Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 144. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 3.700. M. E. számú rendelete a tej és tejtemékek forgalmának és felhasználásának szabályozásáról.

196 I 144. 3.700/1945. M- E. sz. 7. §. (1) Á beszolgáltatott tejből és juh­gomolyából a közellátásügyi miniszter ren­delkezése értelmében helyi fogyasztásra fordítható mennyisléget az igényjogosultak között hatósági jegy (utalvány) ellenében kell szétosztani. Azt a tej- vagy tej termény­•mennyiséget, amelyet az igényjogosult ré­szére jegy (utalvány) ellenében ki kell szol­gáltatani, valamint az ig'ényjogosultság jog­címét a területileg illetékes közellátási kor­mánybiztos állapítja meg- A fejadag nem haladhatja meg a budapesti fejadagot, az igény jogosultság jogcímét, valamint a ki­osztásra kerülő tejtermékek fajtáját pedig a Budapest területére vonatkozó rendelkezé­sekkel azonos módon kell megállapítani. A hatósági jegy (utalvány) előállításáról és az igényjogosultak között való szétosztásáról, valamint a beváltott jegyek (utalványok) elszámolásáról a községi elöljáróság (polgár­mester) a közellátási kormánybiztos rendel­kezése szerint intézkedik. (2) Hatósági tej ellátásra igényjogosult­nak elsősorban a csecsemőket és a harmadik életévüket be nem töltött gyermekeket kell tekinteni. 8. §. A beszolgáltatott tej és tejtermé­kek árát a közellátásügyi miniszter állapítja meg. 9. §. (1) Amennyiben a cselekmény sú­lyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el éis hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az a) a tehéntartó, vagy juhtartó, aki az 1. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendel­kezések ellenére tej- vagy juhgomolya be­szolgáltatási kötelességének nem tesz eleget; b) a tehéntartó vagy juhtartó, aki az 1. § (3) bekezdéslétben foglalt rendelkezések ellenére, a szabadforgalom alá tartozó tejet vagy tejtermékeket — a helyi .fogyasztás ki­vételével — nem tej iparosoknak adja el; c) a tehéntartó vagy juhtartó, aki a 2. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendel-' kelések ellenére bejelentési kötelességének nem tesz eleget; d) a tejiparos, aki a 3. § (2) bekezdésé­ben foglalt rendelkezések ellenére a tehén­tartó és juhtartó által beszolgáltatott tejet, vagy juhgomolyát nem veszi át; e) aJ;ejiparos, aki a 3. § (2) bekezdésé­ben foglalt rendelkezés ellenére a szabad­forgalom alá tartozó tejet olyan termelőtől is átveszi, aki beszolgáltatási kötelességének rendszeresen nem tesz eleget; /) a tejiparos, aki a 3. § (3) bekezdésé­ben foglalt rendelkeziáísek ellenére a beszol­gáltatási -kötelesség teljesítéseként beszol­gátatott tejjel vagy juhgomolyával a közel­látásügyi miniszter utasítása ellenére ren­delkezik; g) a tejiparos, aki a 3. § (5) bekezdésé­seben foglalt rendelkezések ellenére a hozzá beszállított tej- és tejtermékekről kimutatást nem készít, vagy azt a Tejtermelők és Tej­szövetkezetek Országos Szövetségéhez nem küldi meg; h) a tehéntartó és juhtartó, valamint az a tejiparos, aki a 4. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenéire a tej vagy juhgomolya szállítására, illetőleg tej vagy tejtermékek továbbszállítására vonatkozólag nem köt megállapodást; i) a tehéntartó és juhtartó, aki a 4. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések elle­nére a tej vagy juhgomolya beszolgáltatása tekintetében a községi elöljáróság (polgár­mester) rendelkezíéseinek nem tesz elege\; j) a tejiparos, aki a 4. § (4) bekezdésé­ben foglalt rendelkezésed: ellenére, a meg­kötött megállapodást az ott megjelölt szer-, veiknek nem mutatja be; • k) a tejiparos, aki az 5. § (1) bekezdésé­ben foglalt rendelkezések ellenére a beszol­gáltatási kötelességüket részben vagy egész­ben nem teljesítő tehéntartókról és juhtar­tókról kimutatást nem készít, vagy azt a községi elöljárósághoz (polgármesterhez) nem küldi be; l) aki a 7. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a közellátásügyi mi­niszternek, vagy a közellátási kormánybiz­tosnak, illetőleg a közstégi elöljáróságnak­(polgármesternek) a tej és tejtermékek szét­osztására, valamint a beváltott jegyek (utal­ványok) elszámolására vonatkozó rendelke­zéseit megszegi, vagy kijátssza. (2) A pénzbüntetésre az 1928: X. tör­vénycikk rendelkezései az irányadók, azzal az eltétessél, hogy a pénzbüntetés legmaga­sabb összege nyolcezer pengőig terjed; olyan esetben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a ki­hágás elkövetője a cselekménnyel illetékte­lenül elért nyolcezer pengőnek a megállapí­tott nyereség kétszeresével felemelt összege.. (3) Azt a tej- vagy tej termékkészlet et, amelyre vonatkozóan a kihágást elkövették, el kell kobozni. Az elkobzott áruk értékesí­téséből befolyó összeg teljes egészében, az államkincstárt illeti. (4) A kihágás miatt az eljárás a közt­igazgatási hatóságnak, az államrendőrség működési területén az államrendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskö­rébe tartozik. Szakminiszternek az' 1929 : XXX. te 59. §-a (1) bekezdésének 3- pont­jában foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából á közellátásügyi minisztert kell tekinteni.

Next

/
Thumbnails
Contents