Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 992. A közellátásügyi miniszter 1945.févi 28.700 K. M. számú leirata a 22.000/1945. K. M. számú (Rt. 1945. évf. 1.394. o.) a bányar- és gyáripari árkiszámításra vonatkozó leirat kiegészítése tárgyában.

992. 28.700/1945. K. M- sz. Í487 50 : 50 arányos és állandó költség aránya esetén, ha pl. 110% volt a rezsikulcs, 50% foglalkoztatottság csökkenés esetén 50%-kal emelhető a kulcs, azaz 110 + 55 = 165%, laz alkalmazható rezsikulcs. Szabályként állapíts ható meg egyébként, hogy a maximálisan elszámolható 50%os kapacitás kihasználás esetén a rezsikulcs annyi százalékkal emelhető, mint ahány százalékkal jelentkezik a rezsi összetételében az állandó költség. A foglalkoztatottság csökkenésének megítélése szempontjából az üzem egységes egésznek tekintendő és

1 legalább három havi átlagos foglalkoztatás veendő figyelembe. b) A munkások élelmezésével és iparcikkel történő ellátásával kapcsolatos ráfizetések. Az árkiszámításban a beszerzett és szétosztott élelmiszerek beszerzési és eladási ára közötti különbség általában — a korábbi rendelkezésnek megfelelően — a, jövőben sem érvényesíthető, kivéve azokat a szakmákat ahol az üzemi ellátás és ráfizetés a múltban is rendszeres volt. Ezzel szemben érvényesíthető: 1. a 9.990/1945. M. E. számú rendelettel (Rt. 1945. évi 788. ©.) elrendelt 10%-os bérpótlék; 2. a szerzett élelmiszerek ellátásával, szétosztásával, valamint az étkezde fenntartásává! kapcsolatos költségek a szociális terhek között; 3. munkavállalók ebédellátásával kapcsolatban felmerülő élelmiszerbeszerzés költségei a tényleg igazolt mértékben azzal a korlátozással, hogy az • ilymódon felmerülő ráfizetés nem haladhiaitja meg a bruttó bérek 15%-át; 4. az iparcikkeknél hatóság rendelkezés következményeképen előálló ráfizetés. Nem számolhatók el továbbra sem az élelmiszerek és iparcikkek beszerzési és eladási árának különbségéből keletkező ráfizetések akkor, ha azok magánvállalati beszerzés vagy kompenzáció útján gyűjtetnek be. ííí. Vegyes rendelkezések. a) Külföldi származású nyersanyagok utánpótlási ára. A beérkező ármegállapítási kérelmekből megállapítottam, hogy Címnek a tagvállalataihoz intézett körleveleiben foglaltakat a vállalatok a kérelmek szerkesztésiénél nem veszik kellőképen figyelembe, ezért teljesség céljából megismétlem a Szövetséghez intézett 21.851/1945. számú módosító leiratomat: „A 4.120/1945. M. E. számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 22.000/1945. K. M. számú leíratom III/3. (anyagköltségek) pontban akként intézkedtem, hogy az olyan külföldről származó nyersanyagoknál, ame* lyeknél a reális utánpótlás ezidőszerint nem lehetséges, a tényleges beszerzési árnak 25-szöröse vehető utánpótlási árként alapul. A leirat kiadásának időpontjában feltételezett átlagos ipari árszint megváltozása miatt az ismételten és több oldalról elém terjesztett kérelmek alapján hozzájárulok ahhoz, hogy a hivatkozott rendelet hatálya alá tartozó bánya- és gyáripari vállalatok árszámításaiknál ezeknél a külföldi beszerzésű nyersanyagoknál olyan szorzószámmal kiszámított anyagárat vegyenek utánpótlási árként alapul, mely hasonló cikkek belföldi gyári (termelői) eladási árának 1944. évi december hó 31. óta bekövetkezett emelkedéséből adódik. Kérem, hogy erről tagvállalatait értesítse. Bár a Magyar Nemzeti Bank a valuták beszolgáltatásánjak elrendelésével egyidejűleg beváltási árfolyamokat is megállapít, amelyeket a Magyar Gazdaságkutató Intézet indexszámainak megfelelően többször módosít és a hozzám érkezett kérelmekben a vállalatok utánpótlási árként általában még ennél is magasabbakat igényelnek, továbbá a legkülönbözőbb módon kiszámított világpiaci árakat igényelnek, mindezek az elszámolási módozatok a jelen rendelet szerinti árkiszámításnál nem alkalmazhatók. A valuta áraktól függetlenül az exportőr felé csak olyan pengőárak érvényesülhetnek, amelyek egyrészről a belföldi fixáraknak járulékos exporthaszonnal növelt összegéből, szabadforglalmú cikkeknél pedig a kivitelre kerülő áruk felvásárlási árából adódnak. A behozatalra kerülő nyersanyagok pedig belföldön olyan pengőáron számolandók el, amelyek a kialakítandó, vagy kiialakítani kívánt belföldi árszintbe beleilleszthetők. A kompenzációk áralakulása szempontjából összefogó egésznek tekintendők és a belföldön érvényesülő pengőértékek összehasonlítása alapján fog döntés történni atekintetben, hogy a kompenzáció önmagában a belföldi árszint sérelme nélkül kiegyenlíthető-e, vagy pedig állami árkiegyenlíté® fog érvényesülni. Külfödi származású nyersanyagok utánpótlási árának kiszámításánál tehát — kivételesen egyéni elbírálás után adandó engedély nélkül — csak a fentemlített 21.851/ 1945. számú leiratban foglaltak szerint lehet utánpótlási anyagárat az árikiszámításban érvényesíteni. b) Fizetési feltételek. A rendelet alapján kiszámított gyári eladási árak helyben gyártelep értendők és azokat a szállítás időpontjában történő készpénzfizetés esetében lehet érvényesíteni. Előrefizetés, vagy előleg nyújtása esetében a magasabb utánpótlási árakat, vagy egyáltalában nem, vagy csak az előleggel nem fedezett rendelési összeg után