Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 161. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 4.069. M. E. számú rendelete a háborús események folytán megrongálódott élpületekben a bérlő által teljesített egyeshelyreállítási munkálatok költségeiről. - 162. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 4.080. M. E. számú rendelete az igazolási ügyekben fellebbezési eljárás szabályozásáról és az 1.080/1945. M. E. sz. rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról.

162. 4.080/1945. M. E. sz. 213 2. §. (1) A fellebbezés beérkezése után a vezetőbíró (81/1945. M. E. számú rendelet 42. §-a, Rt. 1945. évi. 17. o.) az ügy iratait in­dítványtétel végett haladéktalanul ' a nép­ügyészséghez teszi át. (2) A népügyészdég az iratokat nyolc nap alatt írásbeli indítványával együtt visz­szaküldi a népbíróság tanácsához. Az indít­ványban a népügyészség megjelöli, hogy az iratok alapján milyen határozat hozatalát látja megokoltnak. 3. §. (1) Az igazolóeljárás fellebbezési szakában védő közreműködésének van helye. (2) A viédő az ügy iratait megtekintheti. 4. §. A vezetőbíró a népügyészség in­dítványának megérkezése után az ügyben a tanács valamely tagját előadóul jelöli ki. Az előadó az iratokat három nap alatt esetleges írásbeli észrevételeivel együtt bemutatja a vezetőbírónak. Ezt követőleg a vezetőbíró a tárgyalásra haladéktalanul határnapot tűz. 5. §. (1) A határnapról a népügyészsé­get, az igazolóeljárás alá vont személyt és védőjét értesíteni kell azzal, hogy távollétük a tárgyalás megtartásának nem akadálya. (2) Ha a vezetőbíró az igazolóeljárás alá vont személy meghallgatását vagy tanú, il­letőleg szakértő kihallgatását látja szüksé­gesnek, őket a tárgyalásra elővezetés terhé­vel megidézi. (3) Az igazolóeljárás alá vont személyt éls védőjét akként kell értesíteni, illetőleg megidézni, hogy az értesítés, illetőleg az idézőlevél kézbesítése és a tárgyalás határ­napja közé legalább nyolcnapi időköz essék, . ha a kézbesítés a népbíróság székhelyén és tizenötnapi időköz, ha azon kívül történik. (4) Egyetemi nyilvános rendes és nyil­vános rendkívüli tanárral, valamint egye­temi magántanárral szemben ebből a minő­ségéből kifolyólag folytatott igazolási ügy­ben a tárgyalás határnapjáról az illető egye­tem tanácsát is értesíteni kell azzal a meg­kereséssel, hogy a bíróság tanácsában való részvétel céljából küldje ki az egyetemnek egy olyan tanárát, akit igazolás során jog­erős határozattal igazoltnak jelentettek ki. A megkeresésben közölni kell azt is, hogy a kiküldés mellőzése vagy a kiküldött távol­léte a tárgyalás megtartásának lés az ügy el­döntésének nem akadálya. A megkeresést akként kell az egyetemi tanács részére meg­küldeni, hogy annak kézbesítése és a tár­gyalás határnapja közé legalább nyolcnapi időköz essék. 6. §. (1) A fellebbező a tárpvalás meg­kezdéséig visszavonhatja fellebbezését. (2) Ha az összes fellebbezéseket vissza­vonták, a vezetőbíró az ügy iratait felülvizs­gálat nlélkül visszaküldi az igazolóbizot^ság­nak. Ebben az esetben a vezetőbíró az első­fokú határozat eredeti példányára rávezetett záradékkal tanúsítja, hogy az jogerős. 7. §. (1) A tárgyalás nvilvános. (2) A tárgyalás megnyitása után a ve­zetőbíró felhívására az előadó előadja az ügy állását. Ezt követően a vezetőbíró, a tanács tagja, a népügyész, az igazolóeljárás alá vont személy és védője egyes iratok felol­vasását kívánhatja. Majd felszólalhat a nép­ügyész, a védő és az igazolóeljárás alá vont személy: Ezután a tanács zárt ülésben meg­hozza, a vezetőbíró pedig nyilvánosain kihir­deti a határozatot. (3) Ha bizonyítékok felvétele válik szük­ségessé, a tanács azt az érdemi felszólalások előtt maga foganatosítja. A tanács evégből elrendelheti az igazolóeljárás alá vont sze­mélynek, a tanúnak vagy a szakértőnek a tárgyalásra elővezetés terhével megidézését. (4) Egyetemi nyilvános rendes és nyil­vános rendkívüli tanárral, valamint egye­temi magátanárral szemben ebből a minősé­géből kifolyólag folytatott igazolási ügyben a népbíróság tanácsának tagj aktént vesz részt az 5. § (4) bekezdése értelmében az egyetemi tanács által kiküldött egyetemi tanár is. A kiküldött egyetemi tanárnak szavazati joga nincs, az ügy iratait azonban közvetlenül megtekintheti s véleményét a határozatho­zatal előtt meg kell hallgatni. 8. §. (1) A népbíróság a feEebbezés tárgyában határozattal'dönt. Minden határo­zatot tárgyalás alapján kell meghozni. (2) A népbíróság a következőkép hatá­rozhat: a) a fellebbezést visszautasítja; b) az igazolóbizottság határozatát helv­benhagyja; c) az igazolóbizottság határozatát meg­változtatja; d) az igazolóbizotság határozatát meg­semmisíti és új határozatot hoz; vagy e) az igazolóbizbttság határozatát meg­semmisíti és az igazolóeljárást megszünteti. 9. §. A népbíróság visszautasítja a fel T lebbezést, ha elkésett, a jogszabályban ki­zárt vagy ha a fellebbezést arra nem jogo­sult személy terjesztette elő. 10. §. A népbíróság helybenhagyja aa igazolóbizottság határozatát, ha azt helyt­állónak találja. 11. §. A népbíróság megváltoztatja az elsőfokú határozatot, ha álláspontja szerint az igazolóbizottság az 1.080/1945. M. E. számú rendelet (Rt. 1945. évi 104. o.) 20. §-ának megfelelő rendelkezéseit tévesen al­kalmazta vagy nem alkalmazta, ideértve azt az esetet is, ha az igazolóbizottság olyan ha­tározatot hozott, amilyent az 1.080/1945. M. E, számú rendelet vagy az ezt kiegészítő jogszabály nem ismer.

Next

/
Thumbnails
Contents