Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 100. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 1.982. M. E. számú rendelete a tudományos vagy művészeti szempontból jelentős elkobzott tárgyak felhasználásáról. - 101. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 2.240. M. E. számú rendelete a szeszegyedáruság, illetve a szeszipar működésének biztosítására. - 102. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 2300. M. E. számú rendelete a társadalombiztosítási önkormányzat megvalósítása, valamint egyes társadalombiztosítási kérdések átmeneti rendezéséről.

140 i( > 2- 2.300/1945. M. E. sz. további 15 nap alatt jóváhagyásra nem terjeszti fel, a szabályzatot a miniszter rendelettel állapítja meg. (6) A népjóléti miniszter azoknak az önkormányzati szervéknek működését, me­lyek jogellenesen működnek, felfüggeszt­heti és e szerveket fel is oszlathatja, ha jogszerű működésük egyébként nem bizto­sítható. A feloszlatott szervek hatáskörét az érdekelt Önkormányzati szerv újbóli megalakulásáig a népjóléti miniszter mi­niszteri biztosra ruházhatja, II. FEJEZET. A biztosítási kötelezettségre, a biztosítási szolgáltatásokra és a teherviselésre vonat­kozó rendelkezések. 7. §. (1) Az 1927 :XXL te. 3. § : ának második bekezdésében, valamint az 1928: XL. t.-c. 4. §-ában említett munkavállalók javadalmazásuk összegéíré tekintet nélkül betegségi, illetőleg öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítási kötele­zettség alá esnék. (2) A törvényeknek és más jogszabá­lyoknak mindazok a rendelkezései, amelyek az (1) bekezdés hatálya alá eső munka­vállalók és más munkavállalók között akár a teherviselés és a szolgáltatások, akár a biztosító intézeti illetékesség kérdé­sében vagy más szempontból küöönbséget tesznek, továbbra is hatályban maradnak. 8. §. A kötelező betegségi és öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági bizto­sítást ellátó intézet önkormányzata a bizto­sításukat önkéntes továbbfizetés&iel fenn­tartó azokat a munkavállalókat, akiknek biztosítási kötelezettsége a munkaadó vál­lalatának, üzemének, hivatalának,. fof?lal­ktozásának vagy háztíairtásának háborús kártételek okozta pusztulása miatt szűnt meg. legfeljebb egy évi időre az egyébként fizetendő járadékokból részben, vagy kivé­teles méltánylást érdemlő esetben egészben is felmentheti. 9. §. (1) Az 1927:XX! te. 21. §-a'és az 1928 :XL. te. 24. §-a akként módosítta­tik, hogy a munkaadó a betegségi biztosí­tási, úgyszintén az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvaság! biztosítási kötele­zettség alam'án befizetett járulék;ok fejé­ben a biztosítottak javadalmazásából nem vonhat le semmit. Tilos és' érvénytelen egyfelől a munkaadó, másfelől a biztosí­tásra kötelezett, illetőleg ennek v szülője vagv gyámja között olyan szerződés kö­tése, ;- amely a munkaadónak járulékok fejében levonási jogot enged. (2) Az (X) bekezdésben foglaltakat a 'bányanyugbérbiztosításban is értelemsze­rűen alkalmazni kell. Az 1928:XL..te. XI. fejezete alapján működő elismert vállalati nyugdíjpénztárakat illetően a népjóléti mi­niszter felhatalmazást kap, hogy a tehervi­seléssel kapcsolatos kérdéseket az (1) bekez­désben foglaltakkal összhangban rendelettel szabályozza. 10. §. Az Országos Társadalombiztosító Intézetnek, illetőleg a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének és a Magyar Hajózási Betegségi Biztosító Intézetnek önkormány­zata. 1. a betegségi biztosításban rendszeresí­tett természetbeni szolgáltatások nyújtását — ideértve a kórházi ápolást is — engedé lyezheti olyan biztosítottak és családtagjaik részére is, akik igazolják, hogy az igény­jogosultságra vonatkozó feltételeknek (6500/ 1935. M. E. számú rendelet 16. és 19. §-a (Rt. 1935. évi 271. o,), 7.200/1942. M. E. számú rendelet 9. és 11. §-a (Rt. 1942. évf. 2844. o.) a munkaviszony fennállása tekin­tetében háborús kártételek, vagy elhárítha­tatlan háborús akadályoztatás miatt nem tudnak megfelelni; 2. a baleseti, valamint az öregségi, rok­kantsági, özvegységi és árvasági, végül a bányanyugbérbiztosítási ágak terhére a jára­dékok (bányanyugbérek) további fizetését a járadékosok (nyugbéresek) jelentkezésétől, illetőleg a járadékra (nyugbérre) jogosságuk igazolásától teheti függővé. 11. §. (1) Az 1927 :XXI. te. 74. §-a az­zal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy az említett § (1) bekezdésében felsorolt szol­gáltatások a baleseti teljes járadékra, vagy a legalább 50%-os keresőképességcsökkenés alapján megállapított rész járadékra jogosult elhalt biztosított családtagjait is megilletik. (2) Az elhalt járadékos övegye 50%-át, gyermekei pedig egyenkint 15%-át kapják annak a járadéknak, amelyet az elhalt leg­utoljára élvezett; az elhalt járadékának tehe­tetlensége miatt felemelt része (1927:XXI. te. 73. i§-ának negyedik bekezdése) e szem­pontból nem jön tekintetbe. Az igényjogo­sult családtagok együttesen nem kaphatnak többet, mint annak a járadéknak 100%-át, amelyre az elhaltnak elhalálozása előtt igény joga volt. Ha a családtagok az e §-ban említett szolgáltatásokon felül az 1928:XL. törvénycikk, illetőleg a 300/1942. B. M. számú rendelet (közzétéve a Budapesti Köz­löny 1942. évi április hó 5-én me^elent 78. számában) alapján is. jogosultak járadékra (nyugbérre), járandóságaik együttes összege az elhalt biztosított beszámítható javadal­zásának 100%-ánál nagyobb nem lehet, az e mértéket meghaladó összeggel a baleseti ág terhére eső szolgál tatásrészt kell csökken­teni. Az 1927 :XXL te. 75—78. !§-ában fog­laltakat egyébként megfelelően alkalmazni kell.

Next

/
Thumbnails
Contents