buktatni (buktató szántás). Ha ezt azonnal elvégezni nem lehet, a kereszteket, vagy keresztcsoportokat körül kell szántani. (18) A mezőgazdasági foglalkozást űző lakosságot a lábonálló, vagy learatott terq menyben okozható tűzkár megelőzésére a helyi viszonyoknak leginkább megfelelő módon ki kell oktatni és figyelmeztetni kell arra, hogy a határban keletkező estleges tüzek elfojtására alkalmas eszközöket (ásó, la-' pát, kapa, eke, stb.) külső munkahelyére (a határba) lehetőleg vigyen magával. Szálas mezőgazdasági termem leknek belső területre hordása, ott cséplése, tartása. 2. §. (1) Szálas mezőgazdasági, terményt engedély nélkül a községnek csak olyan belső területére (belsőségre) szabad behordani, valamint ott csépelni, amely a legközelebbi lakóháztól vagy gazdasági épülettől (pl. mag( tar, kocsiszín, istálló) legalább 100 m, illetőleg 2000 keresztnél kisebb mennyiségű termény behordása esetén legalább 50 m távolságra van, a szomszéd asztagától, kazlárl tói, boglyájától, csűrétől, pajtájától legalább 15 m távolságra fekszik. A távolságot a kérdéses belső területnek (szérűnek) az említett épületek, illetőleg a szomszéd asztaga felé legközelebb eső széllétől kell számítani. (2) Ha az (1) bekezdésben említett távolság nem tartható meg, a mezőgazdasági szálasterményeket csak a községi elöljáróság, városokban az elsőfokú tűzrendészeti hatóCsjág előzetes engedélyével szabad belsőségre hordani, ott csépelni s tartani. Az engedély csak akkor adható meg, ha 1.000 keresztnél, illetőleg ennek megfelelő mennyiségnél kevesebb termény behordásáról van szó, a leg-' közelebbi lakóháztól vagy gazdasági épületri tői (magtár, kocsiszín, istálló) legalább 15 m tűztávolság tartható meg és a helyi tűzrendészeti viszonyok az engedély kiadását lehetővé teszik. (Pl. a szomszédos épületek eléggé tűzbiztosak, cseréppel, bádoggal, vagy pala-' val fedettek, egyfelől az asztagok. kazlak, boglyák, másfelől az épületek közt a tűz terjediéíséniek megakadályozására alkalmas ter\ mészetes biztosíték, így különösen fasor, gyümölcskert van). (3) Az alispán a vármegyei tűzrendészeti felügyelő meghallgatásával, — az (1) és (2) bekezdésben megállapított tűztávolságokat — í