Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 944. A közellátásügyi miniszter 1945. évi 22.000. K. M. számú rendelete a bánya- és gyáripari árrendezésre vonatkozó 4.120/1945. M. E. számú rendelet végre:hajt ásáról.

944. 22.000/1945. K. M- sa. 1397 bízom, meg kell azonban követelnem azt, hogy az utánpótlási ár alkalmazásánál a kalkulációhoz fűzött indokolásban tüntessék fel azt az újonnan beszerzett mennyiséget, amely az utánpótlási ár alkalmazásának alapjául szolgált, azzal a régebbi beszerzésű mennyiséggel együtt, amelynek értéke az utánpótlási ár alkalmazása címén felemeltetett. Olyan régebbi beszerzésű készleteknél, amelyeknél az előbbiek szerinti normális utánpótlási lehetőségek a rendkívüli viszonyok miatt nem állnak fenn, a tényleges utánpótlás megtörténtéig s

a belföldi származású anyagoknál, 1944. évi december hó 3 l-e előtt az arra illetékes hatóság által megállapított ár és a közvetlen beszerzési költségek együttes összegének, külföldről származó nyersanyagoknál pedig a tényleges; beszerzési árnak huszonötszöröse vehető utánpófclási árként alapul. Az utánpótlási ár alkalmazásánál az utolsó tényleges beszerzési ár helyett komoly ajánlat alapján létrejött megrendelésben, illetve kötésben szereplő egységárak is alapul vehetők. Olyan belföldi anyagoknál, amelyeknek árát ai R. 1. §-a alapján megállapítottam, vagy amelyekre vonatkozóan a jelen rendelet 2. §-a alapján a szállító által hozzám benyújtott kalkulációban szereplő árak ellen észrevételt nem. tettem, az általam megállapított, vagy a szállító üzemek részére jóváhagyottnak tekinthető árak vehetők, illetve veendők utánpótlási árként alapul. A felhasznált nyersanyagoknak a termelvényegységre eső költségéből levonandó a keletkezett hulladék, illetve melléktermér kek értéke; ezek értékelésénél az előbbi szempontok szerint kell eljárni. 4. Munkabérek. Közvetlenül elszámolható (ú. n. produktív) munkabérként a termékegységre eső rész vehető számításba; produktív munkabérnek általában mindazok a munkabérek tekintendők, amelyeknél megállapítható, hogy az egyes gyártmány, illetve teljesítmény egységére mekkora közvetlen bérköltség esik. A produktív bérekhez tartoznak — amennyiben a gyártás módjai és az üzem számviteli rendszere ezt lehetővé, vagy szükségessé teszi — a szerelési, beállítási, átvételi és közvetlen csomagolási bérek is. Az összes többi munkabérek, tehát a közvetlenül el nem számolható közvetett bérek (ú. n. improduktív vagy regiébérek) a produktív bér, vagy más regiealap pótlékaként vagy az üzemi vagy az üzleti, általános költségeknél számolhatók el. A produktív bérek olyan összegben számolhatók el, mint amilyen mértékben azok tényleg felmerültek. Ennek ellenőrzése céljából az árszámításban a fenti csoportosításban megadandó a kalkulált cikkre, illetve teljesítményre fordított. munkabérórák száma is. I Munkabér cimén a kalkulációban a mindenkori törvényes rendelkezések szerinti bérek (tehát a jóváhagyott kollektív megállapodások bérei) számíthatók. Ilyen rendelkezés hiányában a ténylegesen kifizetett munkabérek állíthatók be az árkiszámításba. Produktív bér címén, a számviteli rendszernek megfelelő módon, az összes nettó munkabéreket be lehet; állítani, tehát beleértve a vállalat által fizetett munkabéreket, túlórabéreket és egyéb, a kollektív szerződésben megnevezett bérpótlékokat, valamint az igazoltan kifizetett-prémiumokat. A; munkabér után fizetendő adók és hasonló jellegű, szolgáltatások (lakbérpótlék, szabadságpénz, stb.) ide nem számíthatók. Ennél az elszámolási módnál a regieköltsegeknél számolandók el mindazok a szociális! juttatás jellegével biró költségek, melyek a produktív munkabérhez viszonyítva — ennek pótlékaként — kerülnek kifizetésre, tehát a munkabérek után fizetendő adók, melyek „külön költségeként is elszámolhatók, továbbá az OTI, MABI járulék, stb. Ahol a produktív bérelszámolásnál ezideig a kifizetett bruttó munkabért választották! regiealapul, ott átmenetileg — külön bejelentés mellett — rmeigengedem, hogy továbbra is a bruttó bérek szolgáljanak a produktív munkabérek és üzemi regiealap számítási alapjául. 5. Általános üzemi és üzleti költségek. Ezen a címen az üzem folytatásával kapcsolatos olyan költségek vehetők számításba, amelyek a. termelő munkával nincsenek közvetlenül kapcsolatban és amelyekre nézve nemi állapítható meg közvetlenül az, hogy bizonyos időszakban kifizetett ilyen természetű költségekből az egyes teljesítményegységekre mekkora! összeg esik. Az e költségekből az egyes termel vény- vagy teljesítményegységre eső részt, ahol lehet, a közvetlenül elszámolható ú. n. produktív bérekhez, ahol pedig a vállalat nem ezt az eljárást alkalmazta, a termelési ágban szokásos más regiealaphoz viszonyítva kiszámított százalékos kulcs segítségével kell megállapítani. Az általános üzemi költségek százalékos kulcsának megállapítása kétféleképpen történhetik: a) A vállalat köteles 6 hónapra költségelőirányzatot készíteni és ennek alapján állapi tandók meg a jelen leiratomban foglalt korlátozások figyelembevételével — akár az ú. n. produktív bérekhez, akár más regiealaphoz viszonyítva — az előirányzott regiékulcsok. 6 hónap elteltével a ténylegesen