Rendeletek tára, 1945
Rendeletek - 1061. A pénzügyminiszter 1945. évi 235.150. P. M. számú rendelete a zsidótörvények alapján megvont italmérési engedélyek visszajuttatásával kapcsolatos kérdésekről szóló 3.630/1945. M. E. számú rendelet és az ezt módosító 5.990/1945. M. E.számú rendelet végrehajtásáról
1622 1061. 235.150/1945. P. M. sz. 1061. A pénzügyminiszter 1945. évi 235.150. P. M. számú rendelete a zsidótörvények alapján megvont italmérési engedélyek visszajuttatásával kapcsolatos kérdésekről szóló 3.630/1945. M. E. számú rendelet és az ezt módosító 5.990/1945. M. E. számú rendelet végrehajtásáról. A zsidótörvények alapján megvont italmérési engedélyek visszajuttatásával kapcsolatban az üzleti berendezés (felszereléjs) átvétele és a beruházások (helyreállítások) értékének megtérítéséről szóló 3.630/1945. M. E. számú rendelet (Rt. 1945- évf. 202. o.) és az ezt módosító 5.990/1945. M. E. számú rendelet (Rt. 1945. évf. 607. o.) végrehajtására vonatkozólag az igazságügyminiszterrel egyetértve a következőket rendelem: 1. §. Az italmérési engedélyek visszajuttatásával kapcsolatban a 5.990/1945. M. E. számú rendelet alapján felállítandó egyeztető bizottságot az érdekelt fél vagy az érdekelt felek kérelmére az üzlet helye szerint illetékes pénzügyigazgatóság székhelyén működő járásbíróság mellett kell megalakítani. 2. §. Az egyeztető bizottság három tagból áll. Elnöke a járásbíróság elnöke, illetőleg az általa kijelölt ítélőbíró. Az egyeztető bizottság egyik tagját az eredeti engedélyes, másik tagját az időközi engedélyes jelöh. ki. Az elnök a bizottság írásbeli teendőinek ellátására jegyzőkönyvvezetőt rendelhet ki. 3. §. (1) Az egyeztető bizottság megalakítása iránt, valamint a 3.630/1945. M. E. számú rendelet 2. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján fizetendő összeg megállapítására irányuló kérést együttesen l^ell a pénzügyigazgatóság székhelyén működő járásbíróság elnökéhez intézve két példányban benyújtani. A kérelmet előterjesztő félnek a kéréssel egyidejűen azt a személyt is be kell jelentenie, akit az egyeztető bizottságba a maga részéről tagként kiküldeni kíván, egyben pedig csatolnia kell a kijelölt személynek azt a nyilatkozatát is, hogy a vitás kérdés eldöntésében mint bizottsági tag hajlandó részt venni. (2) A járásbíróság elnöke a. beadvány alapján az egyeztető bizottság megalakítása^ iránt intézkedik. Ebből a célból — ha az egyeztető bizottság elnökéül mápt kíván — elnökül kijelöli az illető ítélőbíró't. Az egyeztető bizottság kijelölt elnöke a beadvány másodpéldányát az ellenérdekű félnek azzal a felhívással küldi meg, hogy ez köteles a felhívás kézbesítésétől számított nyolc napon belül az egyeztető bizottság részére küldendő tag nevét, foglalkozását, címét ég a tagság elfogadására irányuló nyilatkozatát, valamint az ügyre vonatkozó . észrevételeit közölni, mert ellenkező esetben a bizottsági tag kijelölése iránt hivatalból fog intézkedni. 4. §. Az egyeztető bizottság eljárásával kapcsolatban felmerült költségeket a kérelmet előterjesztő fél köteles előlegezni. Az elnök mielőtt a bizottság összehívása iránt intézkednék, felhívja a kérelmet előterjesztő felet, hogy megfelelő összegű előleget a járásbíróság elnöki pénztárába fizessen bé s azt nála záros határidő alatt igazolja. 5. §. Az elnök — amennyiben a kérelmet előterjesztő fél a költségek előlegezésére irányuló kötelezettségének eleget tett — az egyeztető bizottság összehívása iránt intézkedik. 6. §. Az egyeztető bizottság két tagja az első tárgyalás megkezdése előtt a bizottság elnökei előtt esküt, illetőleg fogadalmat köteles tenni. Az eskü, illetőleg a fogadalom szövege a következő: „Én . . ...... . esküszöm, hogy mint az egyeztető bizottság tagja, a tagságból folyó feladatomat elfogulatlanul fogom ellátni. Isten engem úgy segélj ení" „Én ; . becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy mint az egyeztető bizottság tagja, a tagságból folyó feladatomat elfogulatlanul fogom ellátni." 7. .§. Az egyeztető bizottság a méltányos jog szellemében jár el, és amennyiben a jelen rendelet másként nem rendelkezik, a magánjog általános szabályait alkalmazza. 8. §. (1) Az egyeztető bizottság eljárásária — amennyiben a 3.630/1945. M. E., az 5.990/1945Í M. E. számú, valamint a jelen rendelet eltérő rendelkezéseket nem foglal magában — a polgári perrendtartásban megállapított alapelvek irányadók. (2) A bizottság az érdekelt felek indítványára és költségére tanút és szakértőt is meghallgathat. 9. §. Az egyeztető bizottság a vitás kérdés felett szóbeli tárgyalás után szótöbbséggel dönt. Határozatában az iránt is rendelkezik, hogy az eljárás során felmerült költségeket melyik fél viseli, illetőleg, hogy azt a felek milyen arányban viselik. A határozatot az illetékes pénzügyigazgatósággal is közli. 20. §. Az egyeztető bizottság előtt kötött egyezség a bizottság által hozott határozat hatályával bír. 11. §. Ha az eredeti engedélyes a bizotitság által megállapított összeget 15 nap alatt meg nem fizeti, a 3.630/1945. M. E. számú rendelet 2. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. . • 12. §. (1) Az egyeztető bizottság elnökét