Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 861. Az iparügyi miniszter 1945. évi 68.100. Ip. M. számú rendelete a Vasgazdasági Iroda felállításáról.

861. 68.100/1945. Ip. M. sz. 1289 861. Az iparügyi miniszter 1945. évi 68.100. Ip. M. számú rendelete a Vasgazdasági Iroda felállításáról. Az ipari nyersanyagok és termékek előállításának, forgalmának és felhasználásának szabályozása tárgyában kiadott 12.112/1939. M. E. számú rendeletben (Rt. 1939. évf. 1399. o.) foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §. A vas- és acélipari nyersanyagok és termékek (kész- és félgyártmányok) előállításának, forgalmának, felhasználásának és elosztásának irányításával, valamint ellenőrzésével kapcsolatos közigazgatási tennivalókat a 3. §-ban megjelölt feladatkörben a Vasgazdasági Iroda látja el. 2. §. (1) A Vasgazdasági Iroda az iparügyi miniszter irányítása, felügyelete és ellenőrzése alatt áll. (2) A Vasgazdasági Iroda elnökét a tényleges szolgálatban álló köztisztviselők közül az iparügyi miniszter nevezi ki. (3) A Vasgazdasági Iroda személyi és dologi szükségleteit az anyaggazdálkodási járulékból eredő bevételekből fedezi. (4) A Vasgazdasági Iroda igazgatóját é3 egyéb személyzetét az iparügyi miniszter alkalmazza. Az iroda alkalmazottai az iroda elnöke előtt fogadalmat tesznek arra, hogy a tisztségükkel járó kötelezettségüket híven, pontosan és részrehajlás nélkül teljesítik, az ebben a minőségükben megtudott hivatali, üzleti, vagy üzemi titkot jogtalanul mással nem közlik és maguk vagy más javára jogtalanul fel nem használják. 3. §. A Vasgazdasági Iroda: 1. Megállapítja és nyilvántartja a hazai vas- és acélipar termelőképességét, továbbá ia vas- és acélipari nyersanyagokból félkészéé készgyártmányokból, ócskaanyagokból és gyártási segédanyagokból meglévő készleteket; 2. figyelemmel kíséri az iroda működési körébe utalt anyagok, félkész- és készgyártmányok hazai és külföldi forrásokból beszerzését, ezek termeléséti, forgalmát, elosztását, felhasználását és áralakulását, valamint javaslatot tesz az e téren szükséges rendelkezések és intézkedések kiadása iránt; 3. javaslatokat tesz a vas- és acélipari anyagok egymással való helyettesítése, valamint a helyettesítő pótanyag kérdésében és egyes, e területen felmerülő szabványosítási kérdésekben; 4. ellenőrzi az iroda működési körébe utalt anyagok, kész- és félkészgyártmányú igénybevételére, előállítására, forgalmára, felhasználására, termelésének és feldolgozásának módjára vonatkozó rendelkezések megtartását; 5. végzi azokat a teendőket, melyeket az iparügyi miniszter az iroda hatáskörébe utal. 4. §. (1) A Vasgazdasági Iroda mellé véleményadás és javaslattétel céljából vasgazdasági tanácsot kell felállítani. (2) A Vasgazdasági Tlanács elnöke a Vasgazdasági Iroda elnöke. Tagjai: a Vasgazdasági Iroda igazgatója, továbbá a kereskedelem és közlekedésügyi, a földmívelésügyi, >a közellátásügyi, az újjáépítési és a honvédelmi -miniszterek, valamint az építésügyi kormánybiztos, ai Szabad Szakszervezetek Országos Központja. A Vas- és Fémmunkások Szabad Szakszervezete, a Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamara, az Ipartestületek Országos Központja, a Kereskedők Országos Központi Szövetkezete, a Gyáriparosok Országos Szövetsége, és az Iparművek Állaimi Érdekű Részvénytársaság egy-egy kiküldöttje, végül a hazai Vasművek Munkaközösségének három kiküldöttje. (3) A tagok megbízatása tiszteletbeli. 5. §. (1) A Vasgazdasági Iroda felaidlata teljesítéséhez szükséges mértékben bármely vállalatot, iparost, vagy kereskedőt felhívhat adatok bejelentésére, felvilágosítások adására, iratok bemutatására. A felhívásnak & kitűzött határidőben eleget kell tenni. (2) A Vasgazdasági Iroda feladata teljesítéséhez szükséges mértékben kiküldöttje útján bármely ügykörébe eső vállalat, ip&>ros, vagy kereskedők üzemét (üzletét) és üzletvitelét ímegvizsgálhiatjai. 6. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a 12.112/1939. M. E. számú rendelet 2. §ha értelmében kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, eki az 5§-ban foglalt rendelkezések ellenére a Vasgazdasági Iroda félhívásának nem tesz elegeit vagy az iroda kiküldöttjének vizsgálatát akadályozza. (2) A pénzbüntetésre az 1928:X. törvénycikk rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb mértéke nyolcvanezer pengő, olyan esetekben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illettéktieleinül elért, a nyolcvanezer pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege.