Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 991. A közellátásügyi miniszter 1945. évi 21.500 K. M. számú rendelete a vegyipari cikkek legmagasabb nagykereskedői eladási árának megállapításáról.

1484 991< 211500/1945- K- M- ,SZ. (4) A kölcsöncsomagolásért a nagykereskedő az érvényben lévő rendelkezéseknek megfelelő, ennek hiányában a szakmában szokásos betétet számíthatja fel. Ha a vevő a kölesönedényt — használható állapotban — az eladó telepére (üzlethelyiségébe) vagy az eladó telephelyének vasútállomására bérmentve visszaszállítja, a nagykereskedő köteles a betétdíj 80%-át visszatéríteni. 3. §. (1) A belföldi előállítótól beszerzett árucikkek beszerzési, illetőleg önköltségi ára alatt az alábbi költségtételek együttes összegét kell érteni: a) a belföldi termelő vagy az előállító iparvállalat által számlázott ár; b) az árut terhelő és a vevő által viselt helyközi fuvarozási és mellékköltségek, valamint általános forgalmiadó; c) az eladó által számlázott csomagolási költségek; d) igazoltan kifizetett helyi fuvarozási költségek;* e) kölcsöncsomagolás esetén a kölcsön* csomagolás visszaküldésével kapcsolatos költség, valamint — a kölcsöncsomagolás visszaküldése esetén — a betétdíj 20%-a*. f) igazoltan kifizetett szabadalmi díj. (2) A külföldről beszerzett árucikkek beszerzési, illetve önköltségi ára alatt az alábbi költségtételek együttes összegét kell érteni: a) a nettó vételár, azaz az áru külföldi pénznemben kifej ezett és számlával igazolt beszerzési árának pengőben kiszámított értéke a mindenkori hivatalos árfolyam alapulvételével. Külföldi áruknak csere útján történő behozatala (kompenzációs ügyletek) " esetén nettó vételár alatt az export- és importárak felülvizsgálatára illetékes hatóság vagy szerv által jóváhagyott árszámításban szereplő beszerzési ár értendő; b) behozatali engedély és okmánybélyeg költsége, továbbá a külkereskedelmi vagy egyéb illeték; c) devizaigénylési és átutalási költségek, valamint az esetleges meghitelezéssel kapcsolatos költségek; d) az eladó által számlázott csomagolási költségek, kölcsöncsomagolás esetén a kölcsaíncsomagolás visszaküldésével kapcsolatos költségek; e) a távolsági szállítással kapcsolatban felmerült szállítási és biztosítási költségek és az igazoltan kifizetett helyi fuvarozási költségek; f) a vám és a vámeljárással kapcsolatos költségek és illetékek, valamint a forgalmiadó. (3) A beszerzési ár kiszámításánál a számlázott súlyból levonható az olyan 3°/o-ot meg nem haladó okmányeszerűen igazolt és szállítás közben felmerült hiány, melyet sem a fuvarozó, sem a biztosító társaság, sem az eladó nem térít meg. (4) A beszerzési árból le kell vonni a bármely címen élvezett árengedményt. (5) Külföldről behozott vagy belföldi eladótól beszerzett nyersanyagból nagykereskedő által átdolgozott, vagy bérmunkában átdolgoztatott, illetőleg kiszerelt (védjeggyel, és használati utasítással ellátott) áruk önköltségi árának kiszámításánál az (1)—(4) bekezdés szerint kiszámított beszerzési árhoz a kiszerelési munkabér és abban az esetben, ha az áru kiszolgáltatása eredeti csomagolás bontása után es 25 kg-on aluli mennyiségben történik, a csomagolóanyagok költsége külön hozzászámítható. 4;. §. (1) A 3. § alapján kiszámított beszerzési, illetőleg önköltségi árhoz nagykereskedői bruttó haszon címén legfeljebb a beszerzési, illetőleg önköltségi árnak a jelen rendelet mellékletében árucsoportonként megállapított százaléka számítható hozzá. (2) Az olyan vegyipari cikkeket, amelyek a melléklet I.—

III. árucsoportjaiban felsorolva nincsenek, a bruttó haszon számítása szempontjából abba az árucsoportba kell besorozni, amelyhez forgalmilag legközelebb állnak. (3) A melléklet mennyiségi csoportjai mellett az A., B. és C. oszlonokban feltüntetetti bruttó haszonkulcsokat az alábbiak figyelembevételével kell alkalmazni: a) az A. oszlopban felsorolt bruttó haszonkulcsok figyelembevételével kell az eladási árakat kiszámítani, ha a nagykereskedő belföldi termelőtől (előállítótól) beszerzett árut, vagy mint importőr külföldi származású árut vidéki nagykereskedőnek adja el; b) a B. oszlopban felsorolt bruttó > haszonkulcsok figyelembevételével kell az eladási árat kiszámítani, ha

1 a nagykereskedő kiskereskedőnek ad el; c) a C. oszlopban felsorolt bruttó ihaszonkulcsok figyelembevételével kell az eladási árat kiszámítani, ha a nagykereskedő feldolgozónak vagy nagyfogyasztónak ad el. (4) Ha a nagykereskedő az általa külföldről behozott vapv belföldi előállítótól (termelőtől) beszerzett árut más helybeli nagykereskedőnek adja el, ez áru továbbeladása esetén a két nagykereskedő együttesen, legfeljebb a mellékletben feltüntetett bruttó hasznot számíthatja. Ellenkező megállapodás hiányában a bruttó haszon a két nagvkereskedő között fele-fele arányban oszlik meg. A bruttó haszon megegyezés szerinti arányban történő megosztása esetén