Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 1062. A pénzügyminiszter 1945. évi 121.170. P. M. számú rendelete a vagyonváltság fizetése szempontjából a búzja 1945. évi augusztus havi árának megállapításáról - 1063. A pénzügyminiszter 1945. évi 190.273. P. M. számú rendelete a háborús események következtében elveszett, megsemmisült vagy használhatatlanná vált telekkönyvek pótlására irányuló eljárás illetékmentességéről. - 1064. A pénzügyminiszter 1945. évi 120.700. P. M. számú rendelete az újjáépítési közmunka váltság kivetéséről és kezeléséről.

1632 # 1064, 120-700/1945. P. M. sz. (6) A fellebbezési határidő elmulasztása miatt a váltságköteles igazolással élhet, ha a fellebbezést el nem hárítható akadály miatt nem adhatta be a megszabott határidőben. (7) A hitelt érdemlő módon indokolt iga­zolási kérelmet ebben az esetben a fellebbe­zéssel együtt 15 nap alatt kell beadni attól a naptól számítva, amelyen a fellebbezés leg­később beadható lett volna, vagy ha az aka­dály később szűnt meg, amelyen, az meg­szűnt- A mulasztás napjától számított hat hónap eltelte után azonbian igazolási kérel­met többé nem lehet előterjeszteni. (8) Az igazolási határidő elmulasztása esetében további jogorvoslatnak helye nincs. (9) Az igazolási kérelmet az állami adó­hivatal az ügy érdemének tárgyalása előtt "bírálja el s amennyiben az igazolást elfo­gadja, egyben az ügy érdemében is határoz; ha az igazolást nem fogadja el, a fellebbezést visszautasítja. (10) El nem hárítható az olyan akadály, amely a váltságkötelest önhibáján kívül gá­tolja a fellebbezés beadásában és a váltság­köteles ezt a gátló körülményt a kellő gon­dosság ellenére nem tudja elhárítani, illető­leg megszüntetni. Ilyen el nem hárítható akadály pl. a váltságkötelesnek legalább 15 napon át tartó betegsége, vagy külföldön való távolléte, de csakis abban az esetben, ha ez alatt az idő alatt nem volt helyettese, al­kaímazotltja, vagy megbízottja, aki üzleti ügyeit lebonyolította, illetőleg vagyonát ke­zelte, vagy ha az említett idő alatt az üzlet vagy vagyon kezelése is szünetelt. 19. §. (1) Az állami adóhivatalnak a váltság jogossága és mérve kérdésében ho­zott határozata ellen a pénzügyigazgatóság­hoz fellebbezésnek van helye. A pénzügy­igazgatóság a fellebbezés tárgyában végső­fokon határoz. (2) A pénzügyigazgatósághoz intézett fellebbezésnek halasztó hatálya nincs. (3) A fellebbezést az állami adóhivatal­nál kell benyújtani. (4) Az állami adóhivatalnak a fellebbe­zést elkésés miatt visszautasító, valamint! az igazolási kérelmet elutasító határozata ellen szintén a pénzügyigazgatósághoz lehet fel­folyamodással élni. III. FEJEZET. Könyvelés és nyilvántartás. 20. §. (1) A váltságot könyveli és nyil­vántartja: 1. egyénenkint a községi elöljáróság (vá­rosi adóhivatal, kerületi adószámviteli osztály), 2. községenkint (városonkint) az állami adóhivatal, 3. adóhivatalonkint, megyei városonkint és törvényhatóságonkint a pénzügyigazgató­ság mellé rendelt számvevőség. (2) Budapest székesfővárosban és azok­ban az 50.000 lélekszámot meghaladó lakos­ságú vidéki városokban, amelyekben a város lakossága házankint házmegbizottat, ház­csoportonkkit pedig háztömbmegbizottat vá­laszt, az egy házban lakó váltságkötelesek tekintetében a váltságot a főkönyvben há­zankint egy tételszám alatt kell könyvelni. (3) A (2) bekezdés aílikalmazásában az egy házban lakók váltságának nyilvántartása szabadlapokon (kartoték) történik. Ha a vált­ságot a 14. § és 16. § (6) és (7) bekezdése ér­telmében a munkáltató köteles viselni, a sza­badlapokon — a munkáltató nevének és fő­könyvi tételszámának feljegyzése 'mellett — ezt kell nyilvántartani. A váltságkötelesek lakásváltoztatását és a kötelezettség tekinte­tében irányadó minden változásit iái házmeg­bizoitt három napon belül köteles a városi adóhivatalnak (kerületi adószámviteli osz­tálynak) bejelenteni. A házmegbizoitt ellen­őrzi, hogy a házban lakó váltságkötelesek havonta pontosan eleget tesznek-e fizetési kötelezettségüknek. Azokat a váltságkötele­seket, akik a kivetett váltság havi összegé­nek befizetését igazolni nem tudják, a városi adóhivatalnak (kerületi adószámviteli osz­tálynak) haladék nélkül be kell jelenteni. 21. §. (1) A kivetett váltságot a községi elöljáróság (városi adóhivatal, kerületi adó­szám vitleli osztály) az együttesen kezelt adók­tól elkülönítve az „Újjáépítési közmunka­váltság fŐkönyv"-ben egyénenkint írja elő, könyveli és tartja nyilván. (2) A főkönyv első része a váltságalap kivezetésére vonatkozó adatok nyilvántar­tására szolgál és a kivetési lajstromot helyet­tesíti. A főkönyv második része a tulajdon­képeni főkönyv s ez a rész szolgál egyrészt a váltság összegének $ a beálló évközi válto­zásoknak feltüntetésére, másrészt a lerovasi adatoknak elkönyvelésére. (3) Budapest székesfővárosban és a 20. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó váro­sokban a házankint kivetett és szabadon álló lapokon nyilvántartott váltságot a főkönyv­ben egy tétel alatt az utca és házszám meg­jelölésével kell elkönyvelni. 22. §. (1) A községi elöljáróság (polgár mester) af közmunkakötelezettség alá eső minden személy részére igazolványt állít ki, amely a munka teljesítésének vagy a váltság befizetésének, illetőleg a közmunka alól való állandó vagy ideiglenes mentesítésének tanú­sítására szolgál. A közmunka igazolvány ki­állításáért díj nem szedhető.

Next

/
Thumbnails
Contents