Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 1168. Az országos építésügyi kormánybiztos 1945. évi 5.040. 0. É. K. számú rendelete Budapest székesfőváros területére vonatkoz óian egyes építésrendészeti szabályok átmeneti megállapításáról. - 1169. Az országos építésügyi kormánybiztos 1945. évi 4.010. 0. É. K. számú rendelete a háborús események következtében megrongálódott épületek helyreállításával, illetőleg romépületté nyilvánításával, lebontásával és anyagának zár alá vételével. - # kapcsolatos ideiglenes építési szabályok megállapításáról.

1840 1109- 4.M0/1M5. O. É- K. flB. 9. §. (1) A polgármester a hozzá benyújtott helyreállítási kérelem- tárgyában — helyszíni szemle alapján — hat nap alatt érdemben határoz. A községi elöljáróság a hozzá benyújtott kérelmet a községi építési bizottság véleményével, a bizottság által tartott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvvel és saját véleményével kiegészítve a járási főjegyzőhöz köteles hat nap alatt felterjeszteni. A járási főjegyző a helyreállítás engedélyezése tárgyában három nap alatt határoz. (2) A polgármester (járási főjegyző) az építési engedély megadásával egyidejűleg az építési munkák megkezdésének engedélyezése tárgyában is határozni köteles. (4.900/ 1945. O. É. K. számú rendelet 3. §-a.) 10. §. (1) Nem lehet megengedni a helyreállítási munkálatok elvégzését, ha: a) az épület, amelynek helyreállítását kérik, az építésrendészet szabályainak vagy — városrendezési terv alá eső területen — a városrendezési tervnek nem felel meg, pl. nem a megállapított építési vonalon áll vagy általában a városrendezés tervének végrehajtását gátolja (1937:VI. te. 19. §-ának (2) bekezdése) ; b) az épület helyreállítása a készülő, de még jóvá nem hagyott város- (község) rendezési tervvel ellenkezik, avagy a tervezett rendezés végrehajtását később megdrágítaná, illetőleg másként megnehezítené (1937:

VI. te. 19. §-ának (5) bekezdése); c) az épület helyi vagy országos főforgalmi út mentén áll és annak [szükséges kiszélesítését gátolja (30.300/1940. B. M. számú rendelet, Rendeletek Tára 147. lap); d) az épület a vonatkozó építésügyi szabályoknak nem felel meg és azt a helyreállítással kapcsolatban sem lehet megfelelően átalakítani; e) az épület beépítésére ki nem jelölt területen van, kivéve az 1937:VI. te. 19. §-ának (3) bekezdése alá tartozó épületeket; /) az épület szerkezetében már elavult, kivéve a műemlék jellegű épületeket; g) az épületet a jelen rendelet 12. §-a szerint romépületnek kell tekinteni. (2) A helyreállítással kapcsolatban az olyan megsérült tornyokat, díszítéseket és egyéb hasonló felépítményeket, amelyek az • épületnek a városképben való esztétikai megjelentését zavarják, el kell távolítani. (3) A hatáság a város- (község) rendezési, • illetőleg városfejlesztési szempontok, valamint a gazdasági, szociális, kulturális ós egyéb közszempontok mérlegelésével a legszükségesebb állagvédelmi intézkedések megtételét az (1) bekezdés a)—f) pontjában felsorolt esetekben is kivételesen, a kormánybiztosi kirendeltség előzetes hozzájárulásal, legfeljebb három év tartamára megengedheti; a megállapított időtartam után za, épületet le kell bontani, illetőleg megfelelőé* át kell építeni. 11. §. (1) A megsérült épületek helyreállítását a legegyszerűbb módon — mindea felesleges fényűzés elkerülésével — kell elvégezni. (2) A helyreállításhoz lehetőleg a helyszínen levő rom vagy bontási anyagot kell felhasználni. (3) A helyreállításra felhasználható anyagokra vonatkozóan általában a következő irányelvek a mérvadók: a) Az alapozásokhoz és a falazatokhoz — hacsak erőtanilag lehetséges — bontási téglát vagy terméskövet kell használni A szerkezetek méretei szempontjából nem a korábbi állapot, hanem az újabb erőtani számítások alapján megállapított szükséglet irányadó; lehetőleg az erőtanilag legjobban kihasznált és leggazdaságosabb szerkezeteket kell alkalmazni. b) A külső vakolásokat a legegyszerűbb módon, lehetőleg párkányok és dísz vakolások elkerülésével kell készíteni. Ha azonban a városképi és esztétikai szempontok indokolttá teszik — amennyiben az túlságosan nagy munkatöbbletet nem jelent és anyaggazdálkodási szempontból aránylag gazdaságosan megoldható — az épület megsérült homlokzatát lehetőleg az épület eredeti homlokzata szerinti kivitellel és anyaggal kell helyreállítani. A meglevő, részben megrongálódott bonyolult szerkezetű párkányzatokat, az architektónikus ablakkereteket, stb. helyreállítás helyett lehetőleg le kell verni és helyüket simán be kell vakolni. A külső vakolást — különösen olyan esetekben, amikor a helyreállítandó felülethez képest aránytalanul nagy állványzatra van szükség —. az állványozás nehézségei miatt ideiglenesen mellőzni lehet. c) A beton- és vasbeton szerkezeteket, a fedélszerkezeteket és általában mindennemű szerkezeteket a megengedett igénybevétel teljes kihasználásával az anyaggazdálkodási szempontból leghelyesebb terv szerint kell készíteni. d) A fedélszékeket, azoknak lécezését és általában a faszerkezeteket lehetőleg lebontott, de egészséges faanyaggal kell helyreállítani. e) A tetőhéj hiányosságait a lehető legegyszerűbb módon, esetleg a fedés ritkításával (kettős helyett egyszerű cserépfedés) kell helyreállítani. Papíriedéseknél a legfelsőbb réteg egyelőre elhagyható^ de azt később pótolni kell. f) Az ablakokat rendszerint csak egyrétű üvegezéssel szabad ellátni, tehát vagy csiak a külső, vagy csak a belső ablakszár-