Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 1062. A pénzügyminiszter 1945. évi 121.170. P. M. számú rendelete a vagyonváltság fizetése szempontjából a búzja 1945. évi augusztus havi árának megállapításáról - 1063. A pénzügyminiszter 1945. évi 190.273. P. M. számú rendelete a háborús események következtében elveszett, megsemmisült vagy használhatatlanná vált telekkönyvek pótlására irányuló eljárás illetékmentességéről. - 1064. A pénzügyminiszter 1945. évi 120.700. P. M. számú rendelete az újjáépítési közmunka váltság kivetéséről és kezeléséről.

1636 1064. 120.700/1945. P. M. sz. hónapra szóló érvénnyel — kiállított bizo­nyítvánnyal kell igazolni. 35. §. (1) A váltságkötelesek tartozásukra fizetési halasztást rendszerint nem igényel­hetnek. (2) kivételes méltánylást érdemlő eset­ben a tartozás megfizetésére a hátralékos egyéni kérelme alapján az állami adóhivatal legfeljebb egy havi fizetési halasztást enge­délyezhet. Ezt a határidőt a pénzügyigazfa­tóság rendkívül indokolt esetekben legfel­jebb három hónapra felemelheti. (3) A fizetési kedvezmény engedélyezé­sének módja tekintetében általában a köz­adók kezelésére vonatkozó szabályok az irányadók. 30. §. (1) A váltságot kis- és nagyközsé­gekben a községi elöljáróságoknál (községi adóhivatalnál), törvényhatósági joggal felru­házott és megyei városokban a városi adó­hivataloknál {kerületi adóiszámviteli osztály­nál), a K. K. H. Ö. 35. §-a szerint köz adók átvételére jogosított községi (városi) köze­gek kezeihez kell befizetni. (2) A váltságot, mint községi (városi) közegek által beszedendő közadót beszedik és azok befizetésének megtörténtét az átvett összeg beírása és neveik bejegyzése mellett a közmunkadgazolványban, illetőleg nyugtá­ban jogérvényesen igazolják: 1. kisközségekben a pénztárnok és a körjegyző, illetőleg ott, ahol pénztárnok nincs, a bíró és a körjegyző; 2. nagyközségekben a pénztárnok és a jegyző; ha azonban a községnek pénztár­noka és ellenőre van, a pénztárnok és el­lenőr; 3. törvényhatósági joggál felruházott és megyei városokban a városi adóhivatal pénztárnoka és ellenőre. (3) Nem tekinthető a váltságbefizetés megtörténtnek, ha valaki nem közadók át­vételére jogosított személlyeknek, hanem más személyeknek aidjai át a váltságfizetésre szolgáló pénzt. Ebben az esetben a váltság­köteles a pénz átvételére nem jogosított sze­mélynek átadott összeg erejéig a kincstárral szemben továbbra is felelős marad, fennma­radván az a jogai, ho>gy ai pénz átvételére nem jogosított személlyel szemben igényét magánjogi úton érvényesítse. '4) A váltságköteles a befizetések al­kalmával ^ tartozik közmunkaigazolványát magával hozni. Ha a váltságkötele,s a köz­munkaigazolványát nem hozza el, a befize­tésről ideiglenes nyugtát kell kiállítani, amelynek kiállításáért a pénzügyminiszter által engedélyezett díj szedhető. A közmun­kaigazolvány kiállítása előtt teljesített fize­tésekről szintén ideiglenes nyugtát -kell ki­állítani, de ennek kiállításáért díj nem szed­hető. . (5) A váltságkötelesek a- községi elöljá­róságnál (városi adóhivatalnál, kerületi adó­számviteli osztálynál) fizetendp tartozásukat postautalványon vagy a postatakarékpénz­tári csekk és kliringforgalom igénybevételé­vel is beküldhetik a községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak, kerületi adószámvi­teli osztálynak). Elbben az esetben, a csekk­lap elismervényén az összeg rendeltetése mellett a közmunkaigazolvány számát (al­számát) és a befizető nevét is fel kell tün­tetni. Ezeknek az adatoknak feltüntetése nélkül a befizetési lap elismervénye» a 22. §-ban említett közmunkaigazolvány mellett a tartozás kiegyenlítésének bizonyítására el nem, fogadható. (6) A községnél (városnál) befizetett váltság összegét a községi adóbeszedési napló (2060. rakt. sz.) egyik üresen hagyott (14—17) hasábjában kell bevételezni. Ugyanitt' kell bevételezni a munkáltató ál­tal ai 14. § értelmében készített illetmény­jegyzék alapján teljesített befizetéseket, illetőleg Budapest székesfőváros és a 20. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó vidéki városok váltságfőkönyvében házankint egy tételszám alatt előírt, de az egyes házakban lakó vált ságköteleseket egyénenként terhelő váltságnak szabadlapokon nyilvántartott összegére az egyes váltságköt elesek által egyénenként teljesített, fizetéseket is. (7) A befizietetlt összeget iá jegyző, (köz­ségi, városi adóhivatal, kerületi adószámvi­teli osztály) köteles még aznap a főkönyv­ben is elkönyvelni. Budapest székesfőváros és a 20. .§ (2) bekezdésének hatálya alá tar­tozó vidéki városok váltságfőkönyvében há­zankint egy tételszám alatt előírt, de az egyes házakban lakó váltságköteleseket egyé­nenkint terhelő váltságnak a szabadlapo­kon nyilvántartott összegére :.iz egyes vált­ságkötelesek által egyénenkint teljesített befizetéseket az adóbeszedési naplóból még a bevételezés naipján a házanként készített szabadlapokon is el kell könyvelni. Az ek­ként elkönyvelt! befizetéseket viszont az egyes házak szabadlapjain havonta kelj ösz­szegezni és a havi lerovás végösszegét kell havonta egy tételben, minden hónap utolsó köznapján a váltságfőkönyvbe az illető ház váltságköteleseinek együttes főkönyvi tétel­száma alatt bejegyezni. (8) Ha az adózó váltságát postautalvá­nyon, illetőleg a'postatakarékpénztári csekk­es kliringforgalom igénybevételével küldi be, a pénz feladása, illetőleg befizetése al­kalmával köteles a postautalványt, illetőleg postatakarékpénztári befizetési lapot — a

Next

/
Thumbnails
Contents