Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 1032. A népjóléti miniszter 1945. évi 11.500. N. M. számú rendelete a társadalombiztosítási bejelentési és nyilván tartási kötelezettségről szóló 270.000/1943. B. M. számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről

1032. 11.500/1945. N. M- sz. 1559 A X. sz. melléklet hátlapjára kerülő szöveg (11.50011945. N. M.) Tudnivalók a „Havi bejelentési jegyzék" kiállításához. Ezt a hava bejelentési s jegyzéket ininden munkaadó, aki értelmisági vagy ezekkel hasonló állásban levő munkavállalót, továbbá havi java . dalmazásbain részesülő irodai segédszemélyzethez tartozó munkavállalót- (irodai altiszt, irodasegéd, irodaszolga, ajtónálló, kapus, kézbesítő, éjjeliőr stfbO foglalkoztat, pontosan és olvashatóan 2 pél­dányban kiállítva és összeifűzve a tárgyhónapot követő hónap 8-ik napjáig az Intiézetnek megkül­deni köteles. A jegyzékben fel kell tüntetni a vál­lalatiban, üzemben, hivatalban vagy foglalkozás­ban az illető bejelentési időszak alatt bármely idő­tartamon át foglalkoztatott minden munkavállaló nevét és a megkívánt egyéb adatokat. Ha a munka­adó a .bejelentési jegyzéket három példányban küldi meg, az Intézet a bejelentés megtörténtét a munkaadónak visszaadandó együk példányon is­meri el. A biztosítási járulékot legkésőbben a jegyzék benyújtási határidejének napjáig <a. hónap 8-ik napja) kell megfizetni. Az ellen a munkaadó ellen, aki a fizetésteljesítési elmulasztja, az Intézet a fizetést meghaigyast haladéktalanul! kibocsátja, a fizetési meghagyás/ jogerőre emelkedése után pe­dig a végrehajtási eljárást megindítja. A munkavállalók neveit betűsoros rendben kell a jegyzékben beírni. A iszületési helyre, a be­lépés napjára valamint az előiztő munkaadó nevére és üzeme helyiére vonatkozó adatok feltüntetését mellőzni lehet azoknál a munkavállalóknál akik a munkából nem léptek ki. A 8. alatti ^kilépésének! napja" rovatát, ha a munkavállaló állásából kilép, a kilépés napjának bevezetésével még akkor is< ki kell tölteni, ha a munkavállaló munkaviszonya a bejelentési idő­szak utolsó napjával szűnik meg. A 8. alatti ,,fizetés változásának napja"' ro­vatba a javadalmazásiban beállott változás napját kell beírni. Visszamenőleges hatályú javadalmazás emelés esetében külön kell feltüntetni a vissza­menőleg folyósított és külön a bejelenitési idő­szakra folyósított fizetés öszegét. A10—15. alatti rovatba a munkaviszonyból szár­mazó minden készpénz, úgyszintén minden, termé­szetben kapott járandóságot és végül a harmadik személyek változó szolgáltatásaiból (borravaló stb.) származó bevételt kell bevezetni. A biztosított ja­vadalmazásba számít a fizetés, a bér, a napibér, a lakáspénz, a működési, a drágasági, a túlórá­éi bárminő más pótlék, a fizetést kiegészítő állandó közlekedésa költség, a jutalom, a jutalék, az egyez­mény vagy darabszám szerint járó díj. (1927:XXI. t.-c. 16. §-a, 1928 :XL. t.-c. 3. §-a.) A 12, alatti rovatba a munkavállalónak ter­mészetben nyújtott juttatást kell bevezetni, a 13. számú rovatba pedig annak pénzbeli egyenértékét. A pénzbeli egyenérték összegét három havanként az Intézet igazgatósága állapítja meg. A vonat­kozó táblázatot az érdekelt munkaadók az Intézet­nél díjtalanul beszerezhetik. A 10 1 —16. hasábokat össze kell adni. A 16. számú hasáb tartalmazza a munkavállalók részére folyósított összes illetményt. Ezen összeg 7%-a adja a munfcaválalók után fizetendő betegségi, 6%-á pe­dig az öregségi, rokkantsági stb. biztositási járu­lék összegét. Ezeket az összegeket a munkaiadónak kell kiszámítani és az illetményjegyssáfc megfelelő rovatába bevezetni. A havi bejelentési jegyzék megfelelő rovatába kell ugyancsak beállítani a baleseti biztosítási díj összegét is, ami szeméiyenként és hetenként 2.— P. Baleseti biztosítási díjat fizetnek azok a munka­adók, akik elemi erővel hajtott gépet vagy gőzka­zánt számottevő termelési tényezőül használnak ugyan, de ötnél több munkavállalót rendszerint nem foglalkoztatnak, valamint azok a munkaadók, akik ilyet nem használnak és tíznél több munka­vállalót rendszerint nem foglalkoztatnak. Azok a munkavállalók, akiknek elismert vál­lalati nyugdíjpénztára van, ugyancsak betűrendes sorban tüntetik fej. munkavállalóikat. Azoknak a munkavállalóknak az összes keresetét, akik nem tagjai az elismert vállalati nyugdíjpénztárnak s így betegség és öregség stb. esetére az Intézetnél kötelezettek biztosításra, a 16. alatti rovatba, azok összes keresetét pedig, akik az Intézetnél csak be­tegség p^fJ^ré .Kötelezettek biztosításra a 17. alatti rovatna kell bevezetni. A betegségi biz^sításL já­rulék kiszámításának alapjául tehát a lö. *.q 17. alatti rovatok összeadásából előálló együttes öss^g szolgál, az öregségi stb. biztosítási járulék kiszá­mításiának alapjául pedig a 16. alatti rovat össze­adásából adódó végösszeg. A havi bejelentéisi rendszer mellett nem kell külön belépést-kilépést és változást jelentő lapo­kat készíteni és azokat az Intézetnek megküldeni. A munkaadó ezeket a jelentéseket az említett jegy­zék megfelelő rovatainak kiállításával teljesíti. Ha a munkaadó a bejelentési időszakban fog­lalkoztatott biztosításra kötelezettet a bejelentési jegyzékből kihagyja, e mulasztása az illető beje­lentési időszakra vonatkozólag a bejelentés elmu­lasztásának minősül akkotr is, ha a biztosításra kö­telezett valamely korábbi vagy későbbi bejelentési jegyzékbe fel van véve. Ha a munkaadó a beje­lentési jegyzékben a biztosításra kötelezett munka­viszonyának időtartamát nem a valóságnak meg­felelően veszi fel az illető biztosításra kötelezett­nek bejelentését a bejelentési időszakra vonatko­zólag meg nem történtnek kell tekinteni. Az előbbi bekezdés eseteiben a munkaadó az illető biztosításra kötelezettnek biztosítása fejében! az egész bejelentési időszakra eső járulékot a. ké­sedelmi pótlék visszamenőleges felszámításának mellőzésével 10%-kai magasabb összegben az In­tézetnek megfizetni köteles akkor is, ha a munka­viszony nem az egész bejelentési időszakon áll fenn. A bejelentési idősizakban megnyílt segélye­zési igényből származó költséget és az eljárási költséget a munkaadó az Intézetnek megtéríteni tartozik. Ha a munkaadó a bejelentési jegyzéket a szabályszerű időben be nem szolgáltatja, a be­tegségi biztosításra kötelezett összes munkavál­lalói után a bejelentési időszakban mégnyílt segé­lyezési igényből származó költséget és az eljáráoii költséget .az Intézetnek megtéríteni köteles. A bejelentési időszakra szabályszerűen járó járulékösszeget 5%-kai magasabb összegben kö­teles megfizetni! az a munkaadó, aki a bejelentési jegyzéket a szabályszerű határidőn túl. de legké­sőbben a határidőt követő nyolc nap alatt szolgál-

Next

/
Thumbnails
Contents