Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 981. A közellátásügyi miniszter 1945. évi 23.500 K. M. számú rendelete a készbőrök és cipészkellékek eladásával foglalkozó kis- és nagykereskedők legmagasabb bruttó haszonkulcsának megállapításáról.

981. 23-500/1945, K- M. az. 1467 (2) A rendelet alkalmazása szempontjáoól bőr, illetve eipészkellék nagykereskedőnek kell tekinteni azt, aki készbőröket, cipészkellétkeket, kereskedőnek vagy készbőrcikkeket gyártó, legalább 10 munkást állandóan foglalkoztató tömegtermelő üzemnek ad el. (3) Importőrnek kell tekinteni azt a kereskedőt, aki készbőrnek, cipészkellékeknek vámkülföldről való behozatalával és forgalombahozatalával foglalkozik. 2. §. (1) A beszerzési és utánpótlási árak kiszámításánál a kereskedői eladási árak rendezése tárgyában kiadott 25.000/1945, K. M. számú rendelet (Rt, 1945. évf. 1.455. o.) (Magyar Közlöny 1945. évi október hó 31-i, 105. szám) 2. és 3. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) A beszerzési árak megállapításánál belföldi áruk külföldivel — és viszont — nem hozhatók kapcsolatba. 3. §. (1) Nyilt árusítási üzlettel rendelkező kereskedők a készbőrök és cipészkellékek legmagasabb eladási árainak kiszámításánál a 2. § szerint kiszámított beszerzési vagy utánpótlási árakhoz legfeljebb az alábbi százalékos haszonkulcsokkal kiszámított összegeket adhatják bruttó haszonként hozzá: a) készbőrök és cipészkellékek forgalombahozatalával foglalkozó nagykereskedők az általuk forgalombahozott készbőröknél és cipészkellékeknél legfeljebb összesen 15%; b) készbőrök és cipészkellékek forgalombahozatalával foglalkozó kiskereskedők: 1. kemény áruknál: lábbelikészítésre használt felsőbőröknél, gépszíjaknál és egyéb készbőrféleségeknél . 20% 2. díszműbőröknél 25% 3. hulládékbőröknéL és cipészkellékeknél ............ 30 % (2) A jelein rendeletben megállapított legmagasabb bruttó haszonkulcsok csak Budapest székesfőváros, valamint a 7.640/ 1942. M. E. számú rendelet (Rt. 1942. évf. 2.889. o.) 1. §-a iaüapján közellátás szempontjából Budapesthez csatolt községek (városok: a továbbiakban Nagy-Budapest) területén érvényesek. A törvényhatósági jogú városokban, valamint Nagy-Budapesthez nem tartozó megyei városban működő kereskedők 2% -kai, a Nagy-Budapesthez nem tartozó községekben működő kereskedők pedig 3%-kai kötelesek csökkenteni a jelen rendeletben megállapított haszonkulcsokat. 4. §. (1) Nem minta szerinti feldarabolásban történő eladás esetében a készbőr legértékesebb részének ára legfeljebb 20%kal haladhatja meg az egészbeni eladási árat. Ez a haszontöbbleti azonban csak oly mértékben számítható fel, hogy az összes részek eladási árának átlaga legfeljebb 5%kal lehet magasabb, mintha az egész árucikk egytételben került volna eladásra. (2) Minta szerinti kivágásoknál a jelen rendelet 3. §-a szerint kiszámított kicsinybeni eladási árak legfeljebb összesen 7%kal növelhetők. (3) Márka nélküli készbőrcikkeknél és különleges tételeknél a minőség szerinti osztályozás alkalmával kiszámított eladási egységárak átlaga nem haladhatja meg az egész tételnek jelen rendelet szerint kiszámított eladási árát. 5. §. (1) Nyilt árusítási üzlettel nem rendelkező kereskedők belföldi származású készbőráruknál, valamint cipészkellékeknél legfeljebb a 3. §-ban és 4. §-ban engedélyezett bruttó haszonkulcsoknak csak felét számíthatják fel. (2) Nyilt árusítási üzlettel rendelkező kiskereskedők a cipészkellékek forgalombahozatalánál a 3. §-ban megállapított bruttó haszonkulcsot, — abban az esetben, ha az eladás bontott csomagból történik, tehát párolgás, pórias, szétszóródás esetei állhatnak fenn — még külön 20% hozzáadásával növelhetik. (3) Vámkülföldről származó készbőrök belföldi eladási árainak kiszámításánál, a jelen rendelet 3. §-ában szabályozott bruttó haszonkulcsokat, nyilt árusítási üzlettel rendelkező importőrök, vagy bőráruk forgalombahozatalával is foglalkozó más kereskedők, importőri haszon címén mindenfajta készbőrnél egységesen legfeljebb 7%, nyilt árusítási üzlettel nem rendelkező importőrök legfeljebb 3% hozzáadásával növelhetik. 6. §. (1) Az olyan áru legmagasabb eladási árát, amelyet a kereskedő jelen rendelet hatálybalépése előtt szerzett be, az 1945. évi december hó 31-ig az utánpótlási ár helyett-a tényleges beszerzési önköltség figyelembevételével lehet kiszámítani, ha a kereskedő a jelen rendelet hatálybalépése napján meglevő, számlaszerű igazolás nélkül beszerzett árukészletét külön leltárba veszi fel. A leltárnak tartalmaznia kell az árukészlet meglevő mennyiségét, az áru megjelölését a minőség, a beszerzés időpontjának és a tényleges beszerzési árnak feltüntetésével. Az ilymódon elkészített leltárt a kereskedő a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapig megőrizni, és a hatósági ellenőrző közegeknek felmutatni köteles. 1946. évi január hó 1-től, vagy ha ezen időpontig a leltárban szereplő árukból a kereskedő újabb készletet vásárol, a beszer-