Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 1029. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1945. évi 28.900. V. K M. számú rendelete a sportegyesületek alapszabályainak népi szellemű átalakításáró

1532 1029. 28.900/1945- V. K. M. sz. 1029. * A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1945. évi 28.900. V. K M. számú rendelete a sportegyesületek alapszabályainak népi szellemű átalakításáról. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben a követ­kezőket rendeli: 1. §. (1) Minden sportegyesület — a jö­vőben megalakuló sportegyesület is — köte­les alapszabályait ennek a rendeletinek a rendelkezései szerint átalakítani vagy új alapszabályokat készíteni [13. § (3) bek] és azt latitamozás végett a vallás- és közokta­tásügyi miniszterhez az egyesület székhelye szerint illetékes törvényhatóság első tiszt­viselője útján felterjeszteni. A felterjesztés határideje a már megalakult egyesületeknél az; 1945. évi december hó 31. napja, a rende­let hatálybalépése után megalakuló egyesü­leteknél pedig az alakuló közgyűlés napjá­tól számított 60. nap. (2) Az alapszabályok láttamozása kérdé­sében a vallás- és közoktatásügyi miniszter a belügyminiszterrel egyeitértve határoz. 2. §. A sportegyesület alapszabályaiban az alábbi 3—12. §-olk rendelkezéseinek figye­lembevételével rendelkezni kell az egyesü­let címéről, székhelyéről, működési területé­ről, jelvényéről, zászlójáról, színéről, pecsét­jéről, ügyintézésének nyelvéről, céljairól, pontosan meg kell jelölni a célok elérésére szolgáló eszközöket, továbbá 'rendelkezni kell az egyesület vagyonáról es jövedelmé­ről, azok forrásairól s a vagyon és a jövede­lem kezelésének módozatairól, az egyesületi tagságról, az egyesület intéző szerveiről §s az alapszabályokban vagy annak mellékle­teként meg ( kell állapítani a fegyelmi sza­bályzatot, 3. §. A sportegyesüket címében kifeje­zésre kelF juttatni az egyesület sportegyesü­leti jellegét. 4. §. A sportegyesület jelvényét, zász­lóját és sportruháját űgy kell meghatározni, hogy az a honvédség, más fegyveres őrtes­tületj vagy valamely már működő mási egye­sület jelvényétől, zászlójától, forma- vagy sportruhájától szembetűnően különbözzék, illetve azokat összetéveszteni ne lehessen. 5. §. A sportegyesület céljait és a célok elérésére szolgáló eszközöket úgy kell meg­állapítani, ihogy azok a demokratikus elvek­kel és a szabadság eszméjével összhangban álljanak. Ezek a célok és eszközök általában a következők: a) Az egyesületek tagjai számára test­edzési lehetőség biztosítása és tagjainak sportkiképzése; b) sportversenyek rendezése és tagjai­nak ilyen versenyeken való szerepeltetése; c) sporttelepek, sportépítmények, egye­sületi helyiségek létesítése és fennartása; d) demokratikus szellemű egyesületi élet kifejlesztése és tagjainak sportszerű­ségre való nevelése. 6. §. Az alapszabályokban meg kell álla­pítani a tagsági feltételeket, a tagsági cso­portokat (rendes, rendkívüli, pártoló-, ifjú­sági, tiszteletbeli, stb. tagok), a tagok jogait és kötelezettségeit, a tagdíj összegét, a tag­ság kezdetének és megszűnésének módoza­tait. Biztjosítani kell annak lehetőségét, hogy a tagok az egyesületből bármikor kiléphes­senek. Ki kell továbbá mondani, hogy kül­földi állampolgár csak a vallás- és közokta­tásügyi miniszter engedélyével lehet az egyesület tagja. Az engedélyt a vallás- és közoktatásügyi miniszter a belügyminiszter­rel egyetértésben adja meg. 7. §, Az alapszabályokban fel kell tün­tetni az egyesület vagyonát és jövedelmének forrásait; meg kell határozni azok kezelésé­nek módját. "v 8. §. (1) Az egyesület legfőbb ügyintéző szerve a közgyűlés. A közgyűlés rendes vagy rendkívüli. Rendes közgyűlést kell tartani minden naptári év első negyedében. * (2) Az alapszabályokban meg kell álla­pítani : a) a közgyűlés összehívására jogosult és kötelezett szerveket; b) a közgyűlés összehívásának feltéte­leit és módját; c) a közgyűlés hatáskörét; d) az egyesületi tagok szavazati, tanács­kozási és választójogát, valamint választha­tóságát; e) az elnöklés, az indítványok előterjesz­tése, a tárgyalás, a szavazás, a (határozat­hozatal módját és feltételeit; f) azt, hogy a közgyűlés határozatké­pességéhez legalább a szavazásra jogosult tagok egyharmadának jelenléte szükséges, továbbá, hogy a közgyűlés határozatképte­lensége esetén ugyanazzal a tárgysorozattal 8—30 napon belüli időpontra összehívott új közgyűlés, tekintet nélkül a megjelentek számára, határozatképes lesz; g) azt, hogy a közgyűlésről jegyzőköny­vet kell vezetni, továbbá a jegyzőkönyv ala­kiságainak és hitelesítésiének módját. (3) Kizárólag a közigyűlés hatáskörébe \ tartozik: aj a tisztikar, a választmány, a szám­vizsgálóbizottság tagjainak és póttagjainak megválasztása;

Next

/
Thumbnails
Contents